Wikipédia

„Čuntić” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
képaláírás
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 765 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
47. sor:
Čuntićot [[1211]]-ben említik meg legelőször, amikor is [[II. András magyar király|II. András király]] a [[Topuszka|topuszkai]] [[ciszterciták]]nak adományozta. [[1416]]-ban a gradeci uradalom tartozéka volt. A birtok [[1499]]-ben a Frangepánok adományából lett a zágrábi káptalané. Csuntics várát 1551-ben Pecki és Klinac váraival egyidejűleg építtette a káptalan a Peterinjčica jobb partján álló Gradina nevű magaslatra, amely ma a szomszédos [[Hrvatski Čuntić]]hoz tartozik. Miután megerősítését nem tartották kifizetődőnek a fokozódó török támadások nyomán [[1563]]-ban az udvari haditanács lerombolását rendelte el. Ezt valószínűleg végre is hajtották. A török a [[16. század]] második felében az egész térséget megszállta.
 
[[1683]] és [[1699]] között a felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. [[1697]] körül a török uralom alatt maradt Boszniából és a Banovina más részeiről előbb horvát katolikus, majd a [[18. század]]ban több hullámban Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok települtek le itt. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. [[1696]]-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után [[1704]]-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely [[katonai határőrvidék]] része lett. [[1745]]-ben megalakult a [[Petrinya]] központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.
 
A katonai határőrvidék megszűnése után [[Zágráb vármegye]] Petrinyai járásának része volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. [[1918]]-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később [[Jugoszlávia]] része lett. A [[II. világháború]] idején a [[Független Horvát Állam]] része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. [[1948]]-ban az addig egységes Čuntićot két részre, egy horvát és egy szerb falura osztották. A mai Čuntić 1948-tól 1991-ig a Srpski Čuntić nevet viselte. A délszláv háború előestéjén lakosságának 96%-a szerb, 1%-a horvát nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de szerb lakossága a [[Krajinai Szerb Köztársaság]]hoz csatlakozott. A csekély horvát lakosságot elűzték. A falut 1995. augusztus 6-án a [[Vihar hadművelet]]tel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. 2011-ben 27 lakosa volt.
64. sor:
 
== Nevezetességei ==
Čuntić (Csuntics) várának romjai a Gradinán. A várat Peckihez és Klinachoz hasonlóan 1551-ben építette a zágrábi káptalan. A vár a Petrinjčica völgye feletti magaslaton épült és az Unamentét Hrastovicával és a Kulpamentével összekötő középkori utat volt hivatott ellenőrizni. A várból mára csak egy romos torony maradt, rajta kívül felismerhetők még egy 5-6 méterszer 10-12 méteres épület alapfalai. A várba az első emeletnél egy felvonóhídon át lehetett belépni. A vár durván faragott kőtömbökből épült meglehetős gyorsasággal. A körülötte nőtt buja növényzetet csak nemrég irtották ki, hogy az ide látogatók könnyebben felismerjék az erődítmény stratégiai jelentőségét.
 
== Jegyzetek ==
71. sor:
== Források ==
*[http://www.petrinja.hr/ Petrinya község hivatalos oldala] {{hr}}
*[http://www.zpusmz.hr/PPUG%20PETRINJA/PDF/Tekst%20PPUG%20Petrinja.pdf Petrinja község rendezési terve] {{hr}}
*[http://snv.hr/file/attachment/file/banija-compressed.pdf Snv:hr: Filip Slikan: Kulturno historijski spomenici Banije Zagreb, 2008.] {{hr}}
*[http://eparhija-gornjokarlovacka.hr/Glinsko-L.htm A felső-károlyvárosi pravoszláv püspökség honlapja] {{sr}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Čuntić”