„Borisz Mihajlovics Saposnyikov” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ?
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a Orosz polgárháború→Oroszországi polgárháború (WP:BÜ), apróbb javítások
12. sor:
|szolgálati idő= [[1901]]–[[1945]]
|rang=[[Rendfokozat#Törzstisztek|ezredes]] (cári hadsereg)<br>[[Marsall|a Szovjetunió marsallja]] ([[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|Vörös Hadsereg]])
|csatái=[[első világháború]]<br>[[oroszoroszországi polgárháború]]<br>[[második világháború]], Keleti Front
|kitüntetései={{kitüntetés|név=Lenin-rend|kép=Order of Lenin ribbon bar.png}} (3 ízben)<br/>{{kitüntetés|név=Vörös Zászló érdemrend|kép=Order of Red Banner ribbon bar.png}} (2 ízben)<br/>[[Szuvorov-rend]], 1. osztály
|laterwork=''A hadsereg agya'' (Mozg armii, Мозг армии), 1927–29.
28. sor:
1912-ben áthelyezését kérte arra hivatkozva, hogy nagyobb szabású hadijátékok segítségével növelhesse tapasztalatait,<ref name="ReferenceC">{{Opcit|n=''Stalin's Generals''|o=220}}</ref> de kérésében valószínűleg nagy része volt a Turkesztánban szerzett [[malária|maláriá]]jának is – a betegség egész életében elkísérte. Így került – immár századosként – a lengyelországi [[Częstochowa|Częstochowá]]ba, a 14. lovashadosztályhoz.<ref name="ReferenceC"/> Itt érte (emlékiratai alapján teljességgel váratlanul<ref name="ReferenceC"/><ref>{{cite book |author=Borisz Saposnyikov |title=Hadtudományi írások |publisher=Zrínyi Katonai Kiadó |year=1976 |isbn=936 326 029 9}}, 46. o.</ref>) az [[első világháború]], ahol „élesben” bizonyíthatta rátermettségét.
 
1917 októberében ezredessé, valamint a kaukázusi gránátos hadosztály 16. [[mingrélia]]i gránátosezredének élére nevezték ki. Alig két hónappal később, 1917 decemberében a már forradalmi lázban égő katonai bizottsági küldöttek őt választották meg hadosztályparancsnoknak.<ref name="ReferenceC"/><ref>{{Opcit|n=''Hadtudományi írások''|o=5}}</ref> Itt egy kis hiátus következik katonai pályafutásában: 1918 márciusában ugyanis valamilyen súlyos betegség miatt kórházba került, és leszerelték; ezután törvényszéki írnokként talált magának munkát.<ref>{{cite book |author=William J. Spahr |title=Sztálin hadvezérei – A szovjet vezérkar 1917–1945 |publisher=Aquila Könyvkiadó |year=1998 |isbn=963 9073 58 x}}, 197. o.</ref><ref>{{cite book |author=Earl F. Ziemke |title=The Red Army 1918–1941. From Vanguard of World Revolution to US Ally |publisher=Frank Cass |year=2006 |isbn=0-7146-5551-1}}, 36–37. o.</ref> Saposnyikov ekkor a hozzá hasonló rendfokozattal rendelkező tisztektől szokatlan módon az [[oroszoroszországi polgárháború]] mellé állt: 1918 áprilisában önként jelentkezett a [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|Vörös Hadsereg]]be,<ref group="j">Ezzel kapcsolatban sem az emlékirataiban, sem máshol nem adott semmilyen indoklást. Nyilvánvaló, hogy e lépés mögött többféle személyes, szakmai, politikai és érzelmi ok is állt (a cári Oroszország kilátástalan kül- és belügyei, a háborús helyzet, jobb karrierlehetőségek), az igazságot azonban csak Saposnyikov tudta, és erről legfeljebb legszűkebb családjának beszélt.</ref><ref name="ReferenceC"/><ref group="j">Levelében, amellyel az új hadseregbe pályázott, a következőket írta: „A cári hadsereg törzsének volt ezredeseként rendkívüli módon érdekel az új hadsereg megalakításának ügye, és mint szakértő, örömmel ajánlom fel minden tapasztalatomat és segítségemet e komoly ügy előmozdítása érdekében.”</ref><ref name="http://www.sevmb.com">{{cite web |url=http://www.sevmb.com/departments/subscription/bookhistory/p_1_at235_id415/ |author= |title=Выдающийся советский военный и государственный деятель, Маршал Советского Союза Б.М. Шапошников}} (orosz nyelven)</ref> ahová májusban nyert felvételt.<ref>{{Opcit|n=''Hadtudományi írások''|o=5}}</ref> 1918 júniusában ugyan több társával együtt rövid időre a fehérek fogságába esett, akik próbálták meggyőzni arról, hogy álljon át hozzájuk, ám Saposnyikov hajthatatlan maradt.<ref>{{Opcit|n=''Stalin's Generals''|o=221}}</ref> A kocka ezzel el volt vetve.
 
== A Vörös Hadsereg vezérkarában ==