„Szecessziós építészet Magyarországon” változatai közötti eltérés

A magyar szecesszió meghatározó építészeinek idősebb korosztálya, például Lechner Ödön még historizáló modorban kezdte pályáját. A századforduló idején az építészek jellemzően már a budapesti Műegyetemen szerezték diplomájukat, majd külföldre (jellemzően Bécsbe, [[München]]be, [[Párizs]]ba, [[Zürich]]be) utaztak gyakorlati tudásért. Hazatérve általában ismertebb, tapasztaltabb mesterek keze alá dolgoztak, amíg össze nem gyűlt a saját iroda nyitásához szükséges tőke és tapasztalat. A századforduló építészműhelyének jellegzetessége az alkotópáros: a két, nevét és tehetségét az irodához adó építészek egyike jellemzően a művészi, a másik az adminisztratív és az üzleti tevékenységekért felelt.<ref>{{opcit |n=Kovács Dániel |c=Szecessziós Budapest|k= |f= |o=10}}</ref>

 

 

== Középületek ==

*[[Megyeháza (Debrecen)|Megyeháza]], [[Debrecen]] (1911–1913) – Budapesti építészek: Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervezhették meg [[Hajdú vármegye]] székházát, országos pályázat nyerteseként. A szimmetrikus, háromszintes főhomlokzatot enyhén előrelépő középrizalit uralja, manzárdtetejére ültetett, szecessziós vonalú toronnyal, amelynek csúcsán [[Árpád magyar fejedelem|Árpád fejedelem]] szobra áll. A sárgás vakolaton a népi öltözködési kultúrát idéző [[Rátétmunka|rátétként]] ülnek a pécsi [[Zsolnay porcelángyár]]ban előállított terrakottaelemek, amelyek a nyílászárókat keretezik. A homlokzat síkját a bejárat és az első emeleti erkély „üregei” bontják meg. A [[stukkó]]díszes nagyterem ólmozott ablaküvegei [[Kernstok Károly (festő, 1873–1940)|Kernstok Károly]] tervei alapján készültek, Árpádot és a többi honfoglaló vezért ábrázolják.<ref>{{opcit |n=Bagyinszki – Gerle |c= |k= |f= |o=152-155}}</ref>

 

 

[[Kép:VeszpremSzinhaz.JPG|bélyegkép|250px|balra|A veszprémi Petőfi Színház ''(Foto: [[Kiss Tamás (építész)|KT]])'']]

 

Az Iparművészeti Múzeum és Lechner hatását a kor számos kulturális épülete mutatja. Magának a mesternek a munkái közül egy másik főmű, a [[Magyar Földtani és Geofizikai Intézet|Magyar Földtani Intézet]] Stefánia úti palotája érdemel említést. Az Iparművészetihez hasonló, a historizáló tradíciókból kiinduló homlokzati kialakításhoz itt ugyancsak szokatlan színek járulnak; a részletek formanyelve már eredetibb, szabadabb, mint az Üllői úton.

A korban emelt színházépületek közül említésre méltó az eredetileg [[Márkus Géza]] tervei alapján emelt, mára teljesen átépített budapesti [[Erkel Színház]] (eredetileg Népopera) és a [[Magyar Ede]] munkáját dicsérő [[kaposvár]]i [[Csiky Gergely Színház (Kaposvár)|Csiky Gergely Színház]].

 

 

=== Oktatási épületek ===

*Zeneakadémia (ma [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem]]), Budapest, 1907. – Az 1875-ben, [[Liszt Ferenc]] vezetésével megalakult Zeneakadémia új épülete nyílt tervpályázatot követően, [[Korb Flóris]] és [[Giergl Kálmán]] tervei alapján épült meg, az eredeti, merész, Lechner hatását mutató homlokzatot azonban kénytelenek voltak a konzervatívabb közízlésre hangolni. Az épület így is a magyarországi szecesszió egyik legszebb alkotása, különösen belső terei az építészet, az ipar- és képzőművészet páratlan összhangját mutatják. Kivitelezésében a kor legfontosabb mesterei vállaltak szerepet; az üvegablakokat [[Róth Miksa]] műhelye szállította, a padló- és falburkolatokat a [[Zsolnay gyár]], a nagyterem karzatának vasbeton szerkezetét [[Zielinski Szilárd]] tervezte. A homlokzati dekoráció elkészítésében [[Telcs Ede]], [[Maróti Géza]], [[Stróbl Alajos]] és [[Senyei Károly]] működött közre. A belső terek közül kiemelkedik a földszinti és a [[Körösfői-Kriesch Aladár]] falképével díszített emeleti előcsarnok, a nagy koncertterem, a könyvtár, valamint a kisterem. Az épület a mai napig számos eredeti berendezési elemet őriz.<ref>{{citLib|szerző=Lőrinczi Zsuzsa |közreműködők=Raffay Endre |cím=Zeneakadémia |alcím=A Zeneakadémia épületének története -The Liszt Ferenc Academy of Music|év=2007 |kiadó=6Bt |hely=Budapest |isbn=9789638708915}}</ref> 2013-ra - az eredeti tervek alapján - teljesen felújították.

*Református Főgimnázium és Jogakadémia, Újkollégium (ma Kecskeméti Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium), [[Kecskemét]], 1909–1913. – Az alföldi város részben újonnan kialakított központi térrendszerének meghatározó eleme a [[Mende Valér]] tervei szerint emelt hatalmas, csaknem a teljes tömböt befoglaló iskolaépület. A homlokzatokon durván faragott terméskő, barna kerámiadomborművek és vakolt felületek váltakoznak. A Széchenyi térre néző, oldalt óratornyos, három tengelyes, előreugró középrizalit uralja, amelynek második szintjén reprezentatív dísztermet alakítottak ki. A piros cseréptetők, a tornácok, a kerámia- és fémelemeken megjelenő népművészeti motívumok a finn nemzeti romantika hatását mutatják (Mende a Fiatalok csoport tagja volt).<ref>Bagyinszki – Gerle: i. m. 126-127. o.</ref>

*Városmajor utcai iskola (ma [[Városmajori Gimnázium]] és Kós Károly Általános Iskola, Városmajor utcai Óvoda), Budapest, 1910. – Kós Károly és [[Györgyi Dénes]] közös műve. A lejtős terepen álló komplexum valódi méretét nehéz felmérni a tömegek változatos tagolása miatt, amely ellensúlyozza az egyszerű homlokzatképzést. A finn építészetnek a Fiatalokra jellemző hatása konkrét elemeken, például a főbejárat kőkeretezésén is megfigyelhető.<ref>Kovács Dániel: i. m. 178. o.</ref>

*Áldás Utcai Általános Iskola, Budapest, 1911–1912. – A Bárczy-féle iskolaépítő program keretében ezt az épületet [[Zrumeczky Dezső]] tervezte, akinek ez a legjelentősebb önálló munkája. A Fiatalokra jellemző, egyszerű, vakolt homlokzatokat itt is magastetők és tornyok egészítik ki, az erdélyi és a finn építészet tárházából kölcsönzött motívumokkal. A gondosan faragott farészletek egyedi hangulatúvá teszik az épületet.<ref>Kovács Dániel: i. m. 165. o.</ref>

*[[Szent László Gimnázium]], [[Budapest]], 1914–1915 – Lechner Ödön és [[Vágó József (építész)|Vágó József]] tervei alapján épült kései szecessziós stílusban. A hatalmas épület [[Budapest X. kerülete|Kőbányán]] található. A belső és külső tereket is egyaránt kő tagolóelemek és magyaros motívumok díszítik. A Kőrösi Csoma Sándor út és az Ónodi utca mellett húzódó két háromemeletes szárnyat egy íves sarokszárny kapcsolja össze. A sarokszárny udvar felőli oldalán található a főlépcsőház. Az Ónodi-szárny végén az épület már csupán egyemeletes, míg a Kőrösi-szárny végén az udvar felől három, az utcafront felől kétemeletes.<ref>http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=1084 A Szent László Gimnázium adatlapja - műemlékem.hu</ref>

 

[[Fájl: Ház (621. számú műemlék) 11.jpg|bélyeg|250px|A budapesti Szervita téren álló Török Bankház]]

[[Fájl: Budapest Divatcsarnok IMG 0454-1000.jpg|bélyeg|250px|Az [[Andrássy út]]i Párizsi Nagy Áruház]]

Mivel a kisebb üzletek funkciója, kialakítása gyorsan avul, a századfordulóból kevés eredeti üzletbelső- és portál maradt fenn. Budapesten a legszebb, ma is eredeti állapotát mutató bolt a Philanthia virágbolt (Váci utca 9.), amely [[Körössy Albert Kálmán]] tervei alapján készült, 1906-ban. Az eredeti bútorzatot [[Márk Lajos]] falképei egészítik ki; a portált a harmincas években a Haas és Somogyi cég némileg átalakította. Nem messze, a [[Szent István tér (Budapest)|Szent István tér]] 15. alatt a szecessziós kereskedelem másik, kivételesen igényes emléke található: Hecht Jónás és Fia férfiruha-nagykereskedésének portálját Lajta Béla tervei alapján építették, 1907-ben. A rézlemezzel és eozinmázas kerámialapokkal burkolt földszinti homlokzat a korszak legszebbjei közé tartozik.<ref>{{CitLib |url= |tit=Üzletportálok (A mi Budapestünk) |aut=Ferkai András |aut2= |ann=1996 |loc=Budapest |red=Városháza |isbn=9638376457}}</ref> Vidéken a legszebb, épségben megmaradt kisebb kereskedelmi épületek közé sorolható a szolnoki Kádár-cukrászda (Jánszky Béla, 1912 körül).<ref>Bagyinszki – Gerle: i. m. 140-141. o.</ref>

 

A századfordulón gyorsan növekvő és az utazók körében is egyre népszerűbbé váló Budapesten természetes igény mutatkozott új szállodákra. A Duna-korzón és a Belvárosban álló, historizáló stílusú meglévő szállók után újabbak épültek a város egyik főútjának számító [[Rákóczi út]]on. Az 1914-ben megnyitott, [[Hikisch Rezső]] és [[Ágoston Emil]] tervei alapján épült 145 szobás [[Astoria Szálló (Budapest)|Astoria Szálló]] alapvetően elegánsan klasszicizáló épület, csak részleteiben mutatja a szecesszió hatását.<ref>{{opcit |n=Juhász Gyula |c=Szállodák (A mi Budapestünk) |k= |f= |o=34-36}}</ref> Néhány száz méterrel arrébb három évvel korábban adták át a 150 szobás [[Palace Szálló]]t.<ref>Juhász – Szántó: i. m. 26-27. o.</ref> Komor Marcell és Jakab Dezső alkotása ízig-vérig lechneri munka, amelyen a jellegzetes kerámiadíszek mellett népi ihletésű fatornác is megjelenik, a hetedik emelet magasságában. A ma is működő szálloda értékes belső tere, akárcsak az Astoriánál, a földszinten elhelyezkedő étterem. A Palace a második szinttől U alaprajzú – ez a kor lakóházainál is bevett elrendezés azt segítette elő, hogy minél több utcai szobát lehessen elhelyezni az épületben. Hasonló alaprajzzal épült fel a 173 szobás Park Szálló<ref>Juhász – Szántó: i. m. 36-37. o.</ref> a Rákóczi út végén, a Keleti pályaudvar szomszédságában 1912-re, Gondor Rezső tervei alapján.<ref>[http://www.budapest100.hu/hazak/viii._baross_ter_10..429.html Az épület a Budapest100 honlapján]</ref>

 

Mint a fenti példák is mutatják, a nagyobb vidéki építkezéseket gyakran fővárosi építészek nyerték el, nyílt pályázatokon. A [[pécs]]i [[Király utca (Pécs)|Király utcában]] álló Pannónia (ma Palatinus) Szálloda kivételnek számít a jó minőségű épületek között: a helyi szecessziós építészet meghatározó mestere, [[Pilch Andor]] tervei alapján épült fel 1913–1915 között. Ugyancsak U alaprajzú, de a szokásostól eltérő módon udvara teljesen nyitott az utcaszintre. Nem messze, a [[Széchenyi tér (Pécs)|Széchenyi tér]]en ugyancsak ekkortájt épült fel a Nádor Szálloda, rendhagyó, három szintjén loggiákkal tagolt homlokzattal.

 

Egyik legkésőbbi szecessziós szállóépületünk a budapesti [[Gellért gyógyfürdő|Gellért Hotel és Gyógyfürdő]], amely a tervezésére kiírt pályázat két első díjazott munkájának vegyítéseként, [[Hegedűs Ármin]]–[[Sebestyén Artúr]]–[[Sterk Izidor]] kollaborációjában épült fel. A két funkció ötvözése a korban egyáltalán nem szokatlan, de itt a legegységesebb és reprezentatívabb. Az 1909-től épített, de a háború miatt csak 1918-ban átadott, nagyméretű tömbön kupolás [[rizalit]]ok jelölik a szálloda és a fürdő szobordíszes bejáratait. A fürdő belsejét gazdagon díszítették színes ólomüvegekkel és Zsolnay-kerámiadíszekkel. A női részleg a második világháború alatt, egy belövésben megsemmisült, ám a férfi termálrészleg kék alaptónusú csempe- és mozaikburkolata a mai napig eredeti képét mutatja.<ref>{{cite web | url=http://hg.hu/cikk/epiteszet/4134-regi-fenyeben-a-gellert| title=Régi fényében a Gellért|date=2008-04-17 |accessdate=2012-08-20 | publisher=hg.hu |format=html |language=magyar}}</ref>

 

A historizáláshoz képest a szecesszió kevés újdonságot hoz a lakóépületek építészetében a funkció terén. A körfolyosós bérház alaptípusa továbbra is jellemző volt, de jelentős változást hozott a felvonók megjelenése a 20. század elején; ennek következtében a legfontosabb lakószintekké az addigi első-második emelet helyett a házak felső szintjei váltak. Mind Budapesten, mind a vidéki nagyvárosokban számos lakó- és bérházat emeltek a korban; egyes építészirodák kifejezetten erre a műfajra specializálódtak, mint például Fodor Gyula, a Román-testvérek, Kármán és Ullmann, vagy Révész és Kollár műhelyei. A főváros bérházépítészetére kifejezetten jellemző volt a változatos, igényes, reprezentatív forma- és anyaghasználat; ennek következtében a szecessziós lakóépületek máig nagy népszerűségnek örvendenek, és nem egy közülük örökségünk megbecsült és védett emléke.

 

 

 

A telepes lakásépítés a századfordulón egyre nagyobb jelentőségre tett szert. A kor legismertebb példája a budapesti [[Wekerletelep]]. Területét [[Wekerle Sándor (miniszterelnök)|Wekerle Sándor]] pénzügyminiszter kezdeményezésére 1908-ban vásárolta meg az állam, tízezer munkáslakás építésének céljára. A területrendezés [[Győri Ottmár]] tervei alapján valósult meg, a főtér tervezésére kiírt pályázatot pedig [[Kós Károly (építész)|Kós Károly]] nyerte meg, aki több más építészt is bevont a munkába. Az épületeket többek között [[Györgyi Dénes]], [[Zrumeczky Dezső]], [[Schodits Lajos]] és [[Eberling Béla]], valamint [[Wälder Gyula]] tervezték; a terület 1084 lakóházának java földszintes és egyemeletes.<ref>Kovács Dániel: i. m. 207-214. o.</ref> A tömeges lakásépítések közül építészeti színvonala kiemeli az óbudai gázgyár tisztviselő- és munkáslakótelepeit; az előbbi [[Reichl Kálmán]], az utóbbi [[Almási Balogh Lóránd]] tervei szerint valósult meg.<ref>Kovács Dániel: i. m. 216. o.</ref>

Országosan egyedülálló szecessziós villaegyüttes található Budán, a [[Kissvábhegy]]en. Az eredetileg negyven épület mindegyikét [[Árkay Aladár]] tervezte az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület megbízására, 1911–1913 között. Az egy-kétemeletes, különféle stílusokban tervezett, így változatos utcaképet adó villákba az egyesület tagjai költöztek be, de készült egy 80 férőhelyes kollégium és egy 15 lakásos bérház is (utóbbiak a második világháborúban elpusztultak). Árkay saját lakóházát is a közelben építette fel ugyanekkor, az Alma utca 1. szám alatt.

 

A szecessziós építészet változó megítélésére jó példa Árkay Aladár egy másik munkájának, az [[Andrássy út]] 129. alatt 1905-re elkészült Babocsay-villának a sorsa. Babocsay Hermann építési vállalkozó kétszintes háza a maga korában építészeti szenzációnak számított Budapesten. [[Lázár Béla]] így írt róla 1910-ben: ''„Aki aztán a műalkotást megillető érdeklődéssel közeledik az Andrássy út utolsó villájához, az Árkay Aladár tervezte Babocsay villához, hirtelen egy sajátos hatás rabja lesz. Azonnal megérzi, hogy itt egy finoman, sőt magyarosan érző, eredeti képekben gondolkozó művész alkotásával került szembe. Halk, de derűs, élénk és kecses ritmusba fogott dallamok szállnak felénk. Megérezzük, hogy itt harmónia keletkezett, mert egy modernül gondolkodó építtető került össze egy a modern embert megértő építésszel, s e harmóniából szépségek fogantak.”''<ref>Idézi: Gábor Eszter: Andrássy út. A mi Budapestünk sorozat. Városháza Kiadó, Budapest, 2002. 61-62. o.</ref> A kerámiával gazdagon díszített, változatosan tagolt külsejű épületben a nyilvánosságnak szánt helyiségek a kétszintes hall köré kerültek, az emeleten pedig hét hálószoba kapott helyet. A Babocsay-villa az első világháborút követő évekre elvesztette az újdonság erejét, és számos szecessziós villához hasonlóan átépítették, leegyszerűsítve formavilágát. Ma [[Szerbia]] nagykövetségének ad helyet.

 

*A [[Lipótmező|lipótmezei]] Országos Tébolyda kápolnája, Budapest (épült: 1863, a kápolna kialakítása: 1913) – A Ludwig Zettl tervei alapján emelt elmegyógyintézet kápolnáját 1913-ban [[Nagy Sándor (festő)|Nagy Sándor]] festette ki. Az új ablakok bibliai témájú ábrázolásai szintén az ő kartonjai alapján, [[Róth Miksa]] műhelyében készültek, és a magyarországi üvegfestészet egyik csúcspontjának számítanak.<ref>Mester Éva: i. m. 188. o.</ref> Az 1970-es években előadóteremmé alakított kápolna freskóit levakolták, a kétezres években megkezdett helyreállítás pedig félbeszakadt.<ref>Kovács Dániel: i. m. 215. o.</ref> Az épület jelenleg zárva, üresen áll.<ref>{{cite web | url=http://hg.hu/cikk/epiteszet/9376-atleptuk-a-teboly-hatarait| title=Átléptük a téboly határait|date=2011-05-04 |accessdate=2012-11-08 | publisher=hg.hu |author=Kelecsényi Kristóf – Zsámboki Miklós |format=html |language=magyar}}</ref>

 

 

== Zsinagógák ==

Meglepő és kivételesnek nevezhető épület a [[kunszentmárton]]i zsinagóga, Dobovszky József István 1911–1912 között emelt műve. A századfordulós előképekkel szakító, kéttornyos épületet a vakolatba süllyesztett minták díszítik, amelyek elsősorban a Fiatalok építészetére jellemzőek.<ref>Bagyinszki – Gerle: i. m. 94-95. o.</ref>

 

 

== Sírépítmények ==

A kor építészetét valósággal forradalmasító találmány volt a [[vasbeton]]. Első számú magyarországi elterjesztője [[Zielinski Szilárd]], akinek tapasztalatát többek között a Zeneakadémia és a margitszigeti víztorony tervezésénél vették igénybe.

 

 

Szecessziós részletformákkal gazdagon ellátott hídjaink közé sorolható az 1903-ban befejezett budapesti [[Erzsébet híd (Budapest)|Erzsébet híd]] (építésztervező: [[Nagy Virgil]]), amely a maga korában ugyancsak rekordernek, a világ legnagyobb egynyílású kábelhídjának számított.

[[Sebestyén Artúr]] Lechner-követő volt, [[Hegedűs Ármin]] – [[Böhm Henrik]] tervezőtársaként – a bécsi hangvételű szecessziós stílus művelője (pöstyénfürdői és más épületek). A lechneri örökség zászlóvivője maradt a húszas években a mester unokaöccse, [[Kismarty-Lechner Jenő|Lechner Jenő]]. Életművének jellemző alkotásaiban a magyaros szecessziót a [[Szepes vármegye|szepesség]]i reneszánszot idéző, historizáló motívumok kísérik. Érdekesképpen a ''pártázatos reneszánsz''ot tekintette mintaképének [[Sándy Gyula]] is, holott alkotásai a szecessziótól egyébként távol esnek. A századforduló magyar építészetének egyik vezéregyénisége, Medgyaszay István most sem tért le saját elképzelései megvalósításának útjáról, alig tett engedményt a neobarokknak, és tovább folytatta a vasbeton szerkezetek hangsúlyos megjelenítésére irányuló kísérleteit, egészen a negyvenes évekig. Sok vonatkozásban a magyaros szecesszió népi építészetet követő irányzatához sorolható [[Kertész K. Róbert]] és [[Sváb Gyula]] nagyszabású falusi és tanyai iskolaépítő tevékenységének legtöbb alkotása is.

 

* Lásd még: [[Magyar építészet a 20. század első felében]] - "A magyar szecesszió továbbélése" c. fejezetben.