„A Kárpát-medence története a honfoglalásig” változatai közötti eltérés

:''Részletesebb leírás a '''[[Pannonia (provincia)|Pannonia]]''' és '''[[Dacia (római provincia)|Dacia]]''' szócikkekben.''

Az i. e. 1. század során a [[Római Birodalom]], amely addig csupán kereskedelmi kapcsolatban állt a Kárpát-medence népeivel, kiterjesztette a terület egy részére az uralmát. [[Augustus római császár|Augustus császár]] a hároméves [[pannoniai háború]] eredményeként [[i. e. 9]]-ben elfoglalta a [[Dráva-Száva-köze|Dráva-Száva-közét]] és a Keleti-Alpokat (a mai Ausztria), [[Claudius római császár|Claudius]] császár pedig i. sz. [[46]]–[[50]] között a római uralmat észak és kelet felé a [[Duna]] vonaláig terjesztette ki (római [[limes]]). A meghódított kárpát-medencei területek a mai Észak-Szlovénia, Észak-Horvátország és Vajdaság mellett ekkorra tehát már a teljes Dunántúlt is magukba foglalták. Augustus a meghódított kárpát-medencei területeket [[Illyricum]] tartomány részévé tette ''(Illyricum Inferius).'' Claudius viszont [[Pannonia (provincia)|Pannonia]] néven új tartományt hozott létre a térségben, amely a meghódított kárpátKárpát-medencei területeken kívül a mai [[Ausztria|Kelet-Ausztriára]] és [[Szlovénia]] területének nagy részére is kiterjedt.<ref>[http://arthist.elte.hu/Tanarok/FitzJeno/2006tavasz.htm Fitz Jenő fentebb idézett anyaga]</ref>

Az újonnan elfoglalt [[illírek|illír]]-[[kelták|kelta]] lakosú területen számos virágzó római település jött létre. Az [[1. század]] közepére [[Carnuntum]]ban ([[Bad Deutsch-Altenburg|Németóvár]]) és [[Aquincum]]ban ([[Óbuda (történelmi település)|Óbuda]]) már állandó katonai tábor épült. Az új tartomány fővárosa Carnuntum lett, Aquincum azonban még jelentősebb volt, és az 1. század végére {{szám|12000|lakosú}} várossá fejlődött.

A Pannoniában élő népek kultúrája keveredett a [[ókori Róma|rómaival]], és fokozatosan [[romanizáció|romanizálódtak]]. A korábban itt élő népek mellett az 1. században nyugat felől újabb [[kelták|kelta]] csoportok vándoroltak be. A római történetírók feljegyzéseiből a következő törzsek nevét ismerjük: [[amantinok|Amantini]], Andizetes, Arviates, Azali, Belgites, [[boiok|Boii]], Breuci, Catari, Colapiani, Colaetiani, Cornacates, Cytni, [[eraviszkuszok|Eravisci]], [[Hercuniates]], [[iasi|Iassii]], Latobici, Osi, Oteriates, [[szkordiszkuszok|Scordisci]], Varciani, Volcae.