„Extragalaktikus csillagászat” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Források: {{CitLib}} használata; kapcsolódó szócikkek alulra és csak azok, amikre nincs hivatkozás a cikkben; Androméda zöld linkjeinek javítása |
|||
7. sor:
== Az extragalaktikus objektumok megfigyelésének rövid története ==
Az éjszakai égbolton a csillagokon kívül néhány halvány, elmosódott, nem csillagszerű jelenség is megfigyelhető, melyek azonban a csillagokhoz hasonlóan nem változtatják az égbolton elfoglalt helyüket. A város fényeitől távoli helyen szabad szemmel is megfigyelhető például az [[Androméda-galaxis|Androméda-köd]] (az [[
[[Fájl:Andromeda constellation map.png|thumbnail|280px|Az
Bár az Androméda-ködről már a X. században élt Al-Szufi arab csillagász is írt, a legtöbb ilyen objektum felfedezéséhez várni kellett a távcső feltalálásáig, sőt száz évvel azután sem ismertek több ilyen objektumot, mint a középkor tudósai. Aki először listát készített az égi ködökről, az [[Charles Messier]] francia csillagász volt az 1770-es években. Katalógusában, a róla elnevezett [[Messier-katalógus]]ban 103 objektumot sorolt fel (innen ered például az Androméda-köd M31 illetve a Triangulum-köd M33 kódszáma). Természetesen ezekről abban a korban egyáltalán nem lehetett tudni, hogy milyen távolságban vannak. Még a [[19. század]] végén sem volt könnyű megkülönböztetni a Tejútrendszer csillaghalmazait és ködeit a feltehetően extragalaktikus képződményektől. A szisztematikus kutatást a Messier Katalógus hatására az [[Uránusz]] [[bolygó]] felfedezője, [[William Herschel]] kezdte el, majd ezt folytatta fia, John Herschel. [[1864]]-ben tették közzé „A General Catalogue of Nebulae and Clusters of Stars” ''(Ködök és csillaghalmazok általános katalógusa)'' című munkájukat, a GC katalógust, mely már 5079 ilyen képződményt tartalmazott. Az [[1888]]-tól [[1908]]-ig terjedő időszakban Dreyer dán csillagász és munkatársai hozták létre a New General Catalogue ([[NGC-katalógus]]) gyűjteményt és ennek kiegészítéseit, az Index Katalógusokat (IC I. és IC II.). Mindeddig a kutatók nagyrészt távcsöves észlelésre támaszkodtak. A fototechnika elterjedése során vették észre, hogy a galaxisok száma jóval nagyobb annál, mint amennyit érdemes lenne katalógusba foglalni. Az [[1930-as évek]]re már 12 000-re becsülték a számukat. Az [[1960-as évek]]ben már 800 000 extragalaxist tüntettek fel a fotókatalógusokban.
77. sor:
|<center>10,75<sup>o</sup> x 9,17<sup>o</sup><center>
|-
![[Androméda-
|<center>[[NGC 224]], [[NGC 224|M 31]]<center>
|<center>[[Andromeda csillagkép|And]]<center>
|<center>Sb<center>
|<center>121<center>
93. sor:
!<center>-<center>
|<center>[[NGC 221]], [[M 32]]<center>
|<center>[[Andromeda csillagkép|And]]<center>
|<center>E 2<center>
|<center>121<center>
107. sor:
!<center>-<center>
|<center>[[NGC 205]]<center>
|<center>[[Andromeda csillagkép|And]]<center>
|<center>E 5<center>
|<center>121<center>
555. sor:
== Jegyzetek ==
{{references}}
== Kapcsolódó szócikkek ==▼
*[[Galaxisok listája]]▼
*[[Extragalaktikus csillagászat évszámokban]]▼
*[[Lokális Galaxiscsoport]] (LGCs)▼
*[[Hubble-űrtávcső]]▼
== Források ==
* {{CitLib |tit=Csillagászat |ass=Szerk. [[Marik Miklós]] |loc=Budapest |red=Akadémiai |ann=1989}}
== Külső hivatkozások ==
578 ⟶ 564 sor:
*Jacqueline Mitton: Dictionary of astronomy
*[http://hirek.csillagaszat.hu/extragalaktikus_csill./ Hírek az extragalaktikus csillagászat világából]
▲== Kapcsolódó szócikkek ==
▲* [[Galaxisok listája]]
▲* [[Extragalaktikus csillagászat évszámokban]]
{{Portál|Csillagászat}}
| |||