|
}}
A '''karácsony''' a legnagyobb [[Kereszténység|keresztény]] [[ünnep]] a [[húsvét]] után,<ref>[http://lexikon.katolikus.hu/K/kar%C3%A1csonyi%20szok%C3%A1sok.html Magyar katolikus lexikon > K > karácsonyi szokások], lexikon.katolikus.hu</ref> amellyel [[Jézus|Jézus Krisztus]] születésére emlékeznek. [[Assisi Szent Ferenc]] az ünnepek ünnepének<ref>[http://www.magyarkurir.hu/hirek/assisi-szent-ferenc-szabadalma Assisi Szent Ferenc szabadalma]</ref> tartotta.<ref>[http://www.merriam-webster.com/dictionary/christmas Christmas], ''Merriam-Webster''. Hozzáférés ideje: October 6, 2008.<br />"[http://encarta.msn.com/encnet/refpages/RefArticle.aspx?refid=761556859 Christmas]," ''[[MSN Encarta]]''. Hozzáférés ideje: October 6, 2008. [http://www.webcitation.org/query?id=1257008234358079 Archived] 2009-10-31.</ref><ref name="CathChrit">[http://www.newadvent.org/cathen/03724b.htm "Christmas"], ''[[The Catholic Encyclopedia]]'', 1913.</ref> Minden évben [[december 25.|december 25-én]] tartják világszerte, habár nem ezt a dátumot tartják számon Jézus születésének. Talán azért esett erre a választás, mert egyes keresztény szerzők szerint Jézus szenvedése, azaz a [[húsvét]], illetve fogantatása az év azonos napján, [[Március 25.|március 25]]-én történt,<ref>[http://www.bib-arch.org/e-features/christmas.asp How December 25 Became Christmas, Biblical Archaeology Review, Hozzáférés ideje: 2009-12-13]</ref> vagy azért, mert ekkor van a [[téli napforduló]] a [[Föld]] északi féltekéjén, illetve a korai keresztények ezen a napon a kötelező [[Mithrász]]- és [[Sol Invictus]]-ünnep helyett Jézus születését ünnepelték.<ref name="Newton">Newton, Isaac, ''[http://www.gutenberg.org/files/16878/16878-h/16878-h.htm Observations on the Prophecies of Daniel, and the Apocalypse of St. John]'' (1733). Ch. XI.<br />A sun connection is possible because Christians consider Jesus to be the "sun of righteousness" prophesied in Malachi 4:2.</ref> Ez a keresztény ünnep az [[első nikaiai zsinat]] határozata értelmében Jézus Krisztus földi születésének emléknapja: az [[Öröm (érzelem)|öröm]] és [[béke|békesség]], a [[család (szociológia)|család]] és gyermekség, az otthon és szülőföld ünnepe.<ref>[http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/karacsony__jezus_krisztus_szuletese Jeles Napok - Karácsony]</ref>
Annak ellenére, hogy a tradicionális karácsony a [[kereszténység]] egyik legfontosabb ünnepe, sok nem-keresztény ember is ünnepli világszerte az emberi szeretet ünnepeként.<ref name="nonXians">[http://downloads.bbc.co.uk/worldservice/learningenglish/entertainment/scripts/multifaith_christmas.pdf Christmas as a Multi-faith Festival]–BBC News. Hozzáférés ideje: September 30, 2008.</ref><ref>[http://www.siouxcityjournal.com/lifestyles/leisure/article_9914761e-ce50-11de-98cf-001cc4c03286.html Non-Christians focus on secular side of Christmas] – ''Sioux City Journal''. Hozzáférés ideje: November 18, 2009.</ref> A modern és népszerű ünneppel együtt jár az ajándékozás, a karácsonyi zene, üdvözlőlapok küldése, templomi ünneplések, karácsonyi ebéd és ünnepi hangulatú tárgyakkal való díszítés, mint például [[karácsonyfa]] állítás, karácsonyi égők, színes üveggömbök, [[Füzérdísz|girlandok]], szaloncukor, [[Fehér fagyöngy|fagyöngyök]] és [[krisztustövis]]ek elhelyezése, díszítése.
== A szó etimológiája ==
A ''karácsony'' szó a jelenleg leginkább elfogadott teória szerint a [[Ortodox kereszténység|keleti keresztény egyház]] [[óegyházi szláv nyelv|szláv nyelvéből]] kerülhetett a magyarba, valószínűleg [[bolgár nyelv|bolgár]] közvetítéssel. Egyes bolgár nyelvjárásokban a ''kracsun'' szó<ref>[http://magyaridok.hu/belfold/magyar-eredetu-lehet-az-osi-karacsony-szo-1272640/ Magyar eredetű is lehet az ősi karácsony szó], magyaridok.hu</ref> a téli és a nyári [[napforduló]]t, illetve az azok körüli ünnepnapokat jelenti. [[Macedón nyelv]]járásokban a ''kracsun'' kifejezetten ''karácsonyt'' jelent.
A ''kracsun'' szó az ''(át)lép'' jelentésű ''korcs-'' igei tőre vezethető visszavezethevissza, a szó jelentése pedig a ''lépő, átlépő'' értelemtől a ''fordulónap, napforduló'' felé fejlődve jutott el mai tartalmáig.<ref>{{EtimSz|1}}</ref>
Egy másik elmélet − mely a hangváltozások (szláv [[palatalizáció|palata]]k, nyílthangúsodás<nowiki/>yílthangúsodás) törvényei alapján kutatta a szó etimológiáját − az óegyházi szláv az albán nyelv ''karcun'' szavát vette át,<ref>Ez a változat földrajzilag is indokoltabb, vö.: [http://sites.google.com/site/vortscienco20100820/home/karacsony Gaál Péter – ''Szótörténeti gyűjtemény'']</ref> melynek eredeti jelentése ''rönk'', ''tuskó'', utalva a téli napfordulókor tartott máglyarakás pogány népszokásáranéra.
Megemlítendő az az alternatíva is - az 1556 előtt készült, vitatott hitelességű [[Kassai kódex|Kassai kóde]] <nowiki/>alapján -, mely szerint a magyar ''kerecsen/kerecseny'' szóból származik e szavunk, visszautalandó a karácsonnyal egy időben tartott, régi magyar szokás szerinti sólyomröptetésre.<ref>Fehér M. Jenő: Középkori magyar inkvizíció, Transsylvania, Buenos Aires 1956, 236-37., a Kassai kódex jegyzőkönyveiből ("Undo sámán pere")</ref><ref>http://www.angelfire.com/realm3/hmult1/konyvek/kozinkv2.htm#r0014</ref> A magas/mély hangrend változása, vagyis a hangrendi átcsapás egyáltalán nem ismeretlen a magyar nyelvben: pl. ''szaracén'' ~ ''szerecsen''; ''Tarján'' (törzsnév) ~ ''Terény'' (helynév, Nógrád). Érdekességképpen megjegyzendő, hogy a környező népek közülhzül ugyanezzel a jelentésseljelentésel a karácsony szavunk csak az egyébként szintén nem szláv románban tükröződik - ''Crăciun'' -, mely szót ők viszont a latinból eredeztetik (~''creatio''). A kerecsen szó a magyarbólszyarból kikopott, „fekete” jelentésű ''karacs'' szó származékaszáréka, ezért kapcsolták össze a sólymot a karácsonnyal. A karácsony szó tehát magyar eredeztetéssel a fekete színnel, azaz a sötétséggel és a legrövidebb nappallal kapcsolatos.ka
Eredeztethető még a latin ''incarnatio ''(megtestesülés) szóból, mivel ez IstenIstn testben való megjelenésének ünnepe.<ref>http://lexikon.katolikus.hu/K/Kar%C3%A1csony.html</ref><ref>http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?n=lambert&pid=1296&blog_cim=Kar%E1csony%20eredete</ref>
Hagyományos magyar elnevezés a ''kiskarácsony'' és a ''nagykarácsony'', amely aaa valóságban két külön ünnepet takar: nagykarácsony december 25-e, karácsony első napja, kiskarácsony pedig január 1-je, újév napja.<ref>[http://www.ma.hu/kulturport.hu/235335/Kiskaracsony_nagykaracsony__most_akkor_melyik_mikor Kiskarácsony, nagykarácsony - most akkor melyik, mikor?], ma.hu</ref>
== Története ==
A mai karácsonyi ünnep szellemiségéhez, és jellegéhez hasonló ünnepek már a [[kereszténység|keresztény]] [[vallás]] elterjedése előtt is léteztek, például ilyen volt a [[Római Birodalom]] téli [[napforduló]]hoz közeli állami ünnepe, a [[Saturnalia|szaturnália]] ünnepség. Az [[Ókori Róma|ókori Rómában]] december 17-25 között tartották a földművelés istenénekközöttelsk, [[Szaturnusz]]nak ezt a nagy ünnepét. Ekkor nagy táncos vigadalmakat tartottak birodalomszerte. A fény diadalát ünnepelték a halál és a sötétség felett. A Saturnalia december 17–23. közöttdeceött volt, azaz épp időben ért véget ahhoz, hogy aecmer 2-énbeöfordulón a zoláris istenek emléknapját arthassákcsszárkrbn december 25-én bekövetkezőa napfordulónszoláris jellegű Mithrász és Sol Invictus ünnepét tartották, amelyen kötelező volt részt venni. A kereztények szmára az jelentettea kiuabből, hogy ezen a szolárison isteneketét. emléknapjátzt az eseményt a [[4. század]]tól kezdték ünnepelni, [[január 6.|január 6-án]] epifánia (''Epiphaneia'') néven [[vízkereszt]] ünnepén. Karácsony ünnepe 325-ben került át december 25-re, az [[első nikaiai zsinat]] desett [[december 25.|december 25-re]], a téli naporduló közelébe, mert a [[Római Birodalom]] két korábbi államvallásának ünnepe is ekkor volt: 25-én végződtek a római [[Saturnalia|szaturnáliák]], és aznap volt a [[Dies Natalis Solis Invicti]], a Napisten setésének megtarthassáknapja.
[[Fájl:Juletræet.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A feldíszített [[karácsonyfa]] a karácsony ünnepének egyik szimbóluma. Karácsonyfa-állításra először a [[16. század]]ban, a [[Német-római Birodalom]]ban került sor<ref>[http://mult-kor.hu/20131224_a_karacsonyfa_tortenete A karácsonyfa története ], mult-kor.hu</ref>]]
A régi ünnep vigasságokkal volt tele, mivel a téli napforduló a régi földművesek körében az újjászületést, a reményt táplálta. A földművesek számára fontos volt a meleg eljövetele, mivel a létük múlott rajta. A meleg időszak a bőség időszaka volt, míg a hideg időszak a sötétség és a nélkülözés időszaka, ilyenkor az [[isten]]eket igyekeztek jókedvre deríteni. A szolgák megajándékozása is elterjedt volt. A házakat örökzöld borostyánokkal díszítették. A római császárkorban december 25-én a szoláris jellegű Mithrász és Sol Invictus ünnepét tartották, amelyen kötelező volt részt venni. A keresztények számára az jelentette a kiutat ebből, hogy ezen a napon Mithrász helyett Jézus születésnapját ünnepelték.
Miután a kereszténység államvallássá vált, hamarosan hivatalos ünneppé nyilvánították Jézus születését. Ezt az eseményt a [[4. század]]tól kezdték ünnepelni,<ref> "Christmas and its cycle", New Catholic Encyclopedia, 2nd edition, 2002, Catholic University of America Press. vol. 3, pp. 550–557</ref> [[január 6.|január 6-án]] epifánia (''Epiphaneia'') néven [[vízkereszt]] ünnepén. Karácsony ünnepe 325-ben került át december 25-re, az [[első nikaiai zsinat]] döntése alapján. Ezen a zsinaton fogadták el a [[Nikaia–konstantinápolyi hitvallás|Symbolum Nicaeno-Constantinopolitanumot]], ami a kereszténység legfontosabb hitvallásává vált. [[I. Constantinus római császár]] kiadta a [[Mediolanumi ediktum|milánói ediktumot]] és ezek a fontos lépések a kereszténység elterjedését és államvallássá válását segítették.
{{idézet2|''…a keresztényeknek nemcsak azok a helyek voltak birtokukban, ahol össze szoktak gyülekezni, hanem más helyek tulajdonosaiként is ismeretesek, melyek nem egyenként voltak az övék, hanem testületileg, vagyis a keresztények testületéé voltak, parancsold meg, hogy mindezeket annak a törvénynek az alapján, melyről az előbb beszéltünk, minden tiltakozás nélkül, teljesen adják vissza a keresztényeknek, vagyis testületüknek és mindegyik gyülekezetüknek. Természetesen érvényes az előbbi megjegyzés, hogy azok, akik ezeket a helyeket térítés nélkül visszaadják, amint mondtuk, jóakaratunktól reméljék kárpótlásukat. - Mindezek folyamán a legbuzgóbban kell eljárnod a keresztények említett testületével szemben, hogy amit megparancsoltunk, a leggyorsabban végre legyen hajtva, és hogy ebben is gondoskodjon jóakaratunk a közös és általános nyugalomról.…''|Az ''Edictum mediolanense'' szövege (részlet)<ref>[http://lexikon.katolikus.hu/M/mil%C3%A1n%C3%B3i%20ediktum.html Magyar katolikus lexikon > M > milánói ediktum]</ref>}}
A karácsony időpontjának kiválasztása nagy valószínűség szerint azért esett [[december 25.|december 25-re]], a téli napforduló közelébe, mert a [[Római Birodalom]] két korábbi államvallásának ünnepe is ekkor volt: 25-én végződtek a római [[Saturnalia|szaturnáliák]], és aznap volt a [[Dies Natalis Solis Invicti]], a Napisten születésének napja.<ref>[http://www.astronet.hu/tenyek-talanyok/vallasok/napkultusz-az-okortol-napjainkig-102192?p=3 Napkultusz az ókortól napjainkig]</ref>
[[Kép:Ferdinand Theodor Hildebrandt 001 original.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Ferdinand Theodor Hildebrandt: Gyermekek várakozása a karácsonyfára, 1840]]
A keresztény vallási ünnep [[Jézus]] születésénekánya a várandós [[Szűz Mária|Máriát]], [[Jézus]]<nowiki/>yját a születés estéjén. A történet szerint [[napkeleti bölcsek]] („háromkirályok”) indultak útnak ajándékokkal köszönteni a születendő [[Messiás]]t, és egy fényes csillag vezetteel őket [[Jézus|Jézusho]][[Oliver Cromwell|emwell]] karácsonyiünnpsége
A keresztény vallási ünnep [[Jézus]] születésének történetére épül.
{{idézet2|''Valamennyien pedig befogadák őt, hatalmat ada nekik, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, kik az ő nevében hisznek, kik nem a vérből, sem a test ösztönéből, sem a férfiú akaratából, hanem az Istentől születtek. És az Ige testté lőn, és miköztünk lakozék; és láttuk az ő dicsőségét, telve malaszttal és igazsággal''|Jn 1,12:14}}
Jézus születésének történetével új vallási tartalommal töltötték meg a pogány ünnepet. A keresztény hit szerint Jézus a [[próféta|próféták]] által megjövendölt [[Messiás]], aki [[megváltás|megváltja]] az emberiséget a [[bűn]]től. A [[Biblia]] leírása szerint Jézus szegényes körülmények között született, egy istállóban, mert senki nem fogadta be a házába a várandós [[Szűz Mária|Máriát]], [[Jézus]] édesanyját a születés estéjén. A történet szerint [[napkeleti bölcsek]] („háromkirályok”) indultak útnak ajándékokkal köszönteni a születendő [[Messiás]]t, és egy fényes csillag vezette el őket [[Jézus]]hoz.
A [[16. század]]ban a [[reformáció|reforáció]] új tartalommal töltötte meg as[[karácsonyfa|sonya]]<nowiki/>álítás az evangéliknál Németországban. A [[18. század]]ban már egész [[Németország]]ban szokás volt karácsonyfát állítani. Innen jutott el a [[19. század]]ban előbb [[Ausztria|Ausztriába]], majd egsz [[Európa|Európába]], a kivándorlókkal az [[Újvilág]]ba, és így kezett medn egész nyugati keresztény világban. A karácsonyfákat kezdetben édességekkel és [[gyümölcs]]ökkel díszítették fel, később kezdett kibozi az üvegdíszep hangsúlytalanná tételére, rtalmának eltörlésére. Ennek érdekében a hagyományos ünneplés lehetőségeit – különösen az [[1950-es évek]]ben – nehezítették (többek között karácsony másnapjánaapra. A hagyomány szerint ajándékhozó [[Jézuska]] (illetve [[Mikulás|ulás]]) helyett pedig a [[Télapó]] figuráját próbálták elterjeszteni. Az [[1960-as évek]] közepétől az ünnepek kezelése az ideológiai síkról fokozatosan kereskedelmi kérdéakult át.
1647-ben a fanatikus és puritán "vasbordájúak" vezére [[Oliver Cromwell]] minden karácsonyi ünnepséget betiltott és illegálissá nyilváníttatott, mivel erkölcstelennek tartotta a mulatságot a szentnek tartott napon. Angliában a tiltást csak 1660-ban, Cromwell halála után oldották fel.<ref>[http://www.angolosan.hu/angollondonilevel/a-betiltott-karacsony-pulyka-ordog-zoldsege-cromwell-hanuka-88189.html A betiltott karácsony]</ref>
Napjainkban, az európai zsidó-keresztény kuúrkörben a karácsony népszerű és sokakat érintő ünneppé vált, amely azonban családonként más-más jelentést hordoz.
A [[16. század]]ban a [[reformáció]] új tartalommal töltötte meg a karácsony ünnepét is. Az addigi templomi [[liturgia]] kezdett beköltözni a házakba. Az emberek a [[Biblia]] otthoni forgatása révén a vallásos ünnepeket és szertartásokat elkezdték otthon is ünnepelni. Kialakult sok karácsonyi szokás, például a [[karácsonyfa]]-állítás az evangélikusoknál Németországban. A [[18. század]]ban már egész [[Németország]]ban szokás volt karácsonyfát állítani. Innen jutott el a [[19. század]]ban előbb [[Ausztria|Ausztriába]], majd egész [[Európa|Európába]], a kivándorlókkal az [[Újvilág]]ba, és így kezdett meghonosodni az egész nyugati keresztény világban. A karácsonyfákat kezdetben édességekkel és [[gyümölcs]]ökkel díszítették fel, később kezdett kibontakozni az üvegdíszek megjelenése. {{forr|A karácsony megünneplése egyre inkább kezdett szokássá válni a nem vallásos családok körében is, a [[szeretet]], a [[béke]] ünnepeként, a vallásos keresztényi [[rítus]]ok egy részét átvéve.}}
== Jézus születésének id ==
Magyarországon a [[Magyarország 1957–1989 között|szocializmus]] idején az állami hatalom törekedett az ünnep hangsúlytalanná tételére, vallási tartalmának eltörlésére. Ennek érdekében a hagyományos ünneplés lehetőségeit – különösen az [[1950-es évek]]ben – nehezítették (többek között karácsony másnapjának munkanappá minősítésével, a karácsony előtti bérszámfejtés megtiltásával, az éjféli miséken részt vevők besúgásával), illetve az embereket változatos programkínálattal próbálták elterelni a karácsony megünneplésétől. A hivatalos nyelvezet [[fenyőünnep]]pé nevezte át (ezen a néven egészen a [[rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltásig]] rendeztek ünnepséget az [[Országház]]ban), de ekkor nevezték át [[advent]] harmadik és negyedik vasárnapját is ezüst-, illetve aranyvasárnapra. A hagyomány szerint ajándékhozó [[Jézuska]] (illetve a [[Mikulás]]) helyett pedig a [[Télapó]] figuráját próbálták elterjeszteni. Az [[1960-as évek]] közepétől az ünnepek kezelése az ideológiai síkról fokozatosan kereskedelmi kérdéssé alakult át.<ref>{{cite web |url=http://mult-kor.hu/20130207_fenyounneppe_atfestve__karacsony_a_szocializmusban |title=Fenyőünneppé átfestve - Karácsony a szocializmusban |accessdate=20151225 |author=Murányi Gábor |date=20130207 |publisher=[[Múlt-kor]] történelmi magazin |language=magyar}}</ref><ref>{{cite web |url=http://hvg.hu/itthon/20071214_karacsony_rakosi_kadar_telapo_hadics |title=Rákosi mint kis Jézus, Kádár mint Auguszta főhercegné |accessdate=20151225 |author=Zádori Zsolt |date=20071214 |publisher=[[HVG]] |language=magyar}}</ref>
Napjainkban, az európai zsidó-keresztény kultúrkörben a karácsony népszerű és sokakat érintő ünneppé vált, amely azonban családonként más-más jelentést hordoz.
== Jézus születésének időpontja ==
A kutatók többsége egyetért abban, hogy december 25-e nem Jézus születésének időpontja. A korai keresztények nem ünnepelték Jézus születését, és nem is próbálták meghatározni az időpontját; az ünneplés legkorábbi ismert példája [[Egyiptom]], ahol Jézus születését tavaszra tették.<ref>[http://www.newadvent.org/cathen/03724b.htm A ''Catholic Encyclopedia'' a karácsonyról]</ref> Számtalan más időpont is használatos volt.
A 4. századtól előbb [[január 6.]], majd [[december 25.]] vált elterjedtté, mint Jézus születésének hivatalosan elfogadott időpontja. Az [[örmény katolikus egyház]] hívei ma is január 6-át ünneplik, míg a többi egyház elfogadta a december 25-ei dátumot.<!-- az alábbiak nem helytállóak, forrás kellene rájuk:
A [[4. század]]ban sok vallási vezető törekedett a dátum egységesítésére; végül [[I. Gyula pápa]] [[350]]-ben december 25-ét nyilvánította a Megváltó születésnapjává. Az örmény és a kopt egyházak kivételével – melyek hívei ma is január 6-át ünneplik – a többi egyház elfogadta Gyula pápa döntését.--> [[I. Gyula pápa]] [[350]]-ben december 25-ét nyilvánította a Megváltó születésnapjává, de előtte a vitatkozó teológusok az év szinte minden napját megnevezték Jézus születésének dátumaként.<ref>[http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2005.12.18/0701.html A fény győzelme], ujember.katolikus.hu</ref>születésé
[[Fájl:Hugo van der Goes 003.jpg|thumb|left|250px|[[Hugo van der Goes]]: A pásztorok imádása [[Betlehem]]ben]]
A december 25-ei időpont eredetéről számos teória van; egyikük sem általánosan elfogadott.
* A [[téli napforduló]] környéke a legtöbb [[vallás]]ban és kultúrában fontos időpont volt. Kezdetben a [[Nap]] vagy a természet újjászületésének ünnepe volt; később erre az időpontra esett [[Ozirisz]], [[Iuppiter]], [[Hadész|Pluto]] és [[Nimród (király)|Nimród]] ünnepe, a germán [[Yule]] és a római [[Saturnalia]]. A keresztény ünnepkeresztep magába olvasztotta a korábbi [[pogányság|pogány]] ünnepeket (erre még ma is számos népszokás emlékeztet); egyes elképzelések szerint az időpontot is átvette.
* Különösen fontos ilyen szempontból a [[Mithrász]] vallás, ami sokáig a kereszténység fő vetélytársa volt. Mithrászt a [[Nap]]pal hozták kapcsolatba, és születését december 25-én ünnepelték;ünék egyesyes feltételezések szerint [[Jézus]] alakját jelentős részben róla mintáztákmintáztáeltételezések szerint a korai keresztények Jézus születését [[Nagypéntek]] időpontjából próbálták kiszámítani, arra alapozva, hogy az [[Ószövetség|ótestamentumi]] [[próféta|próféták]] halála a [[zsidó vallás]] szerint rendszerint az év ugyanazon napjára esett, mint születésük vagy fogantatásuk. Jézus halálának időpontja nem szerepel az [[evangélium]]okban; amikor megpróbálták kiszámítani, [[március 25.|március 25-ére]] vagy [[április 6.|április 6-ára]] jutottak. Ezt az időpontot Jézus fogantatásávalzonosították, és kilenc hónapot hozzáadva [[december 25.|december 25-ét]], illetve [[január 6.|január 6-át]] kaptak.
* A hagyomány szerint Jézus a [[Hanuka]] idején született, ami a [[Zsidó naptár|héber naptár]] szerint [[kiszlév]] 25-étől [[tévét|tévé]]<nowiki/>ig tart. Kiszlévet általában decemberrel azonosították. Azonban ha elfogadjuk Jézus születésére a legvalószínűbbnek tartott i. e. 5 dátumot, akkor kiszlév 25. n angyal akkor jelent meg neki, amikor a [[Szentek Szentje|S Szentjébe]] ment (a [[Salamon temploma|jeruzsálemi Szentély]] ezen termébe csak a főpap és csak évente egyszer, jom kippur alkalmával léphetett be). Eszerint János fogantatása valamikor szeptember végén, és a születése június végén történhetett (a hagyomány a dátumot [[június 24.|június 24-ére]] teszi). Az evangéliumok szerint az angyal hat hónappal János fogantatása (Lukács 1,36-37) után jelent meg [[Szűz Mária|Szűz Máriának]] (a hagyomány szerint [[március 25.|március 25-én]]). Innen kilenc hónapot számolva december 25. adódik.
* Más feltételezések szerint a korai keresztények Jézus születését [[Nagypéntek]] időpontjából próbálták kiszámítani, arra alapozva, hogy az [[Ószövetség|ótestamentumi]] [[próféta|próféták]] halála a [[zsidó vallás]] szerint rendszerint az év ugyanazon napjára esett, mint születésük vagy fogantatásuk. Jézus halálának időpontja nem szerepel az [[evangélium]]okban; amikor megpróbálták kiszámítani, [[március 25.|március 25-ére]] vagy [[április 6.|április 6-ára]] jutottak. Ezt az időpontot Jézus fogantatásával azonosították, és kilenc hónapot hozzáadva [[december 25.|december 25-ét]], illetve [[január 6.|január 6-át]] kaptak.
* A hagyomány szerint Jézus a [[Hanuka]] idején született, ami a [[Zsidó naptár|héber naptár]] szerint [[kiszlév]] 25-étől [[tévét]] 2-áig vagy 3-áig tart. Kiszlévet általában decemberrel azonosították. Azonban ha elfogadjuk Jézus születésére a legvalószínűbbnek tartott i. e. 5 dátumot, akkor kiszlév 25. november 25-ére esik. <!-- ezt fejtse ki valaki, aki ért hozzá -->
* Egyes keresztények úgy hitték, hogy [[Gábriel arkangyal]] megjelenése [[Zakariás (Keresztelő János apja)|Zakariás]] előtt, amikor közölte vele, hogy [[Keresztelő János]] apja lesz, [[jom kippur]] idejére esett. Ez azon a ([http://www.kereszteny.hu/biblia/showchapter.php?reftrans=2&abbook=Lk&numch=1 Lukács evangéliumának 1. fejezetében] szereplő történetből fakadó) hiten alapult, hogy Zakariás főpap volt, és az angyal akkor jelent meg neki, amikor a [[Szentek Szentje|Szentek Szentjébe]] ment (a [[Salamon temploma|jeruzsálemi Szentély]] ezen termébe csak a főpap és csak évente egyszer, jom kippur alkalmával léphetett be). Eszerint János fogantatása valamikor szeptember végén, és a születése június végén történhetett (a hagyomány a dátumot [[június 24.|június 24-ére]] teszi). Az evangéliumok szerint az angyal hat hónappal János fogantatása (Lukács 1,36-37) után jelent meg [[Szűz Mária|Szűz Máriának]] (a hagyomány szerint [[március 25.|március 25-én]]). Innen kilenc hónapot számolva december 25. adódik.
Dave Reneke és ausztrál
Dave Reneke és ausztrál csillagász kollégái egy számítógépes programmal arra jutottak, hogy olyan objektum, ami megfelelne a Bibliában említett csillagnak, ami a napkeleti bölcseket elvezette Jézushoz, valójában nem karácsonykor, hanem nyáron volt megfigyelhető Betlehem éjszakai égboltján: a [[Vénusz]] és a [[Jupiter]] került látszólag olyan közel egymáshoz, hogy a fényük összeolvadt, és egy látványos, nagyméretű csillagnak tűnhetett a Földről. Jézus születésének időpontját ennek nyomán [[június 17.|június 17-ére]] teszik.<ref>[http://index.hu/tudomany/brittudosok/2008/12/10/jezus_valojaban_nyaron_szuletett/ Jézus valójában nyáron született] (Index, 2008. december 10.)</ref>
néphagyáy zera kaácsonyi asztal fontos szerepet játszott az ü. Az asztal díszítésének és az étkezésnek szigorú rendje volt. A feltálalt fogásoknak mágikus erőt tulajdonítottak. Régeeztek és abbólak a baromfiaknak, hogy jól tojjanak, az asztal alá pedig szalmát tettek, annak emlékére, hogy Jézus jászolban született. Később ezt a szalmát a jószág alá tették, szséges legyen, de volt ahol a gyümölcsfákra is kötöztek belőle, jó termést remélve.
Egy újabb elmélet szerint Jézus születése [[szukkót]] ünnepén volt.<ref>[http://www.zsidok-keresztenyek.eu/bibliaiskola/pdf/jezus_szukkotkor_szueletett.pdf Michael Schneider írása]<br />
</ref>
A szigorú rituálékhoz tartogazdaasszony nem állhatott fel vacsora közben az asztaltól, hogy jól tojó tyúkjai legyenek.
== Szokások ==
<br />[[December 25.|December 25-én]] következik a karácsonyi [[ebéd]] vagy karácsonyi [[vacsora]]. A [[család (szociológia)|család]], esetleg a nagyobb [[rokonság]] ilyenkor összegyűlik, hogy együtt fogyassza el a karácsonyi ételeket. A [[magyarok]]nál a bensőséges családi együttlém vallásos, de keresztény kultúrkörbe tartozók számára a karácsony általában a [[szeretet]]et, a családi együttlétet jelképezi. Karácsonykor elterjedt szokássá vált megajándékozni szeretteinket. Az üzletek és áruházakentestét megelőző hetekben igyekeznek kihasználni az ajándékozás szokását és [[reklám]]dömpinggel próbálják bevételüket többszörözni – ezzel sokszor pusztán [[fogyasztói társadalom|fogyasztási]] lázzá torzítva az ünnep hagyományos és valódi lényegét.
=== Magyar karácsony ===
[[Fájl:Dunamocs095.JPG|260px|thumb|Betlehem a [[dunamocs]]i falumúzeum udvarán]]
{{idézet2|Az én kedves kis falumba<br>
A Messiás<br>
Boldogságot szokott hozni.<br>
A templomba<br>
Hosszu sorba<br>
Indulnak el ifjak, vének,<br>
Az én kedves kis falumban<br>
Hálát adnak<br>
A magasság Istenének.|Ady Endre: ''Karácsony''}}
[[Magyarország]]on a [[Római katolikus egyház|katolikus]] keresztények számára [[Jézus|Jézus születése napjának]] fénypontja a karácsonyi [[Szentmise|misén]] való részvétel ''(24-én éjfélkor vagy 25-én napközben)''. A [[Kálvinizmus|református]] keresztények szentestén, azaz 24-én istentiszteleten vesznek részt, majd másnap [[úrvacsora|úrvacsorát]] vesznek. [[December 24.|December 24-én]] hagyományosan a katolikus családok [[böjt]]ölnek ''(karácsony böjtje)'', és csak este fogyasztják el a böjti vacsorát. Ez eredetileg [[nemes alma|alma]], [[dió]], [[méz]] és [[fokhagyma]], majd vajas bableves hús nélkül ''(böjtös bableves)'', végül [[mákos guba]] volt, de újabban kialakult, hogy [[Halak|hal]], illetve [[töltött káposzta]] kerül ilyenkor az asztalokra.
[[Fájl:Bethlehem scene in Hajdudorog.JPG|260px|left|thumb|Hajdúdorogi templomi Betlehem]]
[[Fájl:Rakoscsaba church 6.JPG|260px|thumb|A [[Rákoscsabai Főplébániatemplom]] oltára karácsonyi díszben]]
A néphagyomány szerint a karácsonyi asztal fontos szerepet játszott az ünnepkor. Az asztal díszítésének és az étkezésnek szigorú rendje volt. A feltálalt fogásoknak mágikus erőt tulajdonítottak. Régebben a karácsonyi abroszt tavasszal vetőabrosznak használták és abból vetették az első gabonamagvakat, hogy bő termés legyen. A megterített asztalra gabonamagvakat helyeztek és abból adtak a baromfiaknak, hogy jól tojjanak, az asztal alá pedig szalmát tettek, annak emlékére, hogy Jézus jászolban született. Később ezt a szalmát a jószág alá tették, hogy egészséges legyen, de volt ahol a gyümölcsfákra is kötöztek belőle, jó termést remélve.
Régebben a [[betlehemezés]] a legismertebb és legelterjedtebb karácsonyi szokások közé tartozott, amely egy több szereplős dramatizált játék volt és az egész országban ismertek, nagyon sok helyen ma is gyakorolják. A falusi betlehemezés legfontosabb eleme a betlehemi pásztorok párbeszémint Magyarországon, gyakori díszek a [[legyező]]k, lampionok. Mivel nincs meg a hitbéli háttér, kifejezetten családi ünnepként sincs számontartva, ezért a többség szórakozni megy. Otthon bulizik, kimozdul valahová a családjával, vagy szerelmével, ''kuriszumaszu uinbia''-t (Xmas Wien Beer-t) iszik, ami a hirdetése szerint "Ausztriából származik, egész Európában elterjedt"... Mindezekkel együtt is az Újév fontosabb ünnepnek számít a karácsonynál. A karácsony még csak nem is munkaszüneti nap. December 25-én az összes karácsonyi dísz lekerül, hogy az újévieknek adja át helyét.
A szigorú rituálékhoz tartozott, hogy a gazdaasszony nem állhatott fel vacsora közben az asztaltól, hogy jól tojó tyúkjai legyenek.
<br />[[December 25.|December 25-én]] következik a karácsonyi [[ebéd]] vagy karácsonyi [[vacsora]]. A [[család (szociológia)|család]], esetleg a nagyobb [[rokonság]] ilyenkor összegyűlik, hogy együtt fogyassza el a karácsonyi ételeket. A [[magyarok]]nál a bensőséges családi együttlét általában 24-e estéje ''(szenteste)'', míg a [[Nyugat-Európa|nyugat-európai]] országokban többnyire 25-e.
[[Kép:Magyar karácsonyfa.jpg|balra|bélyegkép|260px|[[Szaloncukor]]ral díszített hagyományos magyar karácsonyfa]]
A nem vallásos, de keresztény kultúrkörbe tartozók számára a karácsony általában a [[szeretet]]et, a családi együttlétet jelképezi. Karácsonykor elterjedt szokássá vált megajándékozni szeretteinket. Az üzletek és áruházak a szentestét megelőző hetekben igyekeznek kihasználni az ajándékozás szokását és [[reklám]]dömpinggel próbálják bevételüket többszörözni – ezzel sokszor pusztán [[fogyasztói társadalom|fogyasztási]] lázzá torzítva az ünnep hagyományos és valódi lényegét.
* [http://web.tvnetwork.hu/vidaa/wic/yule/napfordulos_unnepek.html Téli napforduló-ünnepek][http://ma.hu/page/cikk/af/0/23763/1 A Karácson]bó Ja: Karágományok. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 200 [http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=3867 nyőt díszítünk karácso]
Régebben a [[betlehemezés]] a legismertebb és legelterjedtebb karácsonyi szokások közé tartozott, amely egy több szereplős dramatizált játék volt és az egész országban ismertek, nagyon sok helyen ma is gyakorolják. A falusi betlehemezés legfontosabb eleme a betlehemi pásztorok párbeszédes, énekes játéka volt. A dramatizált játék fő eleme a Kisjézust imádó három pásztorról szóló bibliai történetre, köztük a nagyothalló öreg pásztor tréfás párbeszédére épült. A betlehemezés fő kelléke egy templom alakú betlehem volt, amelyben a Szent Család volt látható. A pásztorjáték szereplői voltak a kistemplomot vivő két angyal, a három pásztor, illetve a szatmári országrészben őket kiegészítette a huszár és a betyár alakja.
* [http://karacsony.tlap.hu K]
* [http://karacsony.lap.hu Karácsony.lap.]
=== Angol karácsony ===
[[Kép:Trafalgar Square Christmas Carols - Dec 2006.jpg|jobbra|bélyegkép|200px|Feldíszített óriási karácsonyfa a [[Trafalgar Square|Trafalgar téren]], [[London]]ban]]
Az [[Egyesült Királyság]]ban a karácsonyi készülődés már októberben megkezdődik.<ref>{{cite web|url=http://www.santas.net/englishchristmas.htm|title=''Christmas in England''|publisher=santas.net|language=angol|accessdate=2009-12-17}}</ref> A bejárati ajtókat és az ablakokat fenyőággal, gyertyával, dióval, mogyoróval dekorálják, és feldíszített fenyőfát állítanak a szobába. November elején karácsonyi pompába öltöznek az utcák, és bár már december elején feltűnnek a Karácsony Apók ''(Father Christmas)'', de a december 6-i [[Mikulás|Mikulás-napot]] nem ünnepelik.
[[December 24.|December 24-e]] (''Christmas Eve'') munkanap, jellemző, hogy az emberek a munkaidő végeztével még elmennek a kollégáikkal egy búcsúitalra (a "hivatalos" munkahelyi évbúcsúztató partikat, bálokat a cégek többnyire valamelyik korábbi, karácsonyhoz közeli napon tartják).<br />
Az anglikán templomokban is általános az éjféli mise, bár ez gyakran éjfél előtt (pl. 23:30-kor) kezdődik.
[[Kép:ChristmasCrackers_2.jpg|jobbra|bélyegkép|200px|Cracker, az angol karácsony kötelező kelléke]]
Az angol protestánsok [[december 25.|december 25-én]] (''Christmas Day'') templomba mennek, utána bontják ki a becsomagolt ajándékokat, melyek sok családban már egész hónapban gyűlnek a karácsonyfa alatt, de ezeket csak ezen a napon szabad felbontani. (A legenda szerint az ajándékokat a mikulás (''Santa Claus'') a kandallók kéményén keresztül hozza).<br />
[[Kép:Christmas_pudding.JPG|jobbra|bélyegkép|200px|Karácsonyi puding, hagyományos angol karácsonyi sütemény]]
Az ajándékbontás után következik az ünnepi ebéd. A karácsony elkerülhetetlen kelléke a [[szaloncukor]] formájú úgynevezett ''cracker'', mely kinyitásakor pukkan, és amelyben apróbb ajándékok rejtőznek. A hagyományos karácsonyi ebéd a gesztenyével töltött pulyka, zöldségek ([[Bimbós kel|kelbimbó]], sárgarépa, [[pasztinák]], zöldborsópüré, krumpli) és [[Vörös áfonya|vörösáfonya-szósz]] (''cranberry sauce'').<ref>{{cite web|url=http://www.harmonet.hu/orulet/1493-angol-karacsony.html|title=''Angol karácsony''|date=2006-12-13|publisher=harmonet.hu|language=magyar|accessdate=2009-12-17}}</ref> A legszokásosabb desszert a karácsonyi puding (''Christmas pudding'') elnevezésű sütemény, mely alapja sokféle szárított gyümölcs (aszalt szilva, mazsola, füge), citrom- és narancslé, brandy, édes fűszerek és egyéb finomságok.<br />
Elmaradhatatlan eseménye még ennek a napnak a királynő karácsonyi üzenete (The Queen's Christmas Message), mely beszéd hagyománya 1932-ig nyúlik vissza, a [[BBC]] közvetíti, és a legtöbb angol ember megnézi.<ref>{{cite web|url=http://www.unnep.mentha.hu/karacsony.htm|title=''Téli ünnepek''|publisher=unnep.mentha.hu|language=magyar|accessdate=2009-12-17}}</ref>
[[December 26.|December 26]] az úgynevezett ''Boxing day'',<ref>{{cite web|url=http://www.londonkalauz.hu/angol-unnepnapok|title=''Ünnepnapok''|date=2008-03-16|publisher=londonkalauz.hu|language=magyar|accessdate=2009-12-17}}</ref> a kifejezés fordítása „dobozoló nap”. Az elnevezés eredetének számos változata van. Ez a nap ''bank holiday'', melyen a bankok és egyéb irodák zárva vannak, de az üzletek nyitva tartanak.
Az angol ünnepek jellemzője, hogy amennyiben azok hétvégére esnek, úgy az azt követő munkanapot kiadják munkaszüneti napnak: azokban az években, amikor a december 25-e és/vagy 26-a hétvégére esik, a 27-e (és 28-a) munkaszüneti nap.
=== Japán karácsony ===
Bár a [[kereszténység]] a három fő vallás egyike [[Japán]]ban, mégis, a lakosság csak pár százaléka vallja magát hívőjének. Ellenben hatása nagyon is jelentős - a nyugati civilizáció beáramlásával a karácsony is nemzetközi érdeklődésre tett szert.
A ''The Japanese Today: Change and Continuity'' c. könyv szerzője szerint a legtöbb képzett japán alighanem tájékozottabb a kereszténység történelmét és elveit illetően, mint a buddhizmuséiban.
[[Kép:Yodobashi-akiba （Christmas illumination）.jpg|jobbra|bélyegkép|260px|Karácsonyi fények [[Oszaka|Oszakában]], [[Japán]]]]
A keresztény szokások iránti lelkesedés egyik kifejező példája a karácsonyi-mánia. Más források szerint (és ezek vannak túlsúlyban), a karácsony a japánok számára csak egy ünnep, amikor megajándékozzuk a másikat. A karácsony és Jézus Krisztus közötti összefüggés nem túl erős. [[Xavéri Szent Ferenc]] 1549-ben érkezett Japánba, az ő nevéhez köthető a karácsony behozatala Japánba, az első írásos bizonyíték megtartásáról az 1552-es évből való. 1612-ben betiltották a kereszténységet, de páran titokban továbbra is megtartották. Amit mi japán karácsonyként
ismerünk, az az 1960-as években jött létre.
Karácsony éjjel az a kevés keresztény templomba megy, ahol az istentisztelet mellett betlehemes előadást is láthatnak. Ezután összeülnek teázni, és gyerekek előadását nézni. Nem feledkezhetünk el a "karácsonyi tortáról" sem, mely hagyománya nagyjából egyidős a karácsonyfáéval Japánban - azaz körülbelül a hatvanas évek óta tart. A karácsony "divatba jövését" legfőképp az [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] tv-drámáknak köszönheti. A legtöbb japán számára a karácsony olyan, mint részt venni bármely más [[japán ünnepek|japán ünnepen]]. Az 1970-80-as évektől kezdett "romantikussá" válni a japán karácsony, szerelmes dalok és sorozatok hatására. A jelenlegi császár, [[Akihito japán császár|Akihito]] születésnapja december 23-án van, ez a nap munkaszüneti nap, viszont sem 24., sem 25., 26. nem az.
A karácsonyfa díszítése kicsikét más, mint Magyarországon, gyakori díszek a [[legyező]]k, lampionok. Mivel nincs meg a hitbéli háttér, kifejezetten családi ünnepként sincs számontartva, ezért a többség szórakozni megy. Otthon bulizik, kimozdul valahová a családjával, vagy szerelmével, ''kuriszumaszu uinbia''-t (Xmas Wien Beer-t) iszik, ami a hirdetése szerint "Ausztriából származik, egész Európában elterjedt"... Mindezekkel együtt is az Újév fontosabb ünnepnek számít a karácsonynál. A karácsony még csak nem is munkaszüneti nap. December 25-én az összes karácsonyi dísz lekerül, hogy az újévieknek adja át helyét.<ref>Forber, Bruce David: ''Christmas: a Candid History''. London, University of California Press, 2007</ref><ref>Reischauer, Edwin O. és Jansen, B. Marius: ''The Japanese Today: Change and Continuity''. United States of America, Harvard College, 2003</ref><ref>Gabrovec, Judy: ''Christmas Around the World''. Greenwood, Ready-ED Publications, 2004</ref><ref>''All about Christmas''. Boston, MobileReference.</ref><ref>http://www2s.biglobe.ne.jp/~m-naka1/beer/can/kirin/season/christmas/xmaswienbeer9911.html (Hozzáférés: 2013. december 9.)</ref><ref>http://www.myvoice.co.jp/biz/surveys/9403/index.html (Hozzáférés: 2013. december 9.)</ref>
== Karácsony a képzőművészetben ==
<center>
<gallery>
Kép:Giorgione, Adoration of the Shepherds 01.jpg|[[Giorgione da Castelfranco]]: Pásztorok imádása
Kép:Gauguin, Paul - Christmas Night (The Blessing of the Oxen) - Google Art Project.jpg|[[Paul Gauguin]]: Karácsony éj
Kép:Folio 158r - The Christmas Mass.jpg|Karácsonyi [[Szentmise]], Limbourg fivérek: Les Très Riches Heures kódex (15. század)
Kép:Damián Forment, Adoración de los pastores.JPG|Damián Forment: Pásztorok imádása, alabástrom
Kép:Dürer Christmas.jpg|[[Albrecht Dürer]]: Karácsony
Kép:Mathis Gothart Grünewald 036.jpg|[[Matthias Grünewald]]: [[Isenheimi oltár]], "Angyalkoncert" és "Mária a kertben
</gallery>
</center>
== Források ==
{{jegyzetek}}
== További információk ==
{{commonskat|Christmas}}
{{wikidézet}}
* [http://web.tvnetwork.hu/vidaa/wic/yule/napfordulos_unnepek.html Téli napforduló-ünnepek]
* [http://ma.hu/page/cikk/af/0/23763/1 A Karácsony története, karácsonyi szokások]
* [http://myonlineradio.hu/karacsonyi-dalok-radioja Magyar karácsonyi rádió]
* [http://karacsonyidalok.lap.hu/ Karácsonyi dalok]
* Tészabó Júlia: Karácsony. Magyar hagyományok. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 2007. {{ISBN|978-963-09-5614-7}}
* [http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=3867 Miért pont fenyőt díszítünk karácsonykor?]
* [http://karacsony.tlap.hu Karácsony]
* [http://hetedhethatar.hu/hethatar/?p=6972 Komlós Attila: Karácsony Észak-Európában] - [[Hetedhéthatár]]
* [http://karacsony.lap.hu Karácsony.lap.hu]
* [http://www.eternus.hu/kategoria/Karacsony Klasszikus költők karácsonyi versei]
* [http://mandadb.hu/cikk/771930/Karacsonyi_hangulatban Karác]
* [http://videosmart.hu/video/hogyan-hajtogassunk-karacsonyi-csillagot Hogyan hajtogassunk]
* [http://mandadb.hu/cikk/771930/Karacsonyi_hangulatban Karácsonyi hangulatban]
{{A kereszténység legfontosabb ünnepei}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Vallás}}
[[Kategória:Karácsony]]
[[Kategória:Ünnepek decemberben]]
| 