„Ostffyasszonyfa” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
34. sor:
Ostffyasszonyfának volt egy régi vára, amely [[1250]] körül épülhetett a [[Rába]] és a [[Lánka-patak]] mocsaras környéke által védett területen. Ostffy Ferenc idejében a vár neve ''Kígyókő-vár'' volt. [[1403]]-ban a várat a Garaiak lerombolták, annak okán, hogy Ostffy Ferenc [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] ellen lázadt. A ma embere e vár területét Csonkavár néven ismeri. Ostffy Miklós esztergomi nagyprépost kérésére engedte meg [[V. László magyar király|V. László]] király, hogy az Ostffyak lerombolt kígyókői váruk helyett új várat építhetnek. Ez a vár a Cserdombon épült [[1456]] táján. (E várhoz kapcsolódik az első iskola létrejötte is [[1596]] körül.) [[1466]]-ban a Kanizsaiak fosztották ki, és elvitték az összes itt található oklevelet. Jelentősége megnövekedett a török támadások idején. [[1538]]-ban 10 főnyi állandó őrség védte. Ebben az időben alakították ki érdekes erődítményrendszerét. Ennek lényege az volt, hogy a kastély közelében található templomot is beépítették az egész erődöt körülölelő falba, így az is része lett a várnak. [[1571]]-ben az Ostffy örökösök felosztották maguk között. [[1664]]-ben egy környéket érintő nagyobb török támadást követően került sor az utolsó felújításra, amikor a környékbeli települések jobbágyaival javíttatták ki a falakat.
A vár pusztulásának oka a vallási békétlenség volt. A [[reformáció]] felélénkülésekor a földesúr, Ostffy Miklós ugyanis menedéket adott a kor egyik jelentős [[evangélikus]] prédikátorának, [[Fekete István (evangélikus püspök)|Szenczi Fekete István]] püspöknek. Az ő kiadását követelte tőle [[Kollonich Lipót|Kollonich kancellár]]. Mivel Ostffy erre nem volt hajlandó, [[Győr]]ből és [[Pápa (település)|Pápáról]] rendeltek ki csapatokat a várkastély elfoglalására. Az uralkodó, [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] parancsára az erősséget [[1680]]-ban felrobbantották, ekkor magának a várúrnak is menekülnie kellett. Ostffy birtokait elkobozták, de azokat az 1681-es Soproni Országgyűlés határozata alapján visszakapta. A pusztításnak azonban nemcsak a kastély, hanem a templom is áldozatául esett. A romos falak építőanyagát a következő évtizedekben széthordták, ma csak az egykori várkert és a kút, néhány méter várfal és a még feltáratlan kripta maradt meg belőle. A lerombolt templom sekrestyéje, a szentély falainak egy része, és a kripta maradt meg. Ezt építtette újjá 1753-ban Vági Mihály kenyeri plébános. Ma ez a templom a katolikus gyülekezet temploma, melyben a keresztelő medence, is az eredeti Ostffy (szárnyas sasláb) címerrel díszített. Sajnos a várral együtt az iskola is elpusztult.
A török csak akkor hódoltatta a falut, amikor Pápát uralmuk alatt tartották, bár időközben többször is kísérletet tettek az adóztatásra.
| |||