„Irídium” változatai közötti eltérés

egy bájt hozzáadva ,  2 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
a (linkjavítás AWB)
Az irídium −3 és +6 közötti oxidációs számmal képez vegyületeket, a leggyakoribb oxidációs száma a +3 és +4.<ref name="greenwood" /> Jól jellemzett magasabb oxidációs állapotú vegyületei ritkábbak, de ezek közé tartozik az {{chem|IrF|6}}]] és két vegyes oxid, a {{chem|Sr|2|MgIrO|6}} és a {{chem|Sr|2|CaIrO|6}}.<ref name="greenwood">{{cite book| last=Greenwood|first = N. N.|coauthors = Earnshaw, A.| title=Chemistry of the Elements|edition = 2nd|publisher=Oxford: Butterworth–Heinemann| year=1997| isbn=0-7506-3365-4|pages=1113–1143, 1294| oclc=213025882 37499934 41901113}}</ref><ref>{{cite journal| last = Jung| first = D.| title = High Oxygen Pressure and the Preparation of New Iridium (VI) Oxides with Perovskite Structure: {{chem|Sr|2|MIrO|6}} (M = Ca, Mg)| journal = Journal of Solid State Chemistry| volume = 115| issue = 2| year = 1995|pages = 447–455| doi= 10.1006/jssc.1995.1158|bibcode = 1995JSSCh.115..447J| last2 = Demazeau| first2 = Gérard}}</ref> Ezen kívül 2009-ben beszámoltak arról, hogy irídium(VIII)-oxidot ({{chem|IrO|4}}) állítottak elő mátrix izolációs körülmények között (6 K-en argonban) irídium-peroxo komplex UV-besugárzásával. Ez a vegyület azonban szilárd anyagként magasabb hőmérsékleten várhatóan nem stabil.<ref>{{cite journal|title=Formation and Characterization of the Iridium Tetroxide Molecule with Iridium in the Oxidation State +VIII|journal=Angewandte Chemie International Edition|volume=48|year=2009|pages=7879–7883|author=Gong, Y.; Zhou, M.; Kaupp, M.; Riedel, S.|doi=10.1002/anie.200902733}}</ref>
 
Az irídium-dioxid {{chem|IrO|2}}, mely barna színű por, az irídium egyetlen jól jellemzett oxidja.<ref name="greenwood" /> A {{chem|Ir|2|O|3}} szeszkvioxid kékes-fekete por, mely {{chem|HNO|3}}-nal {{chem|IrO|2}}-dá oxidálódik.<ref name="perry" /> A megfelelő diszulfdokdiszulfidok, diszelenidek szeszkviszulfidok és szeszkviszelenidek is ismertek, és az {{chem|IrS|3}} létezéséről is beszámoltak.<ref name="greenwood" /> Az irídium +4 és +5 oxidációs állapotú iridátokat is képez, ilyen például a {{chem|K|2|IrO|3}} és a {{chem|KIrO|3}}, melyek [[kálium-oxid]] vagy [[kálium-szuperoxid]] és irídium magas hőmérsékleten végzett reakciójával állíthatók elő.<ref>{{cite journal|title=The chemistry of ruthenium, osmium, rhodium, iridium, palladium and platinum in the higher oxidation states|journal=Coordination Chemistry Reviews|volume=46|year=1982|pages=1–127|author=Gulliver, D. J; Levason, W.|doi=10.1016/0010-8545(82)85001-7}}</ref>
 
Noha kétkomponensű (biner) hidridjei ({{chem|Ir|''x''|H|''y''}} képletű vegyületek) nem ismertek, előállították komplexeit, melyekben {{chem|IrH|5|4-}} és {{chem|IrH|6|3-}} található, ezekben az irídium oxidációs száma rendre +1, illetve +3.<ref>{{cite book| last = Holleman| first = A. F.| coauthors = Wiberg, E.; Wiberg, N.| title=Inorganic Chemistry, 1st Edition| publisher=Academic Press| year=2001| isbn=0-12-352651-5| oclc =47901436}}</ref> A {{chem|Mg|6|Ir|2|H|11}} háromkomponensű (terner) hidridjében a feltételezések szerint mind a {{chem|IrH|5|4-}}, mind a 18-elektronos {{chem|IrH|4|5-}} anion megtalálható.<ref>{{cite journal| last = Černý| first = R.|coauthors = Joubert, J.-M.; Kohlmann, H.; Yvon, K.| title = {{chem|Mg|6|Ir|2|H|11}}, a new metal hydride containing saddle-like {{chem|IrH|4|5-}} and square-pyramidal {{chem|IrH|5|4-}} hydrido complexes| journal = Journal of Alloys and Compounds| volume = 340| issue = 1–2| year = 2002|pages = 180–188| doi=10.1016/S0925-8388(02)00050-6}}</ref>
Névtelen felhasználó