„Ruth Benedict” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
a hibák javítása AWB
főként nyelvi javítások
1. sor:
{{korr}}
[[Fájl:Ruth Benedict.jpg|bélyegkép]]
'''Ruth Fulton Benedict''' ([[1887]]. [[június 5.]] – [[1948]]. [[szeptember 17.]]) - amerikai antropológus és néprajzkutató.
- amerikai antropológus és néprajzkutató.
 
== '''''Életrajza és Munkásságai''munkássága''' ==
Kutatásai és teóriái nagy hatással voltak a kulturális antropológiára,legfőképpen a kultúra és a személyiség területére. Benedict 1909-ben diplomázott a Vassar Egyetemen, majd Európában élt pár évig. Később Kaliforniában telepedett le, ahol egy leányiskolában tanított. 1914-ben visszatért New Yorkba. Évekig hiába keresett magának hivatást, de 1919-ben beiratkozott a New School for Social Research nevezetű iskolába, ahol Elsie Clews Parsons és Alexander Goldenweiser hatására antropológiát kezdett el tanulni. Benedict egy igen erős humanista háttér felől közelítette meg az antropológiát, majd az 1920-as években egyre inkább elmélyült ebben a területben. Az 1930-as évek elejéig álnéven (Anne Singleton) írt költeményeket. Benedict úgy gondolt a kultúrára, mint egy intellektuális, vallási és esztétikus elemek egészére. A doktori diplomáját 1923-ban szerezte meg, melyben a Déldél-Amerikaiamerikai Indiánokindiánok átható témáiról írt. 1924-ben elkezdett tanítani Columbiában.Columbia Egyetemen-
Kutatásai és teóriái nagy hatással voltak a kulturális antropológiára,legfőképpen a kultúra és a személyiség területére.
Benedict 1909-ben diplomázott a Vassar Egyetemen, majd Európában élt pár évig. Később Kaliforniában telepedett le, ahol egy leányiskolában tanított. 1914-ben visszatért New Yorkba.
Évekig hiába keresett magának hivatást, de 1919-ben beiratkozott a New School for Social Research nevezetű iskolába, ahol Elsie Clews Parsons és Alexander Goldenweiser hatására antropológiát kezdett el tanulni. Benedict egy igen erős humanista háttér felől közelítette meg az antropológiát, majd az 1920-as években egyre inkább elmélyült ebben a területben. Az 1930-as évek elejéig álnéven (Anne Singleton) írt költeményeket. Benedict úgy gondolt a kultúrára, mint egy intellektuális, vallási és esztétikus elemek egészére. A doktori diplomáját 1923-ban szerezte meg, melyben a Dél-Amerikai Indiánok átható témáiról írt. 1924-ben elkezdett tanítani Columbiában.
 
Benedict első könyve, A Cochiti Indiánok Meséje (1931), és az ő két kötete Zuny Mitológia (1935), egy 11 éves kutatáson alapult, amely az őslakos Amerikaiak vallását és néprajzát kutatta, legfőképpen a Pueblókétpueblo, Apacsokétapacs, Éés észak-Amerikai Indiánokét ésamerikai aindiánokét Serranoi emberekétnépet. Benedict legfőbb hozzájárulása az antropológiához az volt, hogy összehasonlította a Zuni, Dobu és Kwakiutl kultúrákat azzal a céllal, hogy megmutassa milyen csekély az emberi viselkedés lehetséges tartományának egy része bármely kultúrában. Azt vallja, hogy a személyiség az, ami az egyént a kultúrán belül meghatározza.
 
Hat évvel később kiadott egy publikációt, "Faj:Tudomány és Politika" címmel, melyben a rasszista teóriát cáfolja meg. 1925-1945-ig az Amerikai Néprajz c. újságotfolyóiratot szerkesztette. 1943 és 1945 között Benedict egy különleges tanácsadó volt egy olyan háborúban, mely az elfoglalt és ellenséges területeken lévő emberekkel foglakozott. Benedict erősen érdeklődött a japán kultúra felé is, melyet a The Chrysanthemum and the Sword (Krizantém és kard) c. könyvében fejtett ki a legjobban, amelyben a Japán kultúráról és annak mintájáról ír.
 
1946-ban visszatért ColumbiábaColumbia Egyetemre, és 1947-ben ő lett az elnöke az Amerikai Antropológiai Egyesületnek. Akkora már az egyik legismertebb és legkiemelkedőbb antropológus lett az Egyesült Államokban. Benedict 1948-ban az egyik legnevesebb professzor lett ColumbiábanColumbia Egyetemen, és azon a nyáron elkezdte az ő legátfogóbb és legszéleskörűbb kutatását a korabeli Ázsiaiázsiai és Európaieurópai kultúráról. Később visszatért Európába, ahol megbetegedett és meghalt. (ford.)
 
== '''''Főbb művei''''' ==
 
==== '''''Krizantém és kard''''' (1946) ====
1946-os tanulmány a Japánokról, mely Ruth Benedict műve és megjelent magyar nyelven is. A könyv igen befolyásos volt abban, hogy megformálja az Amerikai elgondolást a Japán kultúráról Japán elfoglalása alatt, és népszerűsítse a különbségeket a bűnös és a megszégyenített kultúrák között.
A könyv szintén hatással volt a Japánok önmagukról lévő elképzeléseiről. A könyvet lefordították japán nyelvre 1948-ban és sikerkönyv lett. (ford.)
 
Ez a mű a kulturális antropológia enyikegyik legnagyobb hatással bíró alkotása. Szórakoztató és izgalmas formában mutatja be a Japán politikát, vallást, gazdasági életet, sőt bepillanthatunk a japán emberek hétköznapi életébe, etikettjeikbe, szexuális és házassági pillanataikba, gésák és az örömlányok világába is. Habár az elmúlt években rengeteget változott ez az ország, nagyon sok állítása az írónak a mai napig helytálló (Moly.hu).
 
==== ''A kultúra mintái'' (1934) ====
Ezt a művét Benedictnek 14 nyelvre fordították le és évekig különböző kiadásai jelentek meg az antropológiai kurzusokon különböző Amerikai egyetemeken. Benedict úgy tartotta, hogy minden egyes kultúra csak néhány jellemvonásból választ, s majd ezek válnak a társadalmak vezető személyiségjegyeivé, amely megmutatja, hogy miért élnek abban a kultúrában amiben. Ezek a jellemvonások kölcsönösen egymástól függnek és ők adják ki az adott kultúra egyéni formáját.
 
Benedict "A kultúra mintái" c. művében kifejezi, hogy hisz a kulturális relativizmusban. Meg szerette volna mutatni, hogy minden egyes kultúrának megvannak a saját morális jellemzői, amelyeket csak úgy érthetünk meg, ha a kultúrát, mint egészet vizsgáljuk. Azt vallja, hogy nem megfelelő az, ha lenézünk egy kulturátkultúrát a szokásai, értékei, öltözködése miatt. Például az adott népviseletnek jelentése és fontossága van az ott élők számára, emiatt nem szabad senkit sem elutasítani vagy banálissá tenni. (ford.)
 
=='''''Források'''''==