Főmenü megnyitása

Módosítások

a
nincs szerkesztési összefoglaló
 
==Elnevezése==
Legelőször 1480-ban említik ''Mart'' (vásár) néven. 1520-as okmányokban a latin ''Forum'', ''forum circinum'', ''forum teatrum'' neveket használják. 1573-ban ''Ringh'' néven említik, 1590-ben ''March'', 1713-ban ''Platz'', a német nyelvben később a ''Marktplatz'' (vásártér) elnevezés honosodott meg. Magyar elnevezései ''Piactér'', ''Nagypiac'', ''Főtér'', 1899–1916 között ''Ferenc József- tér''. Román elnevezése 1920–1945 között ''Piața Libertății'' (Szabadság tér), 1945–1990 között ''Piața 23 August'' (augusztus 23-a a román átállás napja a második világháborúban, a kommunizmus alatt nemzeti ünnep), jelenleg ''Piața Sfatului'' (Tanács tér).{{refhely|Pavalache|490. o.}} A ''Tanács tér'' elnevezés részben meghonosodott a magyar és német (''Rathausplatz'') nyelvekben is, és angol nyelvű útikalauzokban is ''Council Square''-ként tüntetik fel.<ref name=michelin>{{cite web |url=https://travelguide.michelin.com/europe/romania/brasov-county/brasov-kronstadtbrasso/council-square |title=Council Square |accessdate=20170320 |publisher=Michelin Travel Guide}}</ref>
 
==Fekvése==
===A 19–20. században===
[[Kép:Brassó (5).jpg|thumb|1900 körül]]
1876-ban a városvezetés kiköltözött a régi városházából, az épületet ezután levéltárként és raktárként használták. 1898 decemberében ünnepséget rendeztek [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] uralkodásának 50. évfordulója alkalmából, melyen [[Franz Hiemesch]] polgármester ünnepi beszédet tartott; ebből az alkalomból felvetették a tér átnevezését, és miután 1899 márciusában megkapták a császártól az engedélyt, a Főtér neve ''Ferenc József- térre'' változott.{{refhely|Gusbeth|... in den Jahren 1897 und 1898}}
 
A 19. század végén valóságos versengés alakult ki a földszinti üzlethelyiségeket bérlő kereskedők között, hogy ki tud nagyobb, díszesebb kirakatokat készíteni. A teret szegélyező házak földszintjein kivétel nélkül nagyméretű, díszes, fakeretes vitrinek létesültek, egyesek 6 méter magasak voltak.{{refhely|Gusbeth|... im Jahre 1893}} 1895-ben aszfaltozott járdát húztak a Búzasorra, sarkára pedig egy reklámoszlopot állítottak, amely filmeket és színházi előadásokat hirdetett; ebben az időben meghonosodott a ''Corso'' (korzó) elnevezés.{{refhely|Gusbeth|... in den Jahren 1894, 1895, 1896|azonos=gus94}}<ref name=pestrea>{{cite book |last=Pestrea Suciu |first=Steluța |title=Străzi, case, oameni din Brașov |pages=171–174 |year=2011 |publisher=Foton |location=Brassó |isbn=9789737641700 |language=román}}</ref> A tér a forgalom számára is nyitva állt; a 19. század folyamán a vásárosok szekereit és és sátrait fokozatosan kiszorították a bérkocsik, majd később a taxik. 1892-ben adták át a [[Bertalan–Hosszúfalu-vasútvonal]]at, melynek a Lensoron is volt egy megállója. 1927-ben a zajra és a szennyezésre hivatkozva felszámolták a megállót és a pályaszakaszt, a megállóhelyet ettől kezdve autóbuszok használták.<ref>{{CitPer |aut=Bellu, Radu |tit=Monografia unei căi ferate dispărute |per=Țara Bârsei |ann=2002 |tom=12 |fasc=1 |pag=159 |issn=1583-3119 |url=http://www.cimec.ro/pdf2/tara-barsei/dl.asp?filename=01-revista-Tara-Barsei-2002.pdf}}</ref>
A ''Búzasor'' (Kornzeile) vagy ''Korzó'' a Főtér északkeleti oldala,{{refhely|azonos=J28}} képét az ortodox templom uralja. A legtöbb ház földszintjén éttermek és kávézók vannak, előttük napernyők alatt asztalok várják a turistákat.
 
*''Trauschenfels-ház'' (a Főtér és a Kolostor utca sarkán), 1852-ben építtette Friedrich Schneider vaskereskedő egy korábbi ház helyén. Schneider után lánya, Josephine von Trauschenfels örökölte. Háromszintes, masszív épület, földszintjén 1894-ig kovácsműhelyek működtek. 1894-ben Alexander Drechsler megvásárolta a földszinti helyiségeket, és a válaszfalakat eltávolítva kávéházat alakított ki, mely 1895 januárjában nyílt meg.{{refhely|azonos=gus94}}
 
*'''1.''' ''Albrichsfeld–Kamner-ház'', kétszintes, P alaprajzú épület, gótikus és reneszánsz elemekkel, melyek többszöri átépítésre utalnak. A portál felső része 1587-ből való, az ajtótok ennél régebbi.{{refhely|Balázs|49–50. o.}} A földszinti termek falait gazdag reneszánsz falfestmények díszítették, amelyek egy átépítés során sajnálatos módon megsemmisültek. A belső udvarból állítólag alagutak vezettek a városházába és a várfalon kívülre.<ref>{{cite book |author=Orbán Balázs |authorlink=Orbán Balázs (író) |title=[[A Székelyföld leírása]] |series=VI. Barczaság |chapter=XVIII. Brassó belvárosa: A nagy-piacz |year=1868 |publisher=Ráth Mór |location=Pest}}</ref>
35 592

szerkesztés