„Jövedéki adó” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Margit51 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Margit51 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
4. sor:
A jövedéki adóztatás nagy és szövevényes múltra tekint vissza, a XXI. századi működés megértéséhez kicsit vissza kell tekinteni a múltba. <ref>[https://jovedekiado.hu/contents/view/jovedeki-ado A jövedéki adó]"A jövedéki adóztatás nagy és szövevényes múltra tekint vissza, a XXI. század működés megértéséhez kicsit vissza kell tekinteni a múltba."</ref> Az [[Osztrák-Magyar Monarchia]] és a mai magyar jövedéki jog kapcsolatára jellemzőként szokás felhozni, hogy maga a jövedék kifejezés a német Gefäll szó fordítása, ami tágabb értelemben magában foglalja az úgynevezett felség jogon alapuló összes állami pénzügyi bevételt, amelyek elsősorban az egyedáruság fogalmához kapcsolhatóak.
Történelmileg ismert egyedáruk, és kapcsolódó elnevezések:
*[[]] - sójövedék (ez már a Bibliából is ismert kifejezés, alapvetően az ókorhoz kapcsolódik)
*[[lőpor]] - lőporegyedáruság - középkorhoz kötődik.
*[[pénz]] - pénzverési monopólium - ókorhoz, középkorhoz, újkorhoz kapcsolható és manapság a pénz kibocsátási monopóliumra kell itt gondolni.
*[[lottó]] - jövedék - ezen a néven az újkorhoz kapcsolható.
 
A felsorolásban szereplő egyedáruk a modern jövedéki szabályozásnak már nem szereplői. Természetesen mind a történelmi, mind a mai szabályozásnak a lényege az adóbevételek szaporításán kívül az egyedi áruk termelőinek, forgalmazóinak megszorítása olyan értelemben, hogy az államot ne érje kár az adóbevételek elmaradása miatt. A második világháború után fontos cél volt a feketekereskedelem felszámolása is. A magas adótartalmú termékek piaci, közúti ellenőrzése ma is rendkívül fontos az árnyékgazdaság visszaszorítása miatt. <ref>[https://jovedekiado.hu/contents/view/jovedeki-ado A jövedéki adó]"1993. július 1-jén lépett hatályba a magas adótartalmú, az államnak kiemelkedő adóbevételi forrást jelentő jövedéki termékek termelését, kereskedelmét szabályozó új jogi szabályozás, a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény. Ezen szabályozásnak az volt a célja, hogy az állami bevételek biztosítás mellett egyenlő versenyfeltételeket teremtsen a piaci szereplők között, illetve gátat szabjon a feketekereskedelemnek, amelyben további kiskapuk működtek. A jövedéki termékekkel kapcsolatos adóztatási feladatokat ekkor az APEH, míg a forgalmazásukkal összefüggő engedélyezési, ellenőrzési teendőket a Vám- és Pénzügyőrség látta el.