„Fodor Gyula (építész)” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
{{Építés alatt}}
{{Építész infobox
|név=Fodor Gyula
|születési dátum=1872
|halál dátuma=1942 {{életkor-holt|1872|0|0|1942|0|0}}
|halála helye=[[Budapest]] {{életkor-holt|1872|0|0|1942|0|0}}
|házastárs=Schirmbrandt Anna
}}
'''Fodor Gyula''' (1872 – 1942) magyar építész, „a szecesszió nagymestere”.
 
==Élete==
Nemesi családban született. A [[bécsiBécsi egyetemEgyetem]]en végzett, majd [[19041903]]-tőltól [[1914]]-ig [[Budapest]]en alkotta meg a korszak jó 40 [[szecesszió]]s épületét. Schirmbrandt Annát vette el feleségül, akinek édesapja alkalmasint az [[Állatkert]] [[Oroszlánház]]ánakOroszlánházának tervezéséért és kivitelezéséért is felelős építési vállalkozó és tervező, Schirmbrandt Antal volt. Az 1900-as lakcímjegyzék magát Fodort is építési vállalkozóként tartja nyilván az Ügynök (ma Kresz Géza) utca 7.-ben. Építészetileg aktív évei 1903-tól 1914-ig tartottak, ezalatt a fővárosban harmincnál is több bérházat tervezett, pályázatokonÉpítészpályázatokon nem vett részt, gazdag megrendelőknek dolgozott. Több cégcégben neveis ismétlődikfeltűnik a vele kapcsolatos dokumentumokbanneve, így a ''Fodor Gyula és Társá''ban, ahol felesége a cégtulajdonos, ő a tervező, a Hunnia Építő Rt.-nél pedig többek közt a Fodor által tervezett Belgrád rakpart 16. szám alatti épület építtetője. Fodor a társaság építésze, képviselője, máshol ügyvezető igazgatója. A harmadik cég az Atlantica Tengerhajózási Társaság, annak is dolgozott, ennekamelynek emlékeszékházát a [[Falk Miksa utca]] 18-20. szám alatti épület, rózsaszín csempékkel a lépcsőházában. Lakcímeként többször is az Aréna (ma Dózsa György) út 64. van feltüntetve. Az ott álló épületet is ő tervezte 1908-ban, azalatt emelte. Az [[első világháború]] kitörése után az építészekre sötét időszak várt, a bérházépítés jó 10-12 évre, úgykb. 1926-iga stabil [[pengő]] megjelenéséig jóformánúgyszólván leáll. 1914-ben Fodor még csak 42 éves volt, élete teljében találta a kényszerű leállásdekonjunkció és nyilván a fenti cégeknek köszönhetően tartottatudta fennfenntartani magát, mertmivel legközelebb csak 1931-ben tervezett, egy, az addigi munkáitól nagyban eltérő külsejű bérházat a Vármegye utcában. Hetven évesen, 1942-ben szívrohamban hunyt el, családja pedig a [[második világháború]] utáni államosításokból és a politikai helyzetből fakadóan elvesztette vagyonát.
 
{{Idézet|Fodor hetven évesen, szívrohamban halt meg, 1942-ben. Az idősebb lánya a fővárosban lakott férjével, feleségét és a kisebbik lányát '45a [[második világháború]] után, osztályidegenként kitelepítették Boglárról, a villát államosították. A [[BAZ megyeimegye]]i Mádra[[Mád]]ra kerültek egy családhoz, ahol lényegében cselédsorban éltek [[1949]]-től [[1956]]-ig,. istállóbanIstállóban, földön aludtak, földmunkát végeztek. 1956 augusztusában "szabadultak", visszatértek Budapestre, de régi életkörülményeiknek és a családi vagyonnak természetesen búcsút mondhattak. Az ingóságokat, amiketamelyeket nem mentett ki időben a család többi része, széthordták és megsemmisítették mások, nekik jóformán semmijük sem maradt, életük hátralévő részében méltatlan körülmények között éltek. A boglári villába sosem tértek vissza. Amikor az 1970-80-as években … levitték kocsival, hogy megnézzék a házat, Hajnalka még az autóból sem akart kiszállni. … A villa az Oktatási Minisztérium, később pedig talán a Vízművek tulajdonában állt|Kép-tér.blog.hu 2014. augusztus 9.}}
 
==Művei==<ref>[https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?rendelettar=fovaros&dbnum=104&docid=999K0701.FOV Védett fővárosi épületek]</ref>
*[[Budapest VIII. kerülete]], [[Baross utca (Budapest-Józsefváros)|Baross utca]] 11.sz. műemléki nytsz. 36753 Arany Sas-udvar, 1905-1907<ref>[https://24.hu/kultura/2017/03/25/ismeretlen-budapest-arany-sas-a-fovaros-felett/ Arany Sas a főváros felett]</ref>
*Budapest VIII., [[Csokonai utca]] 8. sz. műemléki nytsz. 34656 lakóház, 1906 körül
*[[Budapest VII. kerülete]], [[Kazinczy utca (Budapest)|Kazinczy utca]] 51. sz. műemléki nytsz. 34158, lakóház, 1907 körül
*[[Balatonboglár]], „Munka után” villa, saját családjának, 1910 körül
*Budapest VI., [[Nagymező utca]] 8. sz. alatti ötemeletes lakóház, az [[Ernst Múzeum]] székhelye<ref>[http://urbface.com/budapest/az-ernst-muzeum--es-berhaz Az Ernst Múzeum és bérház]</ref>
*Budapest V., Falk Miksa utca 18-20. sz. Atlantica Tengerhajózási Társaság székháza, 1911<ref>[http://www.meselohazak.hu/2017/07/24/tengeri-gyongyszem-falk-miksa-utca-18-20/ Tengeri gyöngyszem, Falk Miksa utca 18-20.]</ref>
*Budapest V., Vármegye u. 7. sz. OTI Bányanyugbéralap bérháza, 1931<ref>Dittrichné Vajnai Zsuzsánna: Szecesszió Budapesten, 2013 545/169 o.</ref>
 
==Jegyzetek==
55 778

szerkesztés