„Bessenyei György” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
Életét itt is folytonos munkálkodással töltötte, de a vezérszerep már kiesett kezéből és itt írt munkáinak nagy része kéziratban maradt. Mellőztetése fájt neki, de azért szakadatlanul dolgozott, panaszkodott, filozofált rideg magányában.
 
[[1804]]-ig élt remeteéletet, amikor bátyjának, Lászlónak leánya, Anna odaköltözött hozzá ápolónak. Végrendeletét 1810. november 27-én írta, amikor már súlyos beteg volt, és 1811. február 25-én bontották fölfel. Amilyen filozofáló életet élt és csendes napjait mezei gazdálkodással, írás-olvasással töltve, csak kevés emberrel érintkezett; olyannak óhajtotta a temetését is: rokonai hantolták el egyházi szertartás nélkül, udvarháza kertjében, egy nagy árnyékos fa alá. Haláláról az első hír a ''[[Hazai és Külföldi Tudósítások]]''ban, június 8-án jelent meg, ahol róla mint néhány héttel korábban elhunytról emlékeznek meg; innen került halálának ideje, tévesen májusiként legtöbb életrajzába.
 
Hamvait [[1940]]-ben átszállították [[Nyíregyháza|Nyíregyházára]].
 
== Munkássága ==
Bessenyei nem annyira azzal, amit írt, hanem inkább azzal, ahogyan írt, igen nagy hatással volt irodalmunk újjászületésére. Buzdító szavaival, sőt, példaadásával munkára serkentette mindazokat, akik a nemzeti szellem süllyedését tétlen fájdalommal nézték. De sokat köszönhetünk neki, ami a tartalmat, az eszméket, az irányt illeti, és szintén sokat művelődéstörténeti tekintetben is. Minden lojalitása mellett a francia irodalom, felvilágosodás szabad eszméit senki nála bátrabban és nyíltabban nem hirdette. Ez arra is megtanította, hogyan lehet valamely nemzet irodalma nemzeti és mégis egyetemes; a magyar irodalom újjáteremtésénél ő is ezt a két elvet tűzte ki irányadóul. Munkálkodása közben legfőképpen Voltaire lebegett szemei előtt, akinek hatását bölcsészeti, társadalmi és költői művein mindenüttmindenhol meg lehet ismerni. De ha nemzetiségi kérdésről volt szó, tudott önálló is lenni. Így a francia klasszikusoknak azt a törvényét, hogy lehetőleg [[ókor]]i témákat kell drámában feldolgozni, nemigen tartotta meg, és tragédiáiban magyar nemzeti hagyományokat választ tárgyául.
 
[[1945]] óta, színdarabjai közül csak ''A filozófust'' mutatták be. [[1971]]-ben főiskolai vizsgaelőadáson [[Nagy András László]]; [[2011]]-ben, a [[Katona József Színház (Budapest)|Budapesti Katona József Színház]]ban [[Gothár Péter]] rendezte.
# Die Amerikaner (kézirat? Megjelenéséről nincs tudomás) Kazinczy Ferencz magyarra fordította ezen czímmel: Az amerikai Podotz és Kazimir keresztyén vallásra való megtérése. [[Kassa]], 1776
# Lucanus első könyve. Pozsony, 1776
# A Bessenyei György Társasága. Bécs, 1777 (egy kis gyűjtelék saját, úgy Orczy, Barcsay és Báróczi verseikből, kik mint költők először itt léptek fölfel)
# Futó darabok. Bécs, 1777 (philosophiai s tanköltői darabokkal)
# Anyai oktatás. Bécs, 1777 (erkölcsi levelei egy anyának leányához)
Névtelen felhasználó