Wikipédia

„Oszétok” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Származásuk és történetük; javítások a szövegben, forrás
1. sor:
[[Fájl:Ramonov vano ossetin northern caucasia dress 18 century.jpg|bélyegkép|jobbra|210px250px|18. századi északÉszak-kaukázusi oszét viselet (18. század)]]
[[File:Ossetian tribes.png|thumb|right|210px250px]]
Az '''oszétokoszétek''' (– [[Oszétoszét nyelv|oszétul]]en ''irættæ'') – az [[iráni nyelvű népek]] csoportjához tartozó [[etnikum|nép]], amely. aA [[Kaukázus (hegység)|Kaukázus]] hegyeibenészaki lejtőin lévőelhelyezkedő [[Oszétia|Oszétiában]] élélnek.
 
Becsült számuk mintegy hétszázezer. ZömükTöbbségében, mintegy ötszázezren az [[Oroszország]]hoz tartozó [[Észak-Oszétia]]-Alánia köztársaságban él,élnek: mintegy 65 ezren a [[Grúzia|Grúziától]] elszakadt [[Dél-Oszétia|Dél-Oszétiában]] (1989-es adat), és mintegy 38 ezren [[Grúzia]] más részeibenvidékein.
A [[grúz-oszét konfliktus]] miatt 1989 óta nincsenek új adatok Dél-Oszétiából, amelyet azóta sok oszét elhagyott. Jelentős, mintegy százezres oszét kisebbség él [[Törökország]]ban.▼
 
▲A [[grúz-oszétgrúz–oszét konfliktus]]ellentét miatt sok oszét elhagyta lakóhelyét, 1989 óta azonban nincsenek új adatokadataink Dél-Oszétiából, amelyet azóta sok oszétOszétia elhagyottnépességéről. Jelentős, mintegy százezres oszét kisebbség él [[Törökország]]ban.
Az oszétok a [[Szarmaták|szarmata]] [[alánok]] leszármazottai. Az [[iráni nyelvek]] közé tartozó [[oszét nyelv]]et beszélik. A [[cirill ábécé]]t használják.
 
Az oszéteket a tudomány képviselői általában a [[Szarmaták|szarmatáknak]] vagy [[alánok]]nak is nevezett [[ászik]], avagy [[jazigok]], [[jászok]] leszármazottainak vélik. A valóságban azonban az oszétek a nevezett szkíta nép Kaukázusban letelepedett csoportjának hűbéres szövetségesei voltak. Az oszétek magukat ironoknak nevezik. A jasz nevet az [[oroszok]] aggatták rájuk, az oszét cím pedig [[Grúz nyelv|grúz]] eredetű.{{refhely|Alemany 2000}}
Többnyire [[Ortodox kereszténység|ortodox keresztények]], de sok köztük a [[Iszlám|muzulmán]]. Velük rokon törzs volt a Magyarországra a [[13. század]]ban betelepült [[jászok]]é (az [[oroszok]] eredetileg jaszoknak nevezték az oszéteket, az oszét név [[Grúz nyelv|grúz]] eredetű.)<ref>[http://www.azta.hu/tudomany/43-tudomany/2152-az-osztetok-a-magyarorszagi-jaszok-rokonai Az oszétok a magyarországi jászok rokonai]</ref>▼
 
Az oszétok legközelebbi rokonai a magyarországi [[jászok]] és a tádzsikisztáni [[Jagnobik|jagnobi]] nép. A Magyarországra a 13. században betelepült [[jászok]] az [[oszét nyelv]] egyik dialektusát beszélték a 16. századig.
▲Többnyire [[Ortodox kereszténység|ortodox keresztények]], de sok köztük a [[Iszlám|muzulmán]]. Velük rokon törzs volt aA Magyarországra a [[13. század]]ban betelepült [[jászok]]é (aztöbbek [[oroszok]]között eredetilegmagukkal jaszoknakragadtak neveztékkisebb aziron, vagyis oszét csoportokat oszéteketis, s ezek képviselői az oszét névnyelv [[Grúzegyik nyelv|grúz]]nyelvjárását beszélték a 16. eredetűszázadig.)<ref>[http://www.azta.hu/tudomany/43-tudomany/2152-az-osztetok-a-magyarorszagi-jaszok-rokonai Az oszétokoszétek a magyarországi jászok rokonai]</ref>
 
Az oszétek az [[iráni nyelvek]] közé tartozó [[oszét nyelv]]et beszélik – legközelebbi nyelvrokonuk a tádzsikisztáni [[Jagnobik|jagnobi]] nép –, és a [[cirill ábécé]]t használják. Többségében [[Ortodox kereszténység|ortodox keresztények]], de sok közöttük a [[Iszlám|muzulmán]] is.
 
== Nevük ==
Nemzetközi nevük, az ''oszét'' [[Grúz nyelv|grúz]] eredetű. Az [[oroszok]] a [[14. század]] előtt jaszoknak nevezték őket. NemE csakmegnevezéseket a– későbbhűbéruraik a(ászik, magyarokbaavagy beolvadó jász nép neve hasonlójazigok, hanemjászok) azcíme ugyancsaknyomán az– irániszomszédaik népek közé tartozó és egy ideig ugyancsak a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]] lakó [[jazigok]]éaggatták isrájuk.
 
== Történetük ==
Az oszétek őseinek vélt szkíta ászik, az alán szövetség részesei, a Kr. e. 2. században jelentek meg a kelet-európai pusztán. A Kaukázus vidékén letelepedett csoportok megőrizték függetlenségüket a [[gótok]] (2. század), illetve a [[hunok]] (4. század) hódításai után is.{{refhely|Alemany 2000}}
Az [[európa]]i források a [[Kr. e. 1. század]]tól említik az oszétok őseit, az alánokat. [[200]] körül az alánok voltak az egyedüliek a szarmaták közt, akik a [[gótok]] beözönlését követően megőrizték önállóságukat. Az alánok erős királyságot hoztak létre a [[Don]] és a [[Volga]] között. Ezt azonban [[350]] és [[374]] közt a [[hunok]] lerombolták, szétszórva az alánokat. Maradékaik egy része a [[Kaukázus (régió)|Kaukázusba]] került, ők a mai oszétok. A [[12. század]]ban lettek keresztények, grúz és [[Bizánci Birodalom|bizánci]] befolyásra. Akik közülük az [[iszlám]] vallást vették át, azok leszármazottai többnyire az iszlám [[Szunnita iszlám|szunnita]] ágához tartoznak.
 
A kaukázusi alánok erős királyságot hoztak létre a Kaukázus északi lejtőin, a Dariel-szoros és a [[Kubán|Kubány]] folyó forrásvidéke között, s leigázták a nevezett területen élő népet, az ironok őseit.
A [[8. század]]ban jött létre a Kaukázusban [[Alánia]] királyság, nagyjából a későbbi [[Cserkeszföld]] és a mai [[Észak-Oszétia]] helyén. Virágkorában jelentős katonai erővel bíró központosított monarchia volt, amely jövedelmeket húzott a [[Selyemút]]ból. A [[mongolok]] inváziója a [[13. század]]ban még beljebb szorította a Kaukázus hegyei közé a [[Don]]tól délre eső középkori szállásterületeikről az alánokat, akik ezek után három különálló területi egységben éltek:▼
* Nyugaton ''Digor'' a szomszédos, mozlim [[kabardok]] befolyása alá került. Digor két fő kerülete a mai Észak-Oszétiában Digora (központja [[Digora]] város) és Iraf (központja Chikola). Digora keresztény, Iraf részben mozlim. A Digorban beszélt nyelvjárás neve Digor, ez az oszét nyelv legarchaikusabb változata.▼
* Északon Iron, amely Digorral együtt a mai Észak-Oszétiát alkotja, amely már [[1767]] óta orosz fennhatóság alatt áll. Az iron az oszét nyelv fiatal változata, az oszétok irodalmi és írott nyelve.▼
* Délen ''Kudar'', [[Grúzia]] központi [[Sida Kartli]] régiójában. Miután Oroszország [[1801]]-ben bekebelezte Grúziát, ebből a területből jött létre a [[tifliszi kormányzóság]]on belül [[1846]] és [[1859]] közt fennállt oszét [[okrug]] (körzet). [[1922]]-ben a grúz szovjetköztársaságon belül [[Dél-Oszétia]] néven a terület autonómiát kapott.▼
 
A kaukázusi alánok és hűbéreseik a [[12. század]]ban – a grúzok és a [[Bizánci Birodalom]] mintájához igazodva – részben kereszténnyé lettek. Akik közülük az [[iszlám]] vallást vették át, azok leszármazottai többnyire a mohamedán vallás [[Szunnita iszlám|szunnita]] ágához tartoznak.
Legújabb kori történelmük során az oszétok részesei voltak az [[oszét-ingus konfliktus]]nak ([[1991]] - [[1992]]) és a [[grúz-oszét konfliktusok]]nak ([[1918]] - [[1920]], az [[1990-es évek]] eleje. [[2004]]-ben Észak-Oszétia volt a helyszíne a [[Beszláni vérfürdő|beszláni tragédiának]], amelynek során [[2004]] szeptemberében egy iskolában 334 polgári áldozatot szedett - köztük 186 gyermek - az 1100 embert túszul ejtő csecsen fegyveresek és az orosz biztonsági erők közti összecsapás.▼
 
▲A [[8. század]]ban jött létre a Kaukázusban [[Alánia]] királyságkirálysága, nagyjából a későbbi [[Cserkeszföld]] és a mai [[Észak-Oszétia]] helyén. Virágkorában jelentős katonai erővel bíró központosított [[monarchia]] volt, amely jövedelmeket húzott a [[Selyemút]]bólon zajló kereskedelemből. A [[mongolok]] inváziójatámadásai a [[13. század]]ban mégfelszámolták beljebbaz szorítottaalánok akaukázusi Kaukázuskirályságát, hegyeis közészkíta lakói szétszóródtak a [[Don]]tólkelet-európai délrepusztán. esőEgy középkorinagyobb szállásterületeikrőlcsoportjuk az– alánokat,magával akikragadva ezekkisebb utániron háromcsapatokat különállóis területi– egységbena éltek:[[kunok]]hoz csatlakozott, s a magyarok országában lelt hazára.
 
Az oszéteknek címzett ironok a Kaukázus hegyei közé menekültek, s ezek után három különálló területi egységben éltek:
▲* Nyugaton ''Digor'' a szomszédos, mozlim [[kabardok]] befolyása alá került. Digor két fő kerülete a mai Észak-Oszétiában Digora (központja [[Digora]] város) és Iraf (központja Chikola). Digora keresztény, Iraf részben mozlim. A Digorban beszélt nyelvjárás neve Digor, ez az oszét nyelv legarchaikusabblegősibb változata.
▲* Északon Iron, amely Digorral együtt a mai Észak-Oszétiát alkotja, amely már [[1767]] óta orosz fennhatóság alatt áll. Az iron az oszét nyelv fiatal változata, az oszétokoszétek irodalmi és írott nyelve.
▲* Délen ''Kudar'', [[Grúzia]] központi [[Sida Felső-Kartli]] régiójában. Miután Oroszország [[1801]]-ben bekebelezte Grúziát, ebből a területből jött létre a [[tifliszi kormányzóság]]on belül [[1846]] és [[1859]] közt fennállt oszét [[okrug]] (körzet). [[1922]]-ben a grúz szovjetköztársaságon belül [[Dél-Oszétia]] néven a terület autonómiát kapott.
 
▲Legújabb kori történelmük során az oszétokoszétek részesei voltak az [[oszét-ingusoszét–ingus konfliktus]]nakviszálynak ([[1991]] - –[[1992]]) és a [[grúz-oszétgrúz–oszét konfliktusok]]nakellentéteknek ([[1918]] - –[[1920]], az [[1990-es évek]] eleje. A [[2004]]-ben. évben Észak-Oszétia volt a helyszíne a [[Beszláni vérfürdőtúszdráma|beszláni tragédiánakvérfürdőnek]], amelynek során [[2004]] szeptemberében egy iskolában 334 polgári áldozatot szedett -– köztük 186 gyermek -– az 1100 embert túszul ejtő csecsen fegyveresek és az orosz biztonsági erők közti összecsapás.
 
== Galéria ==
32 ⟶ 40 sor:
</gallery></center>
 
== JegyzetekHivatkozások ==
{{forrásokhivatkozások}}
 
== Források ==
* [http://www.academia.edu/1778103/Sources_on_the_Alans_a_critical_compilation {{aut|Alemany,&nbsp;A.}} (2000): Sources on the Alans. A Critical Compilation. ''In'' {{aut|Di Cosmo,&nbsp;N.}} and {{aut|Sinor,&nbsp;D.}} (eds.): ''Handbook of Oriental Studies''. Section&nbsp;8. Uralic & Central Asian studies. Vol.&nbsp;5. Leiden – Boston – Köln.]
 
== Külső hivatkozások ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Oszétok”