Főmenü megnyitása

Módosítások

a
→‎Élete: Dover (Anglia)
A polgárháború idején anyjával [[Franciaország]]ba menekült, és apja kivégzése előtt Hágából megható levelet intézett a bírókhoz. Apja halálának hírére azonnal felvette a királyi címet és először is [[Írország]] felől tervezte igényeit érvényesíteni. A [[skótok]] azonban 1650-ben országukba hívták, így 1651 elején [[Scone]]-ban ősrégi szokás szerint megkoronáztatta magát. [[Oliver Cromwell|Cromwell]] ellen nem járt sikerrel, így a szeptember 3-án [[Worcester]] melletti vesztett csata után álruhában Anglián keresztül a déli tengerpartra menekült, ahonnan egy francia hajó [[Hollandia|Hollandiába]] vitte.
 
Cromwell halála után a [[George Monck]] tengernagy és a [[hosszú parlament]] még élő tagjai által egybehívott gyűlés követséget menesztett Károlyhoz, aki készségesen elfogadta a neki felajánlott angol koronát és 1660. május 26-án partra szállt [[Dover (Anglia)|Dover]]ben, majd négy nap múlva diadalmenetben vonult be Londonba. Az első években lord Clarendon miniszter és kancellár vitte a kormányt. Károly az ún. [[bredai nyilatkozat]]ot megszegve részben katolikus nemesi körökre támaszkodva kormányzott.
 
A kereskedelmi versengésből támadt hollandiai háború balul ütött ki, és [[Michiel de Ruyter|Ruyter németalföldi tengernagy]] a Temzén a király és London lakóinak szeme láttára felgyújtotta az angol hajóhadat és Anglia a Bredában kötött békében a rövidebbet húzta. A felháborodott parlament Clarendont perbe fogta, aki a börtön elől elszökött. Clarendon helyét az úgynevezett [[Cabal-minisztérium]] foglalta el, amely a doveri titkos egyezség értelmében [[Dunkerque]]-t eladta [[XIV. Lajos francia király|XIV. Lajos]]nak és Lajostól zsoldot elfogadva, Hollandiának hadat üzent. (Károly maga is éves juttatásban részesült Lajostól). A közvélemény azonban olyan mértékben tiltakozott a nyilvánosságra került francia szövetség és Hollandia megtámadása ellen, hogy a parlament nem szavazta meg a háború költségeit, ezért Károly 1674-ben békekötésre kényszerült.