„Rába” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Magyarország folyói kategória eltávolítva (a HotCattel) |
a Magyarország folyóvízei → Magyarország folyóvizei AWB |
||
48. sor:
== Vízrajza ==
A Rába Ausztriában, a [[Fischbachi-Alpok]]ban, a [[Hochlantsch]] délkeleti lejtőjén, mintegy 1200 m magasságban, két ágból ered. A két ág 11 km megtétele után [[Passail]]nál, 411 m magasságban egyesül. A hegyek közötti szűk völgyben nagy s még a magyar határnál is 89,6 cm/km eséssel folyik a folyó. [[Körmend]]et elhagyva az [[Őrség]]i dombok széles völgyében lelassul, kanyarogni kezd. [[Sárvár]]nál ér a [[Rábaköz]] síkságára. Esése [[Marcaltő]]nél tovább csökken, s [[Győr]]nél, ahol a [[Mosoni-Duna|Mosoni-Dunába]] ömlik, már csak 24,1 cm/km.
Teljes hossza 283 km, ebből 95 km az ausztriai és 188 km a magyarországi szakasz. Medre [[Csákánydoroszló]]ig erősen beágyazott, de attól lefelé hordalékkúpon helyezkedik el. Az állandóan kanyargó folyó itt intenzív kanyarépítést végez, és így a 19. század végi szabályozáskor végzett átvágásokkal jelentősen lerövidített hossza újra nő. Szélessége a magyarországi szakaszon 30 és 50 méter között váltakozik, mélysége (a duzzasztógátak fölötti mélyebb részeket nem számítva) 1-2,5 méter, de aszályos években gázlók kialakulása sem ritka. Viszont ha az [[Alpok]]ban sok [[eső]] hull, vagy tavasszal hirtelen olvadni kezd a [[hó]], akkor előfordul, hogy vízállása egy nap alatt akár 5 méterrel is emelkedik. Ha az alsó szakaszon ehhez hozzáadódik a [[Duna]] duzzasztó hatása, akkor ott a napi szintemelkedés akár a 7 métert is elérheti.
79. sor:
== Élővilága ==
A Rába, hazánk egyik legkevésbé háborított folyóvize, számos fajnak nyújt otthont. Élővilágának kialakulásában döntő szerepe volt a területen érvényesülő domborzati és éghajlati hatásoknak. Ez az élővilág egyszerre [[alpokalja]]i, szubmediterrán, és kontinentális hatásokat tükröz.
A Rába élővilágát [[Körmend]]en, a [[Csákánydoroszlói várkastély|Batthyány-kastélyban]] berendezett Rába Helytörténeti Múzeum állandó kiállításon mutatja be.
=== Növényvilága ===
Az Alpokalja növényvilágának részét képezi a Rába mentén is élő struccharaszt, a sárgaliliom és a pajzstok.
A gombák közül az ártereken sok helyen megtalálható a [[mezei szegfűgomba]], a parlagi tölcsérgomba, a kerti susulyka, a [[Csiperkék|csiperke]], a pöfeteg, a [[májusi pereszke]], a [[sárga gévagomba]] és a [[Késői laskagomba|laskagomba]].
99. sor:
A rovarfajok közül jelen vannak a [[kérészek]] ([[tiszavirág]], dunavirág), különböző [[szitakötők]], [[légy|legyek]], [[Szúnyogfélék|szúnyogok]], a [[Csíkbogárfélék|csíkbogár]], a [[búvárpók]], különböző [[Levélbogárfélék|levélbogarak]], [[ormányosbogarak]], [[cserebogarak]], [[lepkék]], például a bagolylepke, a farontólepke és [[tarkalepkék]], a levéldarazsak, a [[Futrinkafélék|futóbogarak]] és a [[díszbogarak]].
A halak közül említést érdemel a [[ponty]], a [[Európai harcsa|harcsa]], a [[menyhal]], a [[csuka]], a [[Fogassüllő|süllő]], a [[márna]], a [[magyar bucó]] és a [[német bucó]] és a [[keszeg]]. Hegyvidéki és mocsári halfajok is megtalálhatók, például a [[törpeharcsa]] és a [[compó]].
A nedves élőhelyeken [[Békák|béka]]- és [[Gőték|gőtefajok]], valamint [[hüllők]] élnek, például [[vízisikló]] és [[fürge gyík]].
A Rába-völgyben több mint 200 madárfaj él. A kavicszátonyokon jellemző a [[kis lile]] és a [[billegetőcankó]], a szakadó partok falába vájt költőüregekben, telepesen [[gyurgyalag]], helyenként egyesével a [[jégmadár]] fészkel, a víz fölé hajló ágakra nyárfamag repítőszőréből szőtt zárt, zacskó alakú fészkében [[függőcinege]] költ. A part menti ligeterdők méretes fáiba vájt odvakban a [[fekete harkály]] jellegzetes, de más harkály-fajok is élnek itt. A partélek bokrosaiban a [[berki tücsökmadár]], [[fülemüle]] és [[barátposzáta]], a csalánosokban [[énekes nádiposzáta]] és [[cigánycsuk]] a leggyakoribb énekesmadarak. A ragadozómadár-fajok közül az [[egerészölyv]], a [[héja]] és a [[karvaly (madár)|karvaly]], a baglyok közül a [[macskabagoly]] és az [[erdei fülesbagoly]] kerül leggyakrabban szem elé.
Az emlősfajok száma meghaladja a harmincat. Megfigyelhető itt a vízi környezethez alkalmazkodott két nagy testű rágcsáló: a [[pézsmapocok]] és a [[Eurázsiai hód|hód]], valamint a halakat fogyasztó [[európai vidra|vidra]] is. A gyakoribb fajok közül említést érdemel még a [[nyuszt]], a [[nyest]], a [[menyét]], a [[hermelin]], a [[borz]] és a [[európai mókus|mókus]]. Az éjszakai életmódú [[denevérek]] gyakran már alkonyat előtt megjelennek ivó helyeiknél a folyó felett.
283. sor:
[[Kategória:Győr-Moson-Sopron megye földrajza]]
[[Kategória:Vas megye földrajza]]
[[Kategória:Magyarország
| |||