„Arthur Honegger” változatai közötti eltérés

Jelentős műve az ''Antigoné'' című operája, amit Cocteau szövegére írt. 1931-ben mutatta be első [[Szimfónia|szimfóniáját]], amit még négy további követ ebben a műfajban. Az 1935-ös év eseménye a ''Paul Claudel'' szövegére írt, különleges hangvételű ''Johanna a máglyán'' (''Jeanne d'Arc au bûcher'') című „színpadi oratóriuma”. A ''II. szimfóniában'' a háború, Párizs német megszállása ellen emelte fel szavát a zene nyelvén. A bemutatót ''[[Paul Sacher'']] vezényelte a Bázeli Kamarazenekar élén.<ref>Paul Sacher a modern zene támogatója volt, a Bázeli Kamarazenekar számára több művet is rendelt a kor zeneszerzőitől. A magyar zenetörténetbe is beírta a nevét azzal, hogy ő kérte fel [[Bartók Béla (zeneszerző)|Bartók Bélát]] ''[[Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára]]'' és ''[[Bartók: Divertimento|Divertimento]]'' című művének megírására.</ref> A következő szimfóniákat felváltva ''Charles Münch'' és ''Sacher'' mutatta be. Legjobb művének sokan a ''III., „Liturgikus” szimfóniát'' tartják, amelynek első és harmadik tétele [[Haláltánc (műfaj)|haláltánc]] jellegű, de a befejező részből a feloldozás hangját hallhatjuk ki, különösen a záró [[fuvola]]dallamból. Művei [[karmester]]eként egyébként maga Honegger is sikeres hangversenykörutakat tett [[Európa|Európában]] és [[Amerika (szuperkontinens)|Amerikában]]. Felesége, ''Andrée Vaurabourg'' kiváló [[Zongora|zongorista]], férje műveinek elhivatott tolmácsolója volt.

== Jelentősége ==