„Szergej Mironovics Kirov” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
a Orosz polgárháború→Oroszországi polgárháború (WP:BÜ), apróbb javítások |
||
28. sor:
== A forradalmak idején ==
Részt vett az [[1905-ös orosz forradalom]]ban, le is tartóztatták, de elengedték. Miután kiszabadult a börtönből, a [[bolsevikok]]hoz csatlakozott. [[1906]]-ban újra letartóztatták és ezúttal illegális irodalom nyomtatásáért három év börtönre ítélték. Kiszabadulása után azonban visszatért a mozgalomba. Ismét letartóztatták, ugyanazzal a váddal. Egy év előzetes letartóztatás után a [[Kaukázus (régió)|Kaukázusba]] költözött és ott is maradt [[II. Miklós orosz cár|II. Miklós cár]] lemondásáig [[1917]] márciusában.
Ekkor már Kirovnak nevezte magát. Az orosz kommunisták közt szokás volt a forradalmi név felvétele. Az új név [[II. Kurus perzsa király]] nevére emlékeztetett. Kirov az [[
Az 1917-es orosz forradalom után ismét a Kaukázusba küldték, ahol részt vett az [[
== Népszerűsége és halála ==
Az [[1930-as évek]]re Sztálint egyre jobban aggasztotta Kirov növekvő népszerűsége, és hogy Kirov – aki ráadásul tőle eltérően [[oroszok|orosz]] volt – nyíltan is vitába szállt vele. A párt [[1934]]-es kongresszusán, amikor a [[Központi Bizottság]] tagjait választották meg, Kirov kapta a legkevesebb elutasító szavazatot (mindössze hármat), miközben maga Sztálin 292 negatív szavazatot kapott, a legtöbbet a jelöltek közül.
A Politikai Bizottságban, a párt legfelsőbb hivatalos irányító szervében Kirov, Ordzsonikidzével együtt Sztálinhoz képest mérsékeltebb irányvonalat képviselt. Sztálin arra kérte Kirovot, dolgozzon mellette Moszkvában – egyes elméletek szerint azért, hogy jobban rajta tarthassa a szemét – ezt azonban Kirov visszautasította, és így Sztálin szemében versenytárssá válhatott. Kirov népszerűségét olyan intézkedései alapozták meg, amelyet Sztálin és [[Vjacseszlav Mihajlovics Molotov|Molotov]] a Politikai Bizottságban népszerűség-hajhászásnak neveztek. Ilyen volt például az az eset, amikor a leningrádi ellátási zavarok megszüntetésére Kirov megnyittatta a katonai raktárakat.<ref>[http://mek.oszk.hu/02100/02129/html/1932.htm Szabó Miklós: A Szovjetunió története]</ref>
46. sor:
== Öröksége ==
Sztálin a nyilvánosság előtt tragédiaként viselte Kirov halálát. A [[Kreml]] falába temették, nagyszabású állami ceremónia keretében. A későbbiekben sok várost, utcát és gyárakat neveztek el róla, köztük [[Kirov (Kirovi terület)|Kirov]] várost (korábban Vjatka) a kirovi kerületben, [[Kirovszk]]ot a murmanszki kerületben, az ukrajnai [[Kirovohrad]]ot, az [[azerbajdzsán]]i Kirovabadot (ma [[Gəncə]]), az [[örményország]]i Kirovakant (ma [[Vanadzor]]), Moszkvában a Kirovszkaja metrómegállót (ma Csisztije Prudi), a leningrádi [[Mariinszkij Színház|operaházat]] és a hatalmas leningrádi ([[Szentpétervár]]) Kirov Műveket. Kirov városban évente ismétlődő nagyszabású gyorskorcsolyázó verseny is őrzi a nevét.
[[Baku]] városképének egyik domináns eleme volt [[1939]]-től Kirov monumentális gránit és bronz szobra, [[1992]] januárjában azonban lebontották, miután [[Azerbajdzsán]] elnyerte függetlenségét. Róla kapta nevét a [[1144-es tervszámú csatacirkáló|Kirov csatacirkáló-osztály]] (bár az eredetileg szintén róla elnevezett első
| |||