Wikipédia

„Főtér (Brassó)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
41. sor:
Az éves vásárok alkalmával Brassó egy keleti bazárhoz hasonlított, ahol román, magyar, német, lengyel, görög, macedón, raguzai, örmény, arab kereskedők találkoztak egymással.{{refhely|Pavalache|143. o.}} A helyi mesterek termékein kívül nyugati áruk és keleti cikkek („res turcales”) is gazdát cseréltek; a 16. században a kereskedés 20-40 százalékát a fűszerek tették ki.<ref>{{cite web |url=http://mcubrasov.ro/expozitia-permanenta/parter-nivelul-ii- |title=Prăvălia cu mirodenii |accessdate=20170321 |author=Fulga, Ligia |publisher=Muzeul Civiliatiei Urbane Brașov}}</ref> A Főtér azonban nemcsak vásárokat és kereskedést jelentett, hanem összefonódott a mindennapi élettel. A környező házakban gazdag szász [[patricius]]családok laktak, a középkori német településekre jellemzően a [[Klasszicizmus|klasszicista]] és [[barokk]] stílusú házak homlokzatának földszintjén árkádok voltak{{refhely|azonos=R47}} (ezeket ma már csak a Hirscher-ház őrzi).
 
Az [[Brassói tűzvész|1689-es tűzvész]] az épületeket kivétel nélkül megrongálta, újjáépítésük több évtizedet vett igénybe. A katasztrófa következtében Brassó elvesztette régi kinézetét; a ma látható házak java a [[18. század|18.]] és a [[19. század]]ban épült, legtöbbjük historizáló [[reneszánsz]] stílusban, árkádok nélkül. Falaikat bibliai jeleneteket ábrázoló festmények díszítették.{{refhely|Jekelius|28–29. o.|azonos=J28}} 1737–1739 között a teret leköveztékkikövezték (ez volt a város első köztéri kőburkolata), 1786-ban építették fel a Búzasoron Brassó legelső kétemeletes házát, 1801-ben pedig bevezették a közvilágítást, amit tizenkét olajlámpa szolgáltatott.{{refhely|Roth|194. o.;|Pavalache|317. o.}} 1814-ben még két kutat építettek.{{refhely|Pavalache|324. o.}}
 
===A 19–20. században===
47. sor:
1876-ban a városvezetés kiköltözött a régi városházából, az épületet ezután levéltárként és raktárként használták. 1898 decemberében ünnepséget rendeztek [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] uralkodásának 50. évfordulója alkalmából, melyen [[Franz Hiemesch]] polgármester ünnepi beszédet tartott; ebből az alkalomból felvetették a tér átnevezését, és miután 1899 márciusában megkapták a császártól az engedélyt, a Főtér neve ''Ferenc József térre'' változott.{{refhely|Gusbeth|... in den Jahren 1897 und 1898}}
 
A 19. század végén valóságos versengés alakult ki a földszinti üzlethelyiségeket bérlő kereskedők között, hogy ki tud nagyobb, díszesebb kirakatokat készíteni. A teret szegélyező házak földszintjein kivétel nélkül nagyméretű, díszes, fakeretes vitrinek létesültek, egyesek 6 méter magasak voltak.{{refhely|Gusbeth|... im Jahre 1893}} 1895-ben aszfaltozott járdát húztak a Búzasorra, sarkára pedig egy reklámoszlopot állítottak, amely filmeket és színházi előadásokat hirdetett; ebben az időben meghonosodotthonosodott meg a ''Corso'' (korzó) elnevezés.{{refhely|Gusbeth|... in den Jahren 1894, 1895, 1896|azonos=gus94}}<ref name=pestrea>{{cite book |last=Pestrea Suciu |first=Steluța |title=Străzi, case, oameni din Brașov |pages=171–174 |year=2011 |publisher=Foton |location=Brassó |isbn=9789737641700 |language=román}}</ref> A tér a forgalom számára is nyitva állt; a 19. század folyamán a vásárosok szekereit és és sátrait fokozatosan kiszorították a bérkocsik, majd később a taxik. 1892-ben adták át a [[Bertalan–Hosszúfalu-vasútvonal]]at, melynek a Lensoron is volt egy megállója. 1927-ben a zajra és a szennyezésre hivatkozva felszámolták a megállót és a pályaszakaszt, a megállóhelyet ettől kezdve autóbuszok használták.<ref>{{CitPer |aut=Bellu, Radu |tit=Monografia unei căi ferate dispărute |per=Țara Bârsei |ann=2002 |tom=12 |fasc=1 |pag=159 |issn=1583-3119 |url=http://www.cimec.ro/pdf2/tara-barsei/dl.asp?filename=01-revista-Tara-Barsei-2002.pdf}}</ref>
 
1918-ban Erdély – és így Brassó is – Románia része lett. A 20. század közepéig a műemlékvédelem csak a fontos középületekre, templomokra terjedt ki, és Peter Bartesch és Albert Schuller városi főépítészek tiltakozása ellenére a lakóházakat – vagyis a Főtér legtöbb épületét – a tulajdonosok átépítették, a homlokzatok díszítéseinek egy részét leverték, a nagy, fakeretes kirakatokat kivétel nélkül eltávolították. A kommunista hatalomátvételt követő 1948-as [[államosítás]] során a házakat kisajátította az állam, az egykori rezidenciákat több (akár hat) kisméretű lakásra osztották és bérlőknek adták ki, a komor üzlethelyiségekben a korra jellemző gyenge minőségű árukat forgalmaztak. Az épületek a karbantartás hiánya miatt fokozatosan leromlottak. A teret leaszfaltozták, parkolóként és autóbusz-pályaudvarként szolgált; az 1980-as évekre túlzsúfolt lett.<ref name=pestrea/>{{refhely|Stroe|azonos=Stroe}}
54. sor:
A Főtér régi arculatát egy csapat elszánt építész „mentette meg”, akik tisztában voltak annak történelmi értékével. Az épületeket kijavították, felújították, visszaadva régi kinézetüket: egyeseket régi fényképek és rajzok alapján (például a 27. számú házat), másokat – fényképek hiányában – feltételezések, a megmaradt eredeti elemek tanulmányozása alapján (például a 14, 24, 25. számú házakat).{{refhely|azonos=Stroe}}
 
A tér az 1987–1989-es átépítés alkalmával nyerte leel jelenlegi formáját: az autóforgalmat a lensori oldalra korlátozták, a többi részt gyalogos sétálózónává alakították át. A régi városháza elé [[közkút|szökőkutat]] építettek, visszaállították a búzasori kutat, az épületeket élénk színekre festették.{{refhely|azonos=Stroe}} A [[1989-es romániai forradalom|kommunizmus bukását]] követő évtizedekben az épületeket visszaszolgáltatták az eredeti tulajdonosok leszármazottjainak, ma legtöbbjük utcafronti részében éttermek, üzletek, szállodák vannak. Háromban [[múzeum]] működik.
 
==Leírása==
[[Kép:BVCouncilSquare5.jpg|thumb|A városháza decemberben]]
A tér trapéz alakú, oldalai többé-kevésbé párhuzamosak a várfalakkal, így alakja hasonló az egykori váréhoz. Öt kompakt házsor szegélyezi, a házak telkei keskenyek és hosszúak: a tér felé néző, többségében reneszánsz stílusú homlokzatok legtöbbje 11-15 méter széles, míg a telkek hossza 40-60 méter. Több udvar valóságos utca, ahonnan számos ház bejárata nyílik.<ref>{{CitPer |aut=Stroe, Adriana |aut2=Stroe, Aurelian |tit=Brașov-Cetate |subtit=evoluția urbanistică și arhitecturală |per=Revista Monumentelor Istorice |ann=2009 |tom=78 |fasc=1–2 |pag=79–80 |issn=1220-174X |url=http://www.revistamonumenteloristorice.ro/fisiere/RMI_2009_1-2_005.pdf}}</ref> A térről kiváló rálátás adódik a [[Cenk]]re, a [[Fekete templom]]ra, ésvalamint a Bácsélen magasodó [[Fekete torony (Brassó)|Fekete-]] és [[Fehér torony (Brassó)|Fehér torony]]ra.
 
A város egyik leglátványosabb, legismertebb, és legélénkebb helye; a Michelin ''Zöld könyve'' két csillaggal jegyzi.<ref name=michelin/> A TripAdvisor Traveler's Choice 2017-es összesítése szerint Románia tíz legnépszerűbb [[turisztikai látnivaló]]ja között van.<ref name=transindex/> Itt tartják a legtöbb szabadtéri ünnepséget, koncertet, kézműves vásárt, kulturális rendezvényt; 1992–2009 között itt szervezték az [[Aranyszarvas Fesztivál]]t, télen itt állítanak [[Karácsonyfa|karácsonyfát]]. Nyári hétvégeken 16. századi alabárdosoknak öltözött színészek elevenítik fel az őrségváltást.<ref>{{cite web |url=http://site.judbrasov.ro/page_Monumente-i-Cet-i_55.html |title=Monumente și Cetăți |accessdate=20170319 |publisher=Consiliul Județean Brașov}}</ref>
 
A 34-ből 30 épület műemléknek van nyilvánítva.<ref name=lmi/> Az alábbi listában a számok a jelenlegi házszámokat jelölik.
74. sor:
*''Trauschenfels-ház'' (a Főtér és a Kolostor utca sarkán), 1852-ben építtette Friedrich Schneider vaskereskedő egy korábbi ház helyén. Schneider után lánya, Josephine von Trauschenfels örökölte. Háromszintes, masszív épület, földszintjén 1894-ig kovácsműhelyek működtek. 1894-ben Alexander Drechsler megvásárolta a földszinti helyiségeket, és a válaszfalakat eltávolítva kávéházat alakított ki, mely 1895 januárjában nyílt meg.{{refhely|azonos=gus94}}
 
*'''1.''' ''Albrichsfeld–Kamner-ház'', kétszintes, P alaprajzú épület, gótikus és reneszánsz elemekkel, melyek többszöri átépítésre utalnak. A portál felső része 1587-ből való, az ajtótok ennél régebbi.{{refhely|Balázs|49–50. o.}} A földszinti termek falait gazdag reneszánsz falfestmények díszítették, amelyek egy átépítés során sajnálatos módon megsemmisültek. A belső udvarból állítólag alagutak vezettek a városházába és a várfalon kívülre.<ref>{{cite book |author=Orbán Balázs |authorlink=Orbán Balázs (író) |title=[[A Székelyföld leírása]] |series=VI. Barczaság |chapter=XVIII. Brassó belvárosa: A nagy-piacz |year=1868 |publisher=Ráth Mór |location=Pest}}</ref>
 
*'''2.''' ''Vasady-ház'', háromszintes épület, manzárddal és pincével; eredetileg a 16. századból származik, később többször újjáépítették.
104. sor:
*'''13.''' Három szárnyból álló, téglalap alaprajzú ház; itt volt a ''Mohrenapotheke'' (Szerecsen-patika, románul La Arap), melyet 1733-ban alapított Georg Boltosch, és egészen 1949-ig működött.{{refhely|azonos=A164}}
 
*'''14.''' ''[[Hirscher-ház]]''<ref group="m">Brassóban a Lópiac 6. számot és a Michael Weiss utca 22. számot is ''Hirscher-házként'' ismerik.</ref> vagy ''Kereskedőház'', 1541–1547 között épült [[Apollonia Hirscher]]nek, Lukas Hirscher városbíró özvegyének támogatásával a brassói céhek számára. A mesterek az épületben rendezték be műhelyeiket, termékeiket az árkádok alatt árulták, és a pincében tárolták. Több tűzvész és földrengés rongálta, jelenlegi formája 1759-ből származik. A 20. század első felében orvosi rendelőintézet működött benne, jelenleg éttermeknek és üzleteknek ad otthont.{{refhely|Aldea|234–236. o.}}
 
*'''15.''' és '''16.''' ''[[Closius–Hiemesch–Giesel-házak]]'', 1566-ból származó, a 18. és a 19. században reneszánsz stílusban újjáépített, három összeépült házból álló épületegyüttes. Számos generáción keresztül szász patriciuscsaládok rezidenciája volt. A földszinti helyiségeket reneszánsz, az emeletieket klasszicizáló szekkók[[szekkó]]k díszítik. A közelmúltban különös gonddal felújították, a Closius-házban nyílt meg [[Brassó Városi Civilizációjának Múzeuma]].<ref>{{CitPer |aut=Fulga, Ligia |tit=Conceptul tematic al Muzeului Civilizației Urbane a Brașovului |per=etno.brasov.ro |ann=2012 |tom=6 |pag=251–294}}</ref>
 
*'''17.''' ''[[Cziegler-ház (Brassó)|Cziegler-ház]]''; ezen a helyen volt a város legelső, legelőször 1512-ben említett [[gyógyszertár]]a, amely a kolostorok és nemesi udvarok ''officináihoz'' hasonlóan működött. A telek jelenlegi háza 1781-ből származik, kezdetben Andreas Cziegler, majd Radu Orghidan kereskedőké volt. 1850-ben átvette a [[Kronstädter Allgemeine Sparkasse|brassói takarékpénztár]], majd a 19. század végén az evangélikus egyházközség.<ref>{{CitPer |aut=Wittstock, Wolfgang |tit=Ein Vorhaben das Zeichen setzt |per=Neue Kronstädter Zeitung |ann=2007 |lun=3 |die=30 |tom=23 |fasc=1 |pag=8 |issn=0934-4713 |url=http://www.hog-kronstadt.de/fileadmin/PDF/archiv/nkz/2007_NKrZ_01.pdf}}</ref>
113. sor:
A ''Kádársor'' (Böttcherzeile vagy Fassbinderzeile) a Főtér délnyugati oldala, a Honterus-udvar és a Lópiac között. A 18. században a ''Gyapjúsor'' (Baumwollzeile) elnevezést is feljegyezték.{{refhely|azonos=J28}}
 
*'''18.''' ''[[Filstich–Plecker-ház]]'', két lakóházból álló épületegyüttes, mely a város két gazdag patriciuscsaládjának adott otthont. A Filstich-házban volt 1843–1948 között a Hesshaimer kereskedőcsalád ''Zum weißen Löwen'' (Fehér oroszlánhoz) cége és üzlete.<ref>{{cite news |first=Elise |last=Wilk |title=Süße Erinnerungen |url=http://www.adz.ro/artikel/artikel/suesse-erinnerungen/ |publisher=Allgemeine Deutsche Zeitung |date=20170114 |accessdate=20170617}}</ref> A Plecker-házban volt 1886–1948 között a nagyszebeni [[Albina Bank]] brassói fiókjának székhelye.<ref>{{CitPer |aut=Drecin, Mihai |tit=120 de ani de la înfiinţarea Filialei Braşov a băncii „Albina” din Sibiu |per=Cumidava |ann=2003 |tom=26 |fasc=1 |pag=133 |url=http://biblioteca.cimec.ro/reviste/Cumidava%20de%20verificat%20corectiile/dl.asp?filename=026-Revista-Cumidava-Muzeul-Istorie-Brasov-XXVI-2003-11.pdf}}</ref> Az 1950-es években a homlokzatot átépítették, a földszinti helyiségeket egybenyitották, és itt rendezték be a ''Carpați'' üzletet.{{refhely|azonos=Stroe}}
 
*''[[Benkner-ház]]'' (a Főtér és a Lópiac sarkán), klasszicista stílusú saroképület. A 16. században itt lakott [[Johannes Benkner (városbíró, –1565)|Johannes Benkner]] városbíró, aki többek között a [[Johannes Honterus Líceum|Honterus-gimnázium]] bőkezű támogatója volt, és tevékeny részt vett a [[brassói papírmalom]] alapításában. A 19. században a Plecker család lakta, jelenlegi formája 1872-ből származik.{{refhely|Balázs|56–59. o.}}{{refhely|Arne|69–70. o.}} Az emeleten van jelenleg a román [[Szociáldemokrata Párt (Románia)|Szociáldemokrata Párt]] brassói fiókjának székhelye.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Főtér_(Brassó)”