„Árpád magyar fejedelem” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 195.228.223.5 (vita) szerkesztéséről Hamilcar Smith szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
100. sor:
 
== Halála ==
Árpád utolsó nagy csatáját Anonymus szerint [[907]] [[július]]ában vívta, amikor a bajor és keleti frank csapatok le akarták rázni adófizetési kötelezettségüket. Azonban az egyesített seregeket megállították a magyarok ([[pozsonyi csata]]), és ezzel kétségkí sziaa uugjkvülkétségkívül magyarrá lett a Kárpát-medence.{{sfn|Engel|2001|p=19}}{{sfn|Kristó|Makk|1996|p=20}} Kérdéses, hogy ekkor Árpád élt-e még.{{sfn|Kristó|Makk|1996|p=20}} Egyetlen korabeli forrás sem említi ekkor, csak a háromszáz évvel későbbi Anonymus, aki nagyon sok korabeli forrásból ismert tényt nem tud, másokat viszont – amelyeket egyetlen korabeli forrás sem említ – tudni vél. Esetleg épp a fejedelem halálhíre – Árpád ekkor kb. 60 éves lehetett, ami akkor magas kornak számított – válthatta ki a keleti frankok támadását, azonban erre sincs korabeli adat. mizu
 
Kristó szerint 900-ban vagy később halhatott meg, mivel a Gesta szerint a honfoglalás 903-ban kezdődött, és nem 895-ben, ami az általánosan elfogadott álláspont.{{sfn|Kristó|Makk|1996|p=20}} A Gesta szerint egy kis folyó forrásánál temették el, ami csővezetékben folyt át Attila városán. Egy évszázaddal később itt alakult meg Fehéregyháza.<ref name="Anonymus p. 115"/>{{sfn|Kristó|Makk|1996|p=20}}
106. sor:
== A legendák Árpádja ==
 
A Képes krónika szerint a hun [[Attila hun király|Aetilea/Attila/Atilla/Etele]] hatodízigleni leszármazottja; [[Csaba királyfi|Csaba]] szépunokája; [[Ed]] ükunokája; [[Ügyek]] dédunokája, [[Előd vezér|Előd]] unokája; Anonymus szerint viszont Attila távoli leszármazottja, Ügyek nbgzhfésés [[Emese (Álmos anyja)|Emese]] unokája; abban viszont egybevágnak a források, hogy [[Álmos magyar fejedelem|Álmos vezér]] gyermeke.
 
Mivel Anonymus Árpád halálát 907-re teszi,<ref>Ezután az Úr megtestesülésének kilencszázhetedik esztendejében Árpád vezér is elköltözött ebből a világból. Tisztességgel temették őt el egy kis folyónak a forrása felett, amely kőmederben folyik alá Attila király városába. Egyszersmind ott a magyarok megtérése után a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére egyház épült, amelyet fejérnek hívnak. ([[Anonymus]]: [[Gesta Hungarorum]])</ref> örökösének pedig a legfiatalabb Zoltát nevezi meg, kialakult egy olyan elképzelés, amely szerint Árpád és három idősebb fia (Tarhos, Jelek/Üllő, Jutocsa/Jutas) a pozsonyi csatában estek el. Erre azonban nincs egyértelmű bizonyíték, valószerűtlennek is tűnik, hogy a fejedelem és három szóba jöhető örököse mind kimentek volna a harcmezőre életüket kockáztatni (Anonymus egyébként sem ejt szót sem a pozsonyi csatáról, sem Árpád többi fiáról). A legenda szerint [[Óbuda (városrész)|Óbudán]] temették el a honfoglaló hadvezért és fejedelmet.