„Slovenske gorice” változatai közötti eltérés

a
infobox
a (potok javítva patak-ra)
a (infobox)
{{Tájegység infobox
[[Fájl:Prlekija.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|A Szlovén gorice és a [[Prlekija]] együttes ábrázolása egy [[1938]]-as térképen]].
| név = <!-- Wikidatából -->
| idegen név =
| kép = <!-- Wikidatából -->
| képméret =
| képaláírás =
| kép2 =
| kép2méret =
| kép2aláírás =
| elhelyezkedés =
| besorolás =
| fontosabb települések =
| kistérségek =
| népesség =
| népsűrűség =
| népesség alakulása =
| városi népesség =
| átlagos népességszám =
| településsűrűség =
| vallási megoszlás =
| etnikai megoszlás =
| terület = <!-- km² -->
| lakott terület =
| lakatlan terület =
| vízterület = <!-- % -->
| legmagasabb pont =
| folyóvizek =
| állóvizek =
| időzóna =
| résztájegységek =
<!-- Világörökség -->
| világörökség-azonosító =
| kategória =
| típus =
| kritériumok =
| év =
| térkép = Prlekija.jpg
| térképméret =
[[Fájl:Prlekija.jpg|bélyegkép|jobbra|300px | térképaláírás = A Szlovén gorice és a [[Prlekija]] együttes ábrázolása egy [[1938]]-as térképen]].
| pozíciós térkép =
| szöveg pozíciója =
| wikicommons =
}}
'''Slovenske gorice''' ritkán '''Szlovén gorice''' ({{ny-de|Windische Bühel}}) tájegység [[Szlovénia|Szlovéniában]], [[Maribor]]tól keletre. A ''gorice'' jelent egyrészt ''dombokat,'' másrészt a helyi nyelvjárásban ''szőlőhegy'' jelentése is van. A terület lankás, dombos, előalpesi vidék, jellegzetes pannon régió, amelynek fő mezőgazdasági ágazata a mai napig a bortermelés.
 
 
A Prlekija nélkül viszont a Slovenske gorice egy elég keskeny sáv lenne. Legnagyobb települése [[Lenart (Slovenske gorice)|Lenart]] városa, amely a Slovenske gorice jelképes székhelye. A vidék gazdaságilag és adminisztratív szempontból Mariborhoz kötődik.
[[Fájl:Slovenske gorice s Svetega Urbana.jpg|bélyegkép|jobbra|280px260px|Szlovén goricei táj: Sveti Urban települése.]]
== Földrajz ==
Számos alacsony hegygerinc húzódik a területen, amelyek északnyugat-délkelet tájolásúak, ez pedig kedvez a szőlőgazdálkodásnak. Számos patakvölgy szabdalja a tájat. Külön érdekesség, hogy igen sok goricei település ilyen völgyek után kapta a nevét, amelyet [[szlovén nyelv|szlovénul]] ''dol''-nak mondanak. Így születtek [[Jurovski dol]], [[Spodnji Jakobski dol]] és hasonló településnevek.
 
A talaj [[neogén]] tengeri üledékes kőzetből épül fel. Éghajlata kontinentális. A völgyek és a dombtetők között nagy a hőmérséklet ingadozás, amely jellemző az egész Prlekijában és a Muravidéken egyaránt. Fagyzugos helyeken és a völgyek alján télen rendkívüli hideg is lehet, kiváltképp hajnali órákban.
[[Fájl:Po neurju v Slovenskih goricah 1962.jpg|bélyegkép|jobbra|280px260px|Egy helyi gazda, jellegzetes pannon viseletben, az [[1962]]-es nagy jégverés okozta károkat szemléli a földjén.]]
== Nyelvjárása ==
Mind a goricei nyelvjárás, mind a prlekijai nyelvjárás közeli rokonai a [[vend nyelv]]nek, amelyet a Muravidéken és [[Magyarország]]on beszélnek. Azonban a goricei nyelvjárás is monoftongizáló, kizárólag csak az ü hangot tudják leképezni a beszélői. A [[magyar nyelv|magyar]] jövevényszavak elenyészőek, a prlekijai nyelvjárásban ennél lényegesen jóval több van, ami tulajdonítható annak, hogy a vidéknek [[Regede|Regedén]] keresztül több kapcsolata volt a történelmi [[Magyarország]]gal. Sokkal erősebb a [[német nyelv]] és kultúra hatása. Dél felől még némi [[horvát nyelv]]i hatás is kimutatható, mivel igen közeli rokonságban áll a goricei nyelvjárás is a [[kaj nyelvjárás]]sal.