„Magyar Királyi Honvédség (1922–1945)” változatai közötti eltérés

| évfordulók =

}}

A '''Magyar Királyi Honvédség''' (rövidítve ''m. kir. honvédség'') a [[20. század]]i [[Magyar Királyság]] szuverenitásáért felelős állami [[fegyveres erők]] volt a [[trianoni békeszerződés]] és a [[második világháború]] befejezése, lezárása [[Magyarország 1919–1945 között|közötti időszakban]].

 

==Története==

Elődje a [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] bukását megelőzően [[1919]]. [[június 6.|június 6-án]] elrendelt és rá három nappal felállított [[Nemzeti Hadsereg]], melyet a [[Forradalmi Kormányzótanács]] augusztus 1-jei lemondása után megszűnt [[Vörös Hadsereg (magyar)|Vörös Hadsereg]] mellett, helyett fokozatosan szerveztek át az ország egyedüli haderejévé. A trianoni békeszerződést követő diplomáciai huzavonákkal és a lefegyverzési program halogatása eredményeként [[1922]]. [[január 4.|január 4-től]]<ref>A dátumot a [http://mek.niif.hu/02100/02185/html/57.html Magyarország a XX. században] és ''A Hazáért'' 167. o. említi.</ref> felállításra került az ország védelmére hivatott, önkéntesekből álló ''Magyar Királyi Honvédség'', melyről az ''1921. évi XLIX. törvénycikk'' rendelkezett.<ref>A törvénycikk szövegét [http://1000ev.hu/index.php?a=3&param=7505 lásd az 1000ev.hu] oldalon.</ref> Tisztképző intézménye a [[Ludovika Akadémia]] lett.

[[Fájl:Gábor Áron tér a magyar csapatok bevonulása idején, szemben a Malom utca. A felvétel 1940. szeptember 13-án készült. Fortepan 3974.jpg|bélyegkép]]

== Főparancsnokok ==

* 1922–25: [[Nagy Pál (honvéd tábornok)|Nagy Pál]]

 

;Honvéd Vezérkar főnökök (HVKF):