„Steinhardt Géza” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Goldstein Lipót és Hochberger Teodóra (Dóra) fia. Léván tanult, ahol három gimnáziumi osztályt végzett. Színészmesterséget nem tanult. 1890-ben lépett fel először a Folies Caprice-ban, nagy sikerrel egy német darabban. Itt 18 évig működött és úgy színészi kvalitásaival, mint egyéni magánszámaival egy különleges zsanért tett népszerűvé. 1900. február 11-én Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette Pollák Gizella népénekesnőt.<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-D1Z7-N2H?i=31&cc=1452460 A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági akv. 118/1900. folyószáma alatt.]</ref> 1908 októberében nyitotta meg a Rákóczi úton a Steinhardt-mulatót, amelyet 10 évig sikerrel vezetett. Megözvegyülése után 1918. április 30-án Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Escher Mária Teréziát.<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-682Q-H3K?i=165&cc=1452460 A házasságkötés bejegyezve a Bp. VII. ker. állami házassági akv. 474/1918. folyószáma alatt.]</ref> 1919-ben nevét Szekeresre változtatta.<ref>Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 91193/1919. Forrás: MNL-OL 30806. mikrofilm 1009. kép 3. karton.</ref> 1917-ben bevonult katonának és az [[első világháború]] után régi riválisával, [[Rott Sándor]]ral társulva, 10 évig vezette a Révai utcában a ''Kis Komédiá''t, a volt Folies Capricet. Idővel a német előadásról áttért a magyar előadásra és az általa kultivált és [[német nyelv]]en bevezett műfajt [[magyar nyelv]]en is népszerűsítette, de az egyenetlenség megszüntette a kedvelt kis színpadot. Steinhardt ekkor egy időre visszavonult a színpadtól és a film felé fordult és egy magyar filmet is gyártott. A nehéz viszonyok az ő anyagi helyzetét is megtámadták, de csüggedés nélkül, 1930 októberében az Akácfa utcában újból egy kis színházat nyitott, amely nívós előadásaival újra megszerezte neki régi népszerűségét és amely szép reményekkel küzdött meg a nehéz gazdasági viszonyokkal. A holokauszt áldozata lett 1944-ben.
 
==KönyveiMűvei==
 
===Könyvek===
* ''Steinhardt mesél. Adomák, tréfák, elbeszélések''; szerzői, Bp., 1935
* ''Ötven víg esztendő. 1890-1940. Steinhardt Géza 50 év alatt előadott magánszámai : egyvelegek, kuplék, népdalok, novellák, humoros monológok és adomák''; Merkantil Ny., Bp., 1942
 
===Egyéb===
 
* Kun Jenő: ''Steinhardt magyar kupléi''; Schmelz Ny., Bp., 1903''
 
* ''Steinhardt-Album. Musik zu beziehenbei A. Kmoch Capellenmeister''; Korvin Testvérek Ny., Bp., 1910 körül
 
==Jegyzetek==