|
[[Fájl:Vasvári Pál VU.jpg|bélyegkép|200px|Vasvári Pál ([[Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)|Vasárnapi Ujság]], 1868. március 15.)<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/00732/pdf/00732.pdf Vasárnapi Ujság, 1868. március 15.]</ref> ]]
'''Vasvári Pál''' (''eredeti nevén Fejér Pál''; [[Tiszavasvári|Bűd]], [[1826]]. [[július 14.]] – [[Havasnagyfalu]], [[1849]]. [[július 5.]]) író, történész, filozófus, politikus, forradalmár, a „[[márciusi ifjak]]” egyik vezéralakja, honvéd őrnagy.
== Családja, származása ==
Vasvári Pál őseiről, a Fejér családról kevés adat maradt fenn. A Fejér családot még [[I. Rákóczi György]] felesége telepítette be a Nyírségbe a XVII. században.
Vasvári Pál nagyapja, Fejér János felszabadított [[jobbágy]] volt, [[1746]]-ban született [[Nyírgelse|Nyírgelsén]]. [[Bacsinszky András]] [[munkács]]i [[Keleti katolikus egyházak|görögkatolikus]] püspök szentelte pappá [[1774]]-ben, ezt követően [[1781]]-ig [[Mándok]]on, [[1795]]-ig [[Palágykomoróc|Palágy]]on, majd [[1814]]-ig szülőfalujában, Nyírgelsén volt [[Plébánia|parókus]]. Nyugdíjas éveit lányánál, Sáránál, valamint annak férjénél, Zékány Bazil Lászlónál töltötte. Felesége Kőmíves Rozália volt, több gyermekük született, és közülük hárman folytatták apjuk mesterségét: János, György és Pál. János egyik fia (szintén János – Vasvári Pál unokatestvére) [[1829]] és [[1879]] között [[Nyírcsászári]] parókusa volt.
Fejér Pál – Vasvári édesapja – [[1786]]. [[január 25.|január 25-én]] született Palágyon, [[1814]]-től [[1821]]-ig [[Dámóc]]on volt parókus. Ezután [[1827]]-ig adminisztrátor volt [[Tiszavasvári|Bűdön]], mivel a falu [[Kegyúri jog|kegyura]], Dogály János nem engedte parókussá kinevezni, mert mást kívánt a posztra. Később a [[Nyírvasvári]]ban lévő nemzeti iskola igazgatója volt, fia innen vette fel a 'Vasvári' nevet.<ref>„A márciusi ifjak egyike én valék”, (Válogatott írások, beszédek, levelek) (Budapest, 1988.)</ref> Felesége Méhey Erzsébet volt, akitől öt gyermeke született: Ágoston, János, Emánuel, Elek és Pál. Közülük Emánuel pap, Elek pedig jogász lett.
== Élete ==
Vasvári Pál 1826. július 14-én [[Tiszavasvári|Tiszabűd]]ön született Fejér Pál néven. Tanulmányait a [[nagykárolyi piarista gimnázium]]ban kezdte meg. [[1843]]-ban beiratkozott a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|pesti egyetem]]re, ahol bölcsészet szakon történelmet és természettant hallgatott, de idővel [[Horvát István (történész)|Horvát István]] hatása miatt teljesen a történelemnek szentelte magát. Már egyetemi hallgatóként vezérszerepet vitt az ifjúság körében. [[1847]]-ben a [[Teleki Blanka]] által alapított nevelőintézetbe került tanárnak. Ugyanebben az évben kezdte el használni a Vasvári nevet, s az 1848. január elején megjelent ''Történeti Névtár'' című művében a kiadó, Magyar Mihály már Vasvári Pálként szerepelteti nevét.<ref>{{Forrásjelzés-Pallas |szócikk=Vasvári 1. |url={{MEK|00000/00060/html/105/pc010521.html#2}} |elérés ideje=2015-01-31}}</ref>
1848 március 15-én a kitörő [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|forradalom]] vezetői között tevékenykedett, fontos szerepe volt a [[12 pont]] megalkotásában, majd a népgyűlés elé terjesztésében is. Petőfi a forradalom nevében lefoglalt nyomdagép mellett emlékezetből írta le a [[Nemzeti dal]] mámoros sorait. Vasvári ollóval a kezében várta egy-egy újabb versszak megszületését, felszabdalta a papírt, hogy gyorsabban dolgozhassanak a betűszedők. Tagja lett a [[Közcsendi Bizottmány]]nak is, és ő üdvözölte hivatalosan a [[Batthyány-kormány]]nak Pozsonyból, az országgyűlésről [[április 11.|április 11-én]] Pestre érkező tagjait.
A kormány munkájának megkezdésekor titkári állást kapott [[Kossuth Lajos]] pénzügyminiszter mellett. Amikor [[Josip Jelačić|Jelačić]] horvát bán szeptemberben katonai támadást indított Magyarország ellen, Kossuth néhányszor polgári futárszolgálattal is megbízta őt. Jelačić fenyegető támadásának hatására otthagyta nyugodt állását és Kossuth jóváhagyásával Somogyba indult, hogy a népfelkelőket segítse.
{{Idézet2|''A gyermek egyedül nem képes útnak indulni, vezetőre van szüksége. Kiskorú nemzetnél ez alapja a fővezéri hatalomnak. A népet vezeti egy tapasztaltabb, okosabb férfiú. A tömeg ragaszkodása egy ily vezérhez igen természetszerű. Nála látják elrejtve jövőjök kulcsait, gyermeki bizalommal simulnak hozzá. Olyan e vezér, mint a mágnesvas, melyre az apró vasporszemek köröskörül ráragadnak. Lehet-e bűnről vádolni e delejvasat azért, hogy annyi apró porszemet magához láncol? A keblében rejtett erő láthatlan hatalma vonzza magához e kis részeket, s ezek önkéntesen simulnak hozzá. Tapasztalatlan népnél vezér csak az lehet, ki ily benső varázserővel bír.''|Irányeszmék}}
[[1849]] elején [[Bihar vármegye|Bihar]], [[Szatmár vármegye|Szatmár]] és [[Szabolcs vármegye|Szabolcs]] vármegyékben szabadcsapatot verbuvált, és ennek vezetője is lett, katonaként azonban nem volt eredményes. [[Erdély]]ben, [[Fântânele (Fehér megye)|Fântânele]] mellett a [[Gyalui-havasok]]on az [[Avram Iancu]] vezette román csapatok megölték, halála pontos dátumát illetően eltérőek a vélemények.<ref>Tarján M. Tamás: ''[http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1849_julius_13_vasvari_pal_halala/ Vasvári Pál halála]'', rubicon.hu (Hozzáférés ideje: 2016. január 26.)</ref><ref>[http://www.fsz.bme.hu/mtsz/hirado/th9810b.htm Daday János: Vasvári sirja nyomában]</ref>
{{Idézet2|''Én is ott járok a viharos események közt, mint [[Caius Plinius Secundus|Plinius]] egykor a Vezúv hegy tűzokádásánál, a természet roppant tüneményét vizsgálva, hogy az utókornak leírja… s míg az utókorról gondoskodott, a lávatömeg őt eltemeté…''|Naplómból című jegyzete<ref>Vasvári utolsó publicisztikai írásai az ekkor már Jókai által szerkesztett Pesti Hírlapban jelennek meg. Így például június elején Naplómból című jegyzete. Ennek záró sorai olvashatók az idézetben.[http://mek.oszk.hu/06100/06113/html/gmvasvari0001.html Vasvári jóslata Szigethy Gábor előszavában is olvasható, melyet az Irányeszmék - 1989-ben megjelent - kötethez írt.]</ref>}}
== Munkái ==
|
