„Egységes Európai Okmány” változatai közötti eltérés

Az Együttdöntési eljárást a Maastrichti szerződés vezette be, az Egységes Európai Okmány az Együttműködési eljárást vezette be. http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=LEGISSUM%3Axy0027
a (egyhangúan <> egyhangúlag AWB)
(Az Együttdöntési eljárást a Maastrichti szerződés vezette be, az Egységes Európai Okmány az Együttműködési eljárást vezette be. http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=LEGISSUM%3Axy0027)
== Intézményi és politikai változások ==
 
Az Egységes Európai Okmány kibővítette a minősített többségi szavazást a Tanácsban annak érdekében, hogy az egyes tagállamok nehezebben tudják megvétózni a jogszabályjavaslatokat. Létrehozta az Európai Tanácsot, amely hivatalos keretet adott az állam- és kormányfők konferenciáinak és csúcstalálkozóinak, ugyanakkor döntéshozatali jogkörrel nem rendelkezett. Megnövelte továbbá a Parlament befolyását azáltal, hogy bevezette a hozzájárulási és az [[együttdöntésiegyüttműködési eljárás]]teljárást: a hozzájárulási eljárás értelmében a Parlament vétójogot kapott néhány fontos kérdésben, mivel a Tanácsnak meg kellett szereznie a Parlament egyetértését ahhoz, hogy az adott kérdésben döntést hozzon, az együttdöntési eljárással pedig egy kétolvasatos eljárás került bevezetésre, melynek során, ha a Parlament első körben elutasít egy javaslatot, azt követően a Tanács már csak egyhangúlag hozhat döntést. A Parlament jogköreinek kibővítése hozzájárult ahhoz, hogy az eljárás gyorsabb és hatékonyabb legyen, de sok esetben továbbra is a Tanácsé maradt a végső döntés joga.<ref>http://www.corvinusembassy.com/ep/index.php?page=7&corvina=7&content=15&level=3</ref>
Az Okmány az uniós szakpolitikák fejlődésére is hatást gyakorolt, főként a szociálpolitika, a regionális politika, a környezetvédelmi politika, valamint a kutatás és fejlesztés területein történt előrelépést, ami nagymértékben hozzájárult a kohézió megerősítéséhez a közösségen belül.<ref name="europa.eu"/>
 
31

szerkesztés