„Van der Waals-erők” változatai közötti eltérés

a
alsó index math nélkül
a (alsó index math nélkül)
 
==Irányítási erő==
Állandó ''p'' elektromos dipólusmomentumú molekulák között ''dipólus-dipólus kölcsönhatás'' alakul ki. Az egyik [[molekula]] dipólusának tere irányítja a többi molekulát. A molekulák hőmozgása következtében azonban ez a beállás a dipólus elektromos terének irányába csak részleges, a hőmérséklet növekedésével, a hőmozgás erősödésével csökken a kölcsönhatás erőssége. Az orientációs kölcsönhatási energia a nyomás negyedik hatványával arányos ''(E''<sub>or</sub> ''~ p<sup>4</sup>).''
 
==Indukciós erő==
 
==Diszperziós erők==
Nagynyomású gázok tanulmányozása azt mutatja, hogy elektromos dipólusmomentummal nem rendelkező atomok, például [[nemesgázok]] között is hatnak erők. Erre bizonyíték, hogy cseppfolyósítani lehet őket és meg is szilárdulhatnak. Spektroszkópiai úton gázhalmazállapotban kétatomos képződmények, úgynevezett ''van der Waals-molekulák'' (He<mathsub>\mathrm{He_{2}</sub>,Ne_{ Ne<sub>2}</sub>, Ar_{Ar<sub>2}</sub>, Xe_{Xe<sub>2}}</mathsub>) létezését is sikerült kimutatni. Ezek az úgynevezett diszperziós erők csak a kvantummechanika segítségével írhatók le.
 
A diszperziós kölcsönhatások annak következtében lépnek fel, hogy az atomban (molekulában) a másik atom (molekula) elektronjainak rezgései gerjesztett elektronrezgéseket indukálnak. A szomszédos atomok (molekulák) elektronjainak rezgései azonos fázisúak, és így a két atom (molekula) közti vonzáshoz vezetnek. A diszperziós energia nagyságát a ''zéruspont-energia'' határozza meg, ha az atomokat (molekulákat) lineáris [[harmonikus oszcillátor]]nak tekintjük. A diszperziós intermolekuláris erők sok makroszkopikus jelenség kiváltói: [[adhézió]], [[kohéziós erő]], [[kapilláris jelenség]]ek, kolloid részecskék aggregációja stb.