„II. Károly angol király” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Élete: Dover (Anglia)
49. sor:
Cromwell halála után a [[George Monck]] tengernagy és a [[hosszú parlament]] még élő tagjai által egybehívott gyűlés követséget menesztett Károlyhoz, aki készségesen elfogadta a neki felajánlott angol koronát és 1660. május 26-án partra szállt [[Dover (Anglia)|Dover]]ben, majd négy nap múlva diadalmenetben vonult be Londonba. Az első években lord Clarendon miniszter és kancellár vitte a kormányt. Károly az ún. [[bredai nyilatkozat]]ot megszegve részben katolikus nemesi körökre támaszkodva kormányzott.
 
A kereskedelmi versengésből támadt hollandiai háború balul ütött ki, és [[Michiel de Ruyter|Ruyter németalföldi tengernagy]] a Temzén a király és London lakóinak szeme láttára felgyújtotta az angol hajóhadat és Anglia a Bredában kötött békében a rövidebbet húzta. A felháborodott parlament Clarendont perbe fogta, aki a börtön elől elszökött. Clarendon helyét az úgynevezett [[Cabal-minisztérium]] foglalta el, amely a doveri titkos egyezség értelmében [[Dunkerque]]-tet eladta [[XIV. Lajos francia király|XIV. Lajos]]nak és Lajostól zsoldot elfogadva, Hollandiának hadat üzent. (Károly maga is éves juttatásban részesült Lajostól). A közvélemény azonban olyan mértékben tiltakozott a nyilvánosságra került francia szövetség és Hollandia megtámadása ellen, hogy a parlament nem szavazta meg a háború költségeit, ezért Károly 1674-ben békekötésre kényszerült.
 
Az egyházi kérdésekben továbbra is azt a politikát követte, amelyet XIV. Lajos neki kijelölt. A kedélyek megnyugtatása végett 1673-ban a aláírta a Test-actát, kizárva ezzel a katolikusokat az összes állami hivatalból. Ezt követően Károly és Lajos között a viszony elhidegült. Az 1679-iki parlament kitartó követelésére Károly 1679 májusában aláírta a [[Habeas Corpus]]t.