A gyermek Dohnányi körül folyton muzsika szólt, így nem csoda, hogy a hangszerjáték hamar felkeltette az érdeklődését. Édesapja kezdikezdte zongorára tanítani 6 éveshatéves korában. Első kompozícióját is zongorára írjaírta [[1884]]-ben ''Gebet'' címmel. Kilencévesen, [[1886]]-ban szerepelszerepelt először nyilvánosan és ebben az évben íratjákíratták be a Pozsonyi Gimnáziumba is. Itt ismeriismerte meg a nála négy évvel fiatalabb [[Bartók Béla (zeneszerző)|Bartók Bélát]] is. Szülei irányítása mellett a gimnáziumi évei alatt első feladata a tanulás volt, a gyakorlás, komponálás csak ezután következhetett. Azonban a zene iránti korai elkötelezettsége és rendkívüli tehetsége olyan mértékű fejlődést eredményezeredményezett, hogy apja belátjabelátta, fiából hivatásos zenész kell hogy legyen.
Korai szerzeményei zongoradarabok, zongorakíséretes hegedű- és csellódarabok, valamint vonós kamaraművek. Később, 14 éves korától már vokális műveket is írírt: kórusműveket iskolai alkalmakra, dalokat, sőt még az opera műfajával is megpróbálkozikmegpróbálkozott 1891-ben.
[[1894]]-ben érettségizikérettségizett. Egyértelmű volt, hogy a zenei pályát választja, viszont hosszas fontolgatás után döntdöntött úgy, hogy a Bécsi Zeneakadémia helyett, az akkor még mindössze két évtizedes múlttal rendelkező [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Magyar Királyi Zeneakadémiát]] választja tanulmányai színhelyéül. 1894 szeptemberében felveszikfelvették a zongora és a zeneszerzés tanszakra.
