„Új gazdaságpolitika” változatai közötti eltérés

Az orosz háborús gazdaságban az állami beavatkozás számos formája már létezett ([[jegyrendszer]], állami megrendelések, stb.). Ezen kívül a [[munkásönigazgatás]] különféle formái működtek, amelyek főként a gyári vezetés ellenőrzésével, néhány helyen pedig a gyár vezetésével foglalkoztak.<ref>Rosenber, W. (1978): Workers and Workers' Control in the Russian Revolution. ''History Workshop Journal 1978 5(1):89-97; doi:10.1093/hwj/5.1.89''</ref> Ilyen módon, leszámítva a bankmonopólium létrehozását, néhány nagyvállalat [[államosítás]]át és a már meglévő állami beavatkozási formákat, a bolsevik párt nem nyúlt a gazdasági folyamatokba, bár támogatta a munkásigazgatást és vidéken a szegényparasztok mozgalmait. [[1918]] elejéig (a német támadásig) egy új gazdaságpolitika kidolgozása folyt, amelynek fő vonásai megegyeznek a NEP-pel, és a NEP „első kiadásának” lehetne tekinteni, azonban bevezetését az [[Oroszországi polgárháború és intervenció Szovjet-Oroszországban|intervenció]] levette a napirendről. 1918 tavaszán a gazdaságpolitikában éles fordulatra került sor, amelynek lényege a [[hadikommunizmus]] bevezetése volt.

Az [[Oroszországi polgárháború és intervenció Szovjet-Oroszországban|intervenció és a polgárháború]], majd a [[Lengyelország]]gal való háború után a bolsevik párt kísérletet tett arra, hogy a [[hadikommunizmus]] intézményei (központi elosztás, fogyasztási kommunák) fenntartásával térjenek át a békeidőszakra. [[Lev Davidovics Trockij|Trockij]] és hívei a szakszervezetek gazdasági vezető szerepével kiegészítve akarták ezt elérni, de vereségük a VIII. Összoroszországi Szovjetkongresszuson,<ref>A szakszervezetekről, a jelenlegi helyzetről és Trockij elvtárs hibáiról. ''Lenin Összes Művei 42. kötet'', Kossuth 1981)</ref> valamint a politikai helyzet radikális megváltozása [[1921]]-ben gyökeres fordulatot eredményezett a gazdaságpolitikában.