„II. Démétriosz szeleukida uralkodó” változatai közötti eltérés

kékít
(kékít)
|}}
 
'''II. Démétriosz Nikatór''' (Δημήτριος Νικάτωρ, [[I. e. 161|Kr. e. 161]] – [[I. e. 125|Kr. e. 125]]) [[ókor]]i [[hellenisztikus civilizáció|hellenisztikus]] király, a [[Szeleukida Birodalom]] tizenkettedik [[uralkodó]]ja ([[I. e. 125|Kr. e. 145]]–[[I. e. 139|139]] között, majd [[I. e. 128|Kr. e. 128]]-tól haláláig), [[I. Démétriosz szeleukida uralkodó|I. Démétriosz Szótér]] gyermeke volt. A Nikatór (Győzedelmes) mellett pénzein a Theosz (Isten) és a Philadelphosz (Testvérét szerető) melléknevek egyaránt előfordulnak.
 
== Útja a trónig ==
 
Démétriosz nagyobbik fiáról akkor hallunk először, amikor fivérével, [[VII. Antiokhosz Szidétészszeleukida uralkodó|Antiokhosszal]] együtt biztonságba helyezték a [[Kréta (sziget)|krétai]] [[Knidosz]]ban, miután [[I. Alexandrosz szeleukida uralkodó|Alexandrosz Balasz]] személyében trónkövetelő lépett fel apjuk ellen. Balasz [[I. e. 150|Kr. e. 150]]-ben legyőzte I. Démétrioszt és megszerezte a trónt, és [[I. e. 148|Kr. e. 148]]-ban vagy [[I. e. 147|Kr. e. 147]]-ben az ifjabb Démétriosz krétai zsoldossereg élén [[Kilikia|Kilikiában]] szállt partra, hogy visszaszerezze örökségét. Az időközben népszerűtlenné váló Balasz szövetségesét, [[VI. Ptolemaiosz|VI. Ptolemaiosz Philométór]] egyiptomi királyt hívta Démétriosz ellen, de az Alexandroszból kiábrándul Ptolemaiosz az eredetileg Démétriosz ellen hozott hadaival átállt a másik oldalra, és nyomban elűzték a népszerűtlen Balaszt. A tömegek örömükben Szíria királyává kiáltották ki Ptolemaioszt, de ő lemondott a címről új veje, a [[Kleopatra Thea|Kleopatrát]] feleségül vevő Démétriosz javára. Balasz közben nem tétlenkedett: Kilikiában hadakat gyűjtött, és megindult [[Antiokheia]] felé. A [[I. e. 145|Kr. e. 145]]-ös oinoparaszi ütközetben Démétriosz és Ptolemaiosz fényes győzelmet aratott, noha ez utóbbi elesett. Alexandrosz egy [[nabateus]] előkelőséghez menekült, aki meggyilkolta, és fejét elküldte Egyiptomba.
 
== A párthus fogság ==
 
Démétriosz trónra jutva katonái nagy részét elbocsátotta, ellenfeleinek támogatóival pedig rendkívüli kegyetlenséggel kezdett elbánni. Mindezzel rövidesen elveszítette támogatottságát, és még trónra jutásának évében fellázadt ellene egyik hadvezére, [[Diodotosz Trüphón szeleukida uralkodó|Diodotosz Trüphón]], aki Balasz kiskorú gyermekét, [[VI. Antiokhosz Epiphanészszeleukida Dionüszoszuralkodó|VI.  Antiokhoszt]] próbálta trónra emelni. Ehhez megszerezte a [[Szeleukida Birodalom]]tól nemrég függetlenedett [[palesztina]]i [[zsidók|zsidó]] állam vezetője, [[Jonatán Makkabeus]] támogatását is. A lázadók hosszas harcokban megszerezték Szíria nagy részét és [[Antiokhia|Antiokhiát]] is, mire Démétriosz [[Mezopotámia|Mezopotámiába]], [[Szeleukeia]] és [[Babilón]] városába vonult vissza. Egy innen indított keleti expedíciója során [[I. Mithridatész pártus király|I. Mithridatész]] pártus uralkodó fogságába esett [[I. e. 139|Kr. e. 139]]-ben.
 
Démétriosz körülbelül tíz esztendeig volt a pártusok foglya. Mithridatész ugyan a keleti [[Hürkania|Hürkaniába]] telepítette, de összességében barátságosan bánt vele: uralkodói pompában élhetett, és a nagykirály még egy lányát, Rhodogunét is feleségül adta hozzá. Mithridatész [[I. e. 138|Kr. e. 138]]-as halálát követően megpróbált elszökni, ennek ellenére [[IIVII. PhraatészArsak pártus király|II. Phraatész]] sem alkalmazott vele szemben szankciókat. Időközben Démétriosz fivére, Antiokhosz legyőzte Diodotoszt, és támadásba lendült Mezopotámiában a pártusok ellen. Phraatész ekkor Démétrioszt léptette fel fivére ellen, aki [[I. e. 128|Kr. e. 128]]-ban csatában leverte Antiokhoszt, és ismét Szíria élére tudott állni.
 
== Az utolsó évek ==
 
A visszatérő Démétriosz függetlenítette magát Parthiától, és rövidesen belebonyolódott az egyiptomi trónviszályba. [[II. Kleopátra]] királynő lépett vele szövetségre elűzött férje-fivére, [[VIII. Ptolemaiosz|VIII. Ptolemaiosz Phüszkón]] ellen, mire Démétriosz megpróbált bevonulni Egyiptomba, azonban a szeleukida királynak [[Pelusium]]nál katonái és alattvalói elégedetlensége miatt vissza kellett fordulnia. A külső beavatkozás hatására ráadásul VIII. Ptolemaioszt is hazahívták, ő pedig bosszúból trónkövetelőt állított [[II. Alexandrosz szeleukida uralkodó|II. Alexandrosz Zabinasz]] személyében.
 
Alexandrosz [[I. e. 125|Kr. e. 125]]-ben diadalt aratott Démétriosz felett, aki [[Ptolemaisz]]ba menekült, Kleopatra nevű feleségéhez. Ő azonban – aki távollétében fivéréhez is feleségül ment, és a híradások szerint Démétriosz párthus házasságát nehezményezve – nem adott neki menedéket. Démétriosz erre [[Türosz]]ba menekült, ahol hajóra szállt, itt azonban (talán felesége parancsára) meggyilkolták, hasonlóan idősebbik fiához, [[V. Szeleukosz]]hoz. Kisebbik fia [[VIII. Antiokhosz szeleukida uralkodó|VIII. Antiokhosz Grüposz]] néven később maga is trónra lépett.
 
== Irodalom ==