„Szabadgondolkodó” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
Különböző kolostorokban élt, de szabad gondolkodása
[[Fájl:Giordano Bruno - Mentzel.jpg|bélyegkép|jobbra|280px|[[Giordano Bruno]] különböző zárt és kötött gondolatrendszerben működő kolostorokban élt, szabad gondolkodása megbotránkozást keltett<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00022/00554/17307.htm Földi Mihály: A főszerepben Giordano Bruno, Nyugat, 1933. 6. szám]</ref>, Johann Georg Mentzel metszete (1677)]]
A '''szabadgondolkodó''' olyan személy, aki a különböző dolgokról való véleményét a [[hagyomány]]tól, a [[tekintély]]től és az elfogadott [[Hit (filozófia)|hittől]] ([[vakhit]]től) függetlenül alakítja ki. Senki nem szabadgondolkodó, aki kizárólag egy valamilyen zárt és kötött gondolatrendszert, [[Biblia|szentírás]]t, [[vallás]]t, vagyideológiai [[Jézus|megváltó]]tdogmákat követ. Azért fontos kiemelni a zárt és kötött gondolatrendszert, mert vannak viszonylagosan szabadelvű vallások is, mint például a [[taoizmus]], zen vagy a [[buddhizmus]] bizonyos ágai.
A szabadgondolkodók azt hirdetik, hogy véleményüket pusztán az [[racionalizmus|észszerűségre]] alapozva kell kialakítaniuk, mivel a [[kinyilatkoztatás]]okat és hasonló ígéreteket érvénytelennek tekintik, és számukra a hithűség nem az [[Igazság (filozófia)|igazság]] garanciája. A szabadgondolkodók általában úgy gondolják, hogy véleményük valóban pusztán az észszerű gondolkodáson alapszik. A megismerés folyamatában a [[tudományos módszer]]tant követik, de a tudományt mint egy felépült intézményrendszert nem tekintik minden egyes esetben hibátlannak.
 
== Története ==
A fogalom régebben főleg az egyházellenes gondolkodást jelentette. Angliában keletkezett, ahol azokat nevezték igy, akik [[Isten]]ben hittek, de a keresztény egyházat támadták. Franciaországban a szabadgondolkodók (''libres penseurs'') inkább az [[ateizmus]]t képviselték. A német ''freidenkerek'' külön szabad községeket alkottak, melyekből azután egy német szabadgondolkodó szövetség alakult.
53 648

szerkesztés