„Harrer Ferenc” változatai közötti eltérés

Édesapja [[Harrer Pál]], [[Óbuda (történelmi településvárosrész)|Óbuda]] polgármestere volt. Állam- és jogtudományi doktorátust szerzett [[1896]]-ban, ezt követően lépett a főváros szolgálatába. A székesfőváros tanácsjegyzője lett, majd [[1911]]-ben tanácsnokká választották, és a városépítési ügyosztály vezetője lett. Már az [[első világháború]] előtt is foglalkozott a városi közigazgatás jogi hátterével, tanulmányokat írt, [[Nagy-Budapest]] koncepciójának első kidolgozója volt, [[1912]]-ben magántanári habilitációt is szerzett, [[1914]]-től a [[MűegyetemBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|József Műegyetemen]] községi politikát adott elő. A [[Városi Szemle]] alapító szerkesztője volt [[1908]]–[[1918]] között. A ''Magyar Városok Országos Kongresszusát'' megszervezte, majd azt főtitkárként, később ügyvezető elnökként vezette.

[[1917]]-ben a leégett [[Gyöngyös (település)|Gyöngyös]] város újjáépítésének kormánybiztosa lett, e tisztségét két évig viselte. [[1918]]-ban Budapest alpolgármesterévé választották. [[1918]]. [[október 25.|október 25-étől]] a [[Magyar Nemzeti Tanács]] tagja volt. [[Károlyi Mihály (miniszterelnök)|Károlyi Mihály]] [[1918]]. [[november 11.]] – [[december 2.]] között [[bécs]]i követté nevezte ki.

[[1949]]–től haláláig, [[1969]]-ig tagja volt az országgyűlésnek, mindvégig annak korelnökeként. Itt jogi, államigazgatási és igazságügyi bizottságokban töltött be vezető szerepet. [[1954]]-től a [[Hazafias Népfront]] Országos Tanácsának alelnöke, és a budapesti népfrontbizottság elnöke volt. [[1968]]-ban [[ProBudapestért Urbe Budapestdíj]]-díjat kapott.