„Rákóczi 1. sz. barlang” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
28. sor:
== Kutatástörténete ==
A barlang felfedezéséhez az Esztramos-hegyen folytatott bányászati tevékenység vezetett, de ez a tevékenység volt az okozója sok barlang pusztulásának is. Az Esztramoson az [[1830-as évek]]től [[vasérc]]et fejtettek, [[1948]]-tól [[Mészkő (kőzet)|mészkőbányászatot]] folytattak. A bánya legalsó, úgynevezett 7. szintjén, egy [[1920-as évek]]ben készült vágatból kiinduló, érckutató
A kutatása csak az [[1960-as évek]]ben kezdődött meg. 1964-ben a Vámőrség Barlangkutató Csoportja, Szilvássy Andor és Szilvássy Gyula vezetésével kezdett az akkor még ''Öreg-barlang'' néven emlegetett barlang kutatásához. A törmeléklejtőn leereszkedve egy termet és egy tiszta vizű tavat találtak, amelyet gumicsónakkal jártak be ''(I. sz. tó)''. Némi bontás után egy másik, nagyobb méretű termet és egy nagyobb tavat ''(II. sz. tó)'' találtak. A kutatók javaslatára [[II. Rákóczi Ferenc]]ről nevezték el a barlangot, illetve az Esztramos-hegyi barlangcsoportot. Még az 1960-as években megkezdődött tavak intenzív kutatása, amelynek jelentős lökést adott, hogy szintén a 7. szint egy új bányatárójában újabb nagy méretű barlangra, a [[Rákóczi 2. sz. barlang]]ra bukkantak, amelynek a tavaival a kutatók keresték a víz alatti kapcsolatot.▼
[[Fájl:Rákóczi 1. sz. barlang2.jpg|bélyegkép|265px]]
[[Fájl:Rákóczi 1. sz. barlang3.jpg|bélyegkép|265px]]▼
▲A kutatása csak az [[1960-as évek]]ben kezdődött meg. 1964-ben a Vámőrség Barlangkutató Csoportja, Szilvássy Andor és Szilvássy Gyula vezetésével kezdett az akkor még ''Öreg-barlang'' néven emlegetett barlang kutatásához. A törmeléklejtőn leereszkedve egy termet és egy tiszta vizű tavat találtak, amelyet gumicsónakkal jártak be ''(I. sz. tó)''. Némi bontás után egy másik, nagyobb méretű termet és egy nagyobb tavat ''(II. sz. tó)'' találtak. A kutatók javaslatára [[II. Rákóczi Ferenc]]ről nevezték el a barlangot, illetve az Esztramos-hegyi barlangcsoportot. Még az 1960-as években megkezdődött tavak intenzív kutatása, amelynek jelentős lökést adott, hogy szintén a 7. szint egy új bányatárójában újabb nagy méretű barlangra, a [[Rákóczi 2. sz. barlang]]ra bukkantak, amelynek a tavaival a kutatók keresték a víz alatti kapcsolatot.
[[1968]]-ban a Delfin [[búvár|könnyűbúvárai]] a II. sz. tóban, [[1971]]-ben az MHSZ Tatabányai Bányász Könnyűbúvár Klub tagjai az I. sz. tóban kerestek újabb járatokat, de 22 méteres mélységnél nem jutottak lejjebb, valahol a beöntött meddő, más helyen a terem mennyezetéről leszakadt omladék állta el az útjukat és nem találtak járatot az újonnan felfedezett, másik barlang felé sem. Újabb levegős folyosókat csak [[1975]]-ben tártak fel a Delfin búvárai, majd víz alatti kapcsolatot találtak az I. és a II. számú tavak között. A legnagyobb elért mélység 32 méter volt. 1976-ban országos jelentőségű barlangnak nyilvánították. Az 1977. május 30-án, az előző lista barlangneveinek felülvizsgálata után összeállított, országos jelentőségű barlangok listáján szintén rajta van.
Az 1980. évi [[Karszt és Barlang]] 1. félévi számában nyilvánosságra hozták a barlangkataszteri számát. Az ásványtani jelentősége alapján, [[1982]] óta fokozottan védett barlang. 1982-ben a Ferencvárosi Természetbarát Sportkör Delfin Vízalatti Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyvben részletesen le van írva, az országos barlanglistában szerepel a neve egy névváltozatával együtt és egy térképen van a helye megjelölve, valamint a kiadvány egyik fényképmellékletében látható egy szürkeárnyalatos fénykép. A barlangban képződött, apró kalcitkristályokkal bevont borsókő figyelhető meg a fényképen.
▲[[Fájl:Rákóczi 1. sz. barlang3.jpg|bélyegkép|265px]]
1990-ben a Delfin Vízalatti Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. Az [[Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai|Aggteleki-karszt és Szlovák-karszt többi barlangjával]] együtt [[1995]] óta a [[Világörökség]] része. A rendszeres kutatásoknak nem kedvezett a bányavállalattal való nehéz együttműködés és az ígéretesebbnek számító II. sz. tóhoz való bonyolult eljutás, de a bányászati tevékenység beszüntetése, azaz 1996 után az [[Aggteleki Nemzeti Park]] kezelésébe került barlang jól látogatható és kedvelt merülőhely.
A [[2000-es évek]] közepe óta az
== Mentőakció ==
|