„Kós Károly tér” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
a telep történetét lásd annak szócikkében
5. sor:
[[2011]] szeptemberében az illetékes minisztérium a téren található összes lakóépületet, valamint a katolikus [[Munkás Szent József-templom]]ot is védett [[műemlék]]ké nyilvánította.
 
<!--==Története==
A ''Wekerletelep'' építése [[1908]]-ban kezdődött meg [[Wekerle Sándor (miniszterelnök)|Wekerle Sándor]] politikus, [[miniszterelnök]] (és egyben ekkor egy ideig pénzügyminiszter) kezdeményezésére az angol munkástelepek mintájára, miután állami eszközökből megvásárolták a Sárkány család eladó birtokát.<ref>[http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1998/9847/wekerle/wekerle.html Wekerle Sándor és a Wekerletelep (sulinet.hu)]</ref>
 
A munkástelepen 1909-től 1925 végéig összesen 1007 ház épült 4412 lakással. A többnyire vidékről felköltöztetett munkásokra gondolva a költözés sokkját tompítandó a kertvárosias kialakítás mellett döntöttek, így a többemeletes bérházak helyett 2, 3 és 4 lakásos földszintes, valamint 6, 8 és 12 lakásos kétszintes épületeket terveztek. Ez a lakáselosztás meghatározóvá vált nemcsak a telep arculata, hanem a társas kapcsolatok kialakulásának szempontjából is. A kisebb utcákban földszintes beépítés szerint telepítettek házakat, míg a legszélesebb utakat emeletes épületek határolták. Építettek még négy iskolát és két különálló óvodaépületet fedett tornacsarnokkal. 1912-ben felépítették a rendőrkapitányság épületét és a lovasrendőri laktanyát, a következő évben pedig a postamesteri hivatal készült el.
 
[[kép:Lakóház (1267. számú műemlék) 2.jpg|right|thumb|200px|Lakóházak a téren]]
Mai mércével mérve is modern lakótelepet kaptak a beköltözők, a lakások kertjei aktív tevékenységre adtak lehetőséget. A telep létesítésének első évében kizárólagosan állami munkáscsaládok találtak elhelyezést. 1914-ben az addig felépített lakásoknak közel 25%-át már idegen üzemek, főképpen a telepről könnyen megközelíthető magángyárak munkásai, valamint a telepen alkalmaztatást nyert tisztviselők, továbbá üzletbérlők és az állami rendőrség tagjai foglalták el. Későbbi időkben jobbára csak a kispolgárság tagjai engedhették meg maguknak, hogy ide költözzenek.-->
 
===A tér kialakítása, épületek===
[[képFájl:Lakóház (1267. számú műemlék) 2.jpg|right|thumbbélyeg|200px|Lakóházak a téren]]
Az egész telep megtervezésénél kiemelkedő fontosságú volt a környezetnek a közösség életére gyakorolt várható hatása, ezért a főteret, mint kiemelkedően fontos területet, külön pályázat alapján akarták megépíteni.
 
A kialakítására kiírt pályázatot végül [[Kós Károly (építész)|Kós Károly]], mint meghívott építész nyerte meg. A teret körülvevő utcák sugaras rendszerét a központba vezető nyolc bekötőút köti össze.
 
Noha az általános kialakításáért Kós felelt, sem neki, sem más építésznek nem engedték meg, hogy kettőnél több épületet tervezzenek ide, így Kós csak a 2. és 3. számú épületet, valamint a keleti kapuépítményt (a „Kós-kaput”) tervezhette meg. A kor neves építészei közül szép épületet tervezett [[Schodits Lajos]],<ref>[{{MEK|00300/00355/html/ABC13280/13602.htm}} Schodits Lajos építész.]</ref> [[Eberling Béla]] és [[Zrumeczky Dezső]] is. Néhány évvel később a tér 6. sz. épületét [[Wälder Gyula]] neobarokk jegyeket viselő épülete, majd [[Györgyi Dénes]] a tér 5-ös száma alatt, már későbbi kort idéző lakóháza követte. A teret a [[Heintz Béla]] által jóval később, [[1930]]-ban tervezett katolikus [[Munkás Szent József -templom]] zárja le. Keleti és nyugati végén egy-egy kapu van, mely a telepet átszelő Hungária út két torkolata fölött ível át. A keleti kaput Kós Károly, a nyugatit pedig építésztársa, [[Zrumeczky Dezső]] tervezte.
 
Ahogy az utakat és az épületeket, úgy a középső parkosított részt és benne a növényzetet is teljesen tudatosan tervezték meg és alakították ki (akárcsak az egész Wekerletelepen).
22 ⟶ 24 sor:
Neve kezdetben Fő tér, később pedig Petőfi tér lett, végül [[1987]]-ben nevezték el kialakítójáról, Kós Károlyról, akinek [[1987]]. [[november 25.|november 25-én]] avatták fel egész alakos szobrát a parkban.
 
[[2010]]-ben a tér parkrészét, valamint aza itt található [[Munkás Szent József templom]]ottemplomot Európai Uniós támogatásból teljesen felújították,<ref>[http://www.kispest.hu/news/finisben_a_kos_karoly_ter_felujitasa/13321/139/ Finisben a Kós Károly tér felújítása], kispest.hu, 2010. október 17.</ref><ref>[http://nol.hu/budapest/20100909-kos_karoly_ter__korhu_szepseg Kós Károly tér: korhű szépség], [[Népszabadság]], 2010. szeptember 9.</ref> [[2011]] szeptemberében pedig a tér összes lakóépületét és velük a templomot is műemlékké nyilvánították.
 
A tér 4-es számú lakóépülete az [[1998]]-ban útjára indult ''[[Barátok közt]]'' című magyar filmsorozatban vált ismertté, mint az a képzeletbeli Mátyás király téri társasház, ahol a szereplők többsége él és ahol a cselekmény nagyrészt játszódik. A sorozat házhoz közeli kültéri jeleneteit szintén a téren szokták felvenni.
{{commonscat|Károly Kós Square}}
 
==Források==
{{források}}