„Vukovári csata” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →A JNA gyengeségei és új taktikái: ls* > és |
|||
110. sor:
Az, hogy a JNA-t nem támogatta jelentős gyalogság, az előző hónapok elképesztően alacsony mozgósítási szintjének volt köszönhető. Számos tartalékos, akik között Jugoszlávia teljes területéről, így Horvátországból is voltak akik megtagadták a behívó parancsot, sok már állományban szolgáló katona pedig dezertált.<ref name="Battlegrounds98">{{harvnb|Central Intelligence Agency Office of Russian and European Analysis|2000|page=98}}</ref> Szerbia hivatalosan sosem vett részt a háborúban, így általános mozgósításra nem került sor.<ref>{{harvnb|Sikavica|2000|page=151}}</ref> 150 ezer körüli szerb külföldre menekült a besorozás elöl, mások dezertáltak vagy elrejtőztek.<ref>{{harvnb|Sikavica|2000|page=143}}</ref> A sorkatonai szolgálatra kötelezetteknek mindössze 13%-a jelentkezett katonának.<ref>{{harvnb|Collin|2001|page=48}}</ref> 40 ezren lázadást rendeztek Szerbia városaiban, a ''[[Vreme]]'' szerb újság szerint „totális katonai összeomlás” helyzete állt fenn.<ref>{{harvnb|Sikavica|2000|page=152}}</ref>
A csatatéren is elképesztően gyenge volt a harci morál. A JNA parancsnokai több esetben saját katonáikra fogtak fegyvert, hogy így vegyék rá őket az engedelmességre. Mikor egy egység parancsnoka két részre osztotta csapatát aszerint, ki akar harcolni tovább, illetve ki akar inkább hazamenni, egy újonc képtelen volt választani, ezért inkább tarkón lőtte magát.<ref>{{harvnb|Doder|Branson|1999|page=97}}</ref> Egy tiszt később elmesélte, alárendeltjei hogyan próbálták megtagadni a parancsokat. „Elhagyták a járműveket, eldobták fegyvereiket, leültek a földre és John Lennon ''[[Give Peace a Chance]]'' dalát énekelték.” Október végén egy teljes [[újvidék]]i lövészzászlóalj elhagyta Borovo Nasaljét, és harc nélkül megfutamodtak. Egy másik tartalékos alegység fegyverét eldobva egy közeli hídon átsétált Szerbiába.<ref>{{harvnb|Armatta|2010|pages=186–187}}</ref> Vladimir Živković harckocsizó járművét a frontvonalról a belgrádi parlament elé vezette, majd az épület előtti lépcsőkön leparkolta. A hatóságok letartóztatták
Szeptember végén [[Života Panić]] vezérezredes került a Vukovár elleni hadművelet élére. A nagy parancsnoki eréllyel és szaktudással rendelkező Panić új összpontosítási körzeteket határozott meg és szigorúan ellenőriztette a kiadott parancsok végrehajtását azért, hogy a JNA működésében mutatkozó szervezetlenséget megakadályozza. A rendelkezésre álló erőket két részre osztotta: az északi és a déli [[felelősségi terület]]ekre. Az északi vezetését [[Mladen Bratić]] vezérőrnagy, a déliét [[Mile Mrkšić]] ezredes kapta.<ref name="Šebetovsky9-10">{{harvnb|Šebetovsky|2002|pages=9–10}}</ref> Közben szerb paramilitáris csapatok újonnan is érkeztek a harctérre. Jól felszereltek és motiváltak, de gyakran fegyelmezetlenek és brutálisak voltak. Gyengeségeik ellenére zászlóalj erősségű csapatokba szerveződtek és képesek voltak akár a hiányzó tartalékosok helyettesítésére is.<ref name="Battlegrounds100" /> Az újvidéki hadtest parancsnokát a csata után levideózták, ahogy a csata után az „Arkan” néven is ismert [[Željko Ražnatović]] „[[Szerb Önkéntes Gárda|tigriseit]]” méltatja:<ref name="Armatta188">{{harvnb|Armatta|2010|page=188}}</ref>
| |||