„Aulich Lajos” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 195.199.213.189 (vita) szerkesztéséről Burumbátor szerkesztésére |
a link |
||
21. sor:
1812-ben az [[Osztrák Császárság]] [[Franciaország]] kényszerű szövetségeseként egy hadtestnyi erővel részt vett [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] [[Oroszországi hadjárat (1812)|oroszországi hadjáratában]]. Aulich Lajos a támogató hadtest egyik zászlóaljával a hadjárat alatt [[Galícia|Galíciában]] állomásozott. Rátermettségének és katonai előképzettségének köszönhetően még ebben az évben [[zászlós]]sá léptették elő. 1813 augusztusában alakulatát a Csehországban – már Napóleon ellen – összpontosított császári főseregbe osztották be. Részt vett az 1813–1814-es hadjáratban és a döntő [[Lipcsei csata|lipcsei csatában]] is. Harctéri helytállásáért [[Rendfokozat#Vez.C3.A9nyl.C5.91 tisztek .28hadnagy.2C f.C5.91hadnagy.2C sz.C3.A1zados.29|hadnaggyá]] léptették elő. [[1814]]. [[március 31.|március 31-én]] a koalíció csapataival vonult be [[Párizs]]ba.
Az új szövetségi politikának megfelelően ezrede 1814-től „örökösen” [[I. Sándor orosz cár]] nevét viselte; Aulich Lajos a békeidőkben is mindvégig ebben az alakulatban szolgált. A [[bécsi kongresszus]] kezdetére a [[Bécs|császárvárosba]] rendelték őket az ugyancsak odaérkező [[ezredtulajdonos]] tiszteletére. Az ezred 1819-től [[Pozsony]]ban, illetve a város környékén állomásozott, 1826-ban [[Nápoly]]ba, 1829-ben a [[dalmácia]]i [[Zára|Zárába]] rendelték, majd 1830-ban visszakerült Pozsonyba, és ott is maradt a szabadságharcig. A császári hadseregben szokatlan módon a békeévek többségében toborzó központjuk közelében állomásoztak, így Aulich Lajos katonai szolgálatának jelentős részét szülővárosához közel tölthette.
[[Fájl:Aulich Lajos HM.JPG|bélyegkép|240px|Aulich Lajos szobra a budapesti [[Hadtörténeti Intézet és Múzeum]] kertjében]]
| |||