„Szabadgondolkodó” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Dencey (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
Dencey (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor:
Különböző kolostorokban élt, de szabad gondolkodása
[[Fájl:Giordano Bruno - Mentzel.jpg|bélyegkép|jobbra|280px|[[Giordano Bruno]] különböző zárt és kötött gondolatrendszerben működő kolostorokban élt, szabad gondolkodása megbotránkozást keltett<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00022/00554/17307.htm Földi Mihály: A főszerepben Giordano Bruno, Nyugat, 1933. 6. szám]</ref>, Johann Georg Mentzel metszete (1677)]]
A '''szabadgondolkodó''' olyan személy, aki a különböző dolgokról való véleményét a [[hagyomány]]tól, a [[tekintély]]től és az elfogadott [[Hit (filozófia)|hittől]] ([[vakhit]]től) függetlenül alakítja ki. Senki nem szabadgondolkodó, aki kizárólag valamilyen tekintélyelvű, zárt és kötött gondolatrendszert, [[Biblia|szentírás]]t, [[vallás]]t, ideológiai[[ideológia|ideológiát]], [[Dogma (fogalom)|dogmákat]] követ. Azért fontos kiemelni a zárt és kötött gondolatrendszert, mert vannak viszonylagosan szabadelvű vallások is, mint például a [[taoizmus]], zen vagy a [[buddhizmus]] bizonyos ágai.
A szabadgondolkodók azt hirdetik, hogy véleményüket pusztán az [[racionalizmus|észszerűségre]] alapozva kell kialakítaniuk, mivel a [[kinyilatkoztatás]]okat és hasonló ígéreteket érvénytelennek tekintik, és számukra a hithűség nem az [[Igazság (filozófia)|igazság]] garanciája. A szabadgondolkodók általában úgy gondolják, hogy véleményük valóban pusztán az észszerű gondolkodáson alapszik. A megismerés folyamatában a [[tudományos módszer]]tant követik, de a tudományt mint egy felépült intézményrendszert nem tekintik minden egyes esetben hibátlannak.