„Kunország” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
→Története: jav |
||
8. sor:
A [[kunok]] a [[sztyeppe|sztyeppékről]] érkeztek maguk előtt űzve a szintén [[török népek|török]] eredetű [[úzok]]at, akik korábban a [[besenyők]]et szorították ide.
Önálló [[állam]]ot vagy nagyobb törzsszövetséget nem hoztak létre. A [[törzs (néprajz)|törzsek]] külön-külön telepedtek le, s innen indítottak portyázásokat [[Oroszország|orosz]], [[Magyarország|magyar]] és [[Lengyelország|lengyel]] területekre. Egyes csoportjaik innen a [[Balkán (térség)|Balkán]]ra költöztek, és idővel egyre jobban szétszóródtak a térségben.
A [[Magyar Királyság]] komoly kísérletekbe kezdett a [[pogányság|pogány]] kunok megtérítésére, azzal hogy a kunországi [[Milkó]]n [[II. András magyar király|II. Endre]] magyar király és Róbert [[esztergom]]i püspök [[püspök]]séget alapított a [[tatárjárás|tatárok]] elől menekülő [[kunok|kun]] törzsek számára [[1227]]-ben. [[Bejbarsz]] (vagy Barc), a tatárok elől nyugatabbra húzódó kunok fejedelme már [[1227]]-ben felvette a keresztséget és a [[Dnyeper]]től nyugatra lakó kunok ténylegesen elismerték a magyar király fennhatóságát. A további térítéseket szolgálta, hogy [[II. András magyar király]] [[1211]]-ben a [[Erdély|dél-erdélyi]] [[Barcaság|Borzaföldre]] (a későbbi Barcaság) letelepítette a [[Szentföld]]ről jött [[Keresztes háborúk|keresztes]] [[Német Lovagrend]]et. A lovagok alapos előkészületek után néhány hadjárattal meghódították Kunország déli részét (a későbbi [[Havasalföld]] területét). Amikor azonban a lovagrend borzaföldi és kun területeit összekapcsolva egy önálló német államot kívánt létrehozni, II. András ezt még idejében megakadályozta, és elűzte a lovagokat [[Lengyelország]]ba.
| |||