„Polgárháború” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a Polgárháború és intervenció Szovjet-Oroszországban→Oroszországi polgárháború (WP:BÜ), apróbb javítások
26. sor:
=== A polgárháború, mint nemzetközi jogi kategória ===
 
Az 1949-es [[genfi egyezmények]] (Volume II-B, p.  121) nem határozzák meg egyértelműen a polgárháború fogalmát, de megadják azokat a kritériumokat, amelyekkel az erőszak bármilyen célú felhasználása (mint például terrorizmus, anarchia, vagy akár fegyveres rablás) elválasztható a "n''em országok között vívott fegyveres konfliktusok''"-tól, amely utóbbi kategória a polgárháborút is magában foglalja. Összesen négy ilyen kritérium ismert:
# A felkelést kirobbantó félnek ki kell terjeszteni fennhatóságát az ország területének valamely részére.
# A felkelők tényleges közigazgatási felügyeletet gyakorolnak az általuk elfoglalt területen élő polgári lakosság felett.
60. sor:
A forradalmakat tekinthetjük a régi parasztlázadások utódainak is, habár a modern történelemben mindig a középosztály vagy a munkásosztály vezette a felkelést, maga mellé állítva a társadalom széles rétegeit. Ebben a tekintetben az ideológia egyszerűen átvette a vallás helyét és szerepét, mint az erőszak alkalmazásának indoka és motivátora.
 
A forradalom sikere szinte minden esetben a fegyveres erők alkalmazásán múlt és amennyiben nem sikerült gyors győzelmet elérni, igen könnyen polgárháborúba torkollott, mint például a [[Mao Ce-tung]] által vezetett kommunista forradalom Kínában. Egyes esetekben a forradalom gyors győzelmet arat az ország adminisztratív központjában, de a perifériákat nem tudja megnyerni, amely csatlakozik az ellenforradalom erőihez és polgárháborúba sodorja az országot (mint. például az 1917-1921 közötti [[Polgárháború és intervenció Szovjet-Oroszországban|oroszországi polgárháború]].
 
=== Szeparatizmus ===
88. sor:
* David Lake and Donald Rothchild, eds. ''The International Spread of Ethnic Conflict: Fear, Diffusion, and Escalation'' (Princeton University Press, 1996).
* Roy Licklider, "The Consequences of Negotiated Settlements in Civil Wars, 1945--1993," ''American Political Science Review'' 89, no. 3 (summer 1995): pp 681–690.
* Andrew Mack, "Civil War: Academic Research and the Policy Community," ''Journal of Peace Research'' 39, no. 5 (2002): pp.  515–525.
* David M. Malone and Mats R. Berdal. ''Greed and Grievance: economic agendas in civil wars'' (2000), 251 pages
* David T. Mason and Patrick 3. Fett, "How Civil Wars End: A Rational Choice Approach," ''Journal of Conflict Resolution'' 40, no. 4 (fall 1996): 546-568.