„Napenergia” változatai közötti eltérés

''Passzív'' hasznosításkor az épület tájolása és a felhasznált építőanyagok a meghatározóak. Ilyenkor az [[üvegházhatás]]t használjuk ki hőtermelésre. Alapjában véve passzív napenergia-hasznosító minden olyan épület, amely környezeti adottságai, építészeti kialakítása következtében képes használni a [[Nap]] sugárzását mint energiaforrást. A passzív napenergia-hasznosítás főként az átmeneti időszakokban működik, vagyis akkor, mikor a külső hőmérséklet miatt az épületen már/még hőveszteség keletkezik, de a napsugárzás még/már jelentős.

 

Első módszer, hogy a napenergiát hőenergiává alakítjuk. A jellegzetes napenergia hasznosító épületeken nagy üvegfelületek néznek déli irányba, melyeket estére hőszigetelő táblákkal fednek. Az üvegezésen keresztül a fény vastag, nagy hőtároló képességű padlóra és falakra esik, melyek külső felületei szintén hőszigeteltek, így hosszú időn át képesek tárolni az elnyelt hőt. A hőenergia „gyűjtése” és tárolása gépészeti berendezésekkel főképp [[napkollektor]]okkal történik. Ez az a berendezés, ami elnyeli a napsugárzás energiáját, átalakítja hőenergiává, majd ezt átadja valamilyen hőhordozó közegnek. Magyarországon [[2007]] augusztusában telepítettek először napkollektort panelházra, a [[miskolc]]i [[Avas]] egyik 50 lakásos házára.<ref>[http://www.mon.hu/hirek/Orszagos/cikk/napenergiaval-melegitik-a-vizet-egy-miskolci-panelben/cn/news-20070829-04230793 Magyar Online]</ref>

 

 

==Kapcsolódó szócikkek==

* [[Napkollektor]]

* [[Naperőmű]]