„Fodor Gyula (építész)” változatai közötti eltérés

források
(források)
[[Fájl:Steinhardt yard. - 2016, Erzsébetváros.jpg|bélyeg|263px|A Steinhardt-ház]]
[[Fájl:Fodor gyula csokonai utca.jpg|bélyeg|263px|A Csokonai utcai bérpalota kapuja]]
Színi '''Fodor Gyula''', ''Fodor Gyula Miklós'' ([[Budapest]], [[1871]]. [[december 4.]] – Budapest, [[1942]]. [[január 27.]])<ref>[https://opac-nevter.pim.hu/en/record/-/record/PIM249066 PIM – Fodor Gyula Miklós]</ref> magyar építész, vállalkozó, „a szecesszió nagymestere”.
 
==Élete==
{{nincs forrás|2017 decemberéből|szakasz=igen}}
Nemesi családban született, szülei Fodor Pál és Kaminszky Berta. A [[Bécsi Egyetem]]en végzett, majd [[1903]]-tól [[1914]]-ig [[Budapest]]en alkotta meg a korszak jó 40 [[szecesszió]]s épületét. 1896. november 22-én Budapesten, a Ferencvárosban Schirmbrandt Anna Jozefa Krisztinát vette el feleségül,<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D4M3-352?i=255&cc=1452460 A házasságkötés bejegyezve a Bp. IX. ker. állami házassági akv. 1918/1896. folyószáma alatt.]</ref> akinek édesapja alkalmasint az [[Állatkert]] Oroszlánházának tervezéséért és kivitelezéséért is felelős építési vállalkozó, Schirmbrandt Antal volt. Az 1900-as lakcímjegyzék magát Fodort is építési vállalkozóként tartja nyilván az Ügynök (ma Kresz Géza) utca 7.-ben. Építészpályázatokon nem vett részt, gazdag megrendelőknek dolgozott. Több cégben is feltűnik a neve, így a ''Fodor Gyula és Társá''ban, ahol felesége a cégtulajdonos, ő a tervező, a ''Hunnia Építő Rt.''-nél pedig a társaság építésze, képviselője, máshol ügyvezető igazgatója. A harmadik cég az ''Atlantica Tengerhajózási Társaság'', amelynek székházát a [[Falk Miksa utca]] 18-20. szám alatt emelte. Az [[első világháború]] kitörése után a bérházépítés jó 10-12 évre, kb. a stabil [[magyar pengő]] megjelenéséig úgyszólván leállt. 1914-ben Fodor még csak 42 éves volt, élete teljében találta ez a dekonjunkció és nyilván a fenti cégeknek köszönhetően tudta fenntartani magát, mivel legközelebb csak 1931-ben tervezett, egy, az addigi munkáitól nagyban eltérő külsejű bérházat, a belvárosi Vármegye utcában.
 
{{Idézet|Fodor hetven évesen, szívrohamban halt meg, 1942-ben. Az idősebb lánya a fővárosban lakott férjével, feleségét és a kisebbik lányát a [[második világháború]] után, osztályidegenként kitelepítették Boglárról, a villát államosították. A [[BAZ megye]]i [[Mád]]ra kerültek egy családhoz, ahol lényegében cselédsorban éltek [[1949]]-től [[1956]]-ig. Istállóban, földön aludtak, földmunkát végeztek. 1956 augusztusában »szabadultak«, visszatértek Budapestre, de régi életkörülményeiknek és a családi vagyonnak természetesen búcsút mondhattak. Az ingóságokat, amelyeket nem mentett ki időben a család többi része, széthordták és megsemmisítették mások, nekik jóformán semmijük sem maradt, életük hátralévő részében méltatlan körülmények között éltek. A boglári villába sosem tértek vissza. Amikor az 1970-80-as években … levitték kocsival, hogy megnézzék a házat, Hajnalka még az autóból sem akart kiszállni. … A villa az Oktatási Minisztérium, később pedig talán a Vízművek tulajdonában állt|Kép-tér.blog.hu 2014. augusztus 9.}}
==Jegyzetek==
{{Jegyzetek}}
 
==Források==
* [http://resolver.pim.hu/auth/PIM249066 PIM]
 
==Külső hivatkozások==