Wikipédia

„Teleki József (kormányzó)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
12akd (vitalap | szerkesztései)
165 723 szerkesztés
1. sor:
{{egyért2|a kormányzóról|Teleki József (egyértelműsítő lap)}}{{ősök top|width=100%}}
 
{{Vezető infobox
| név =Teleki József
| kép = <!-- Wikidatából -->
| képméret =220px
| képaláírás =
| állam =A [[Magyar Tudományos Akadémia]]
| város =
| sorszám =
| megnevezés =elnöke
| terminus kezdete =[[1830]]. [[november 17.]]
| terminus vége =[[1855]]. [[február 15.]]
| alelnök =
| helyettes =
| uralkodó =
| elnök =
| főnöke-neve =
| főnöke-tisztsége =
| előd =''nem volt''
| utód =[[Dessewffy Emil]]
| szavazatszám =
 
| állam2 =Erdély
| sorszám2 =
| megnevezés2 =[[kormányzó]]ja
| terminus kezdete2=[[1842]]. [[január 8.]]
| terminus vége2 =[[1848]]. [[november 14.]]
| alelnök2 =
| helyettes2 =
| uralkodó2 =
| elnök2 =
| főnöke-neve2 =
| főnöke-tisztsége2=
| előd2 =[[Kornis János]]
| utód2 =[[Mikó Imre (politikus)|Mikó Imre]]
 
| állam3 =
| sorszám3 =
| megnevezés3 =
| uralkodó3 =
| terminus kezdete3=
| terminus vége3 =
| előd3 = <!-- Wikidatából -->
| utód3 = <!-- Wikidatából -->
 
| állam4 =
| sorszám4 =
| megnevezés4 =
| terminus kezdete4=
| terminus vége4 =
| előd4 = <!-- Wikidatából -->
| utód4 = <!-- Wikidatából -->
 
| születési név = <!-- Wikidatából -->
| születési hely = <!-- Wikidatából -->
| születési dátum = <!-- Wikidatából -->
| halálozási hely = <!-- Wikidatából -->
| halálozási dátum = <!-- Wikidatából -->
| sírhely = <!-- Wikidatából -->
| szülei = <!-- Wikidatából -->
| házastárs = <!-- Wikidatából -->
| élettárs = <!-- Wikidatából -->
| gyermekei = <!-- Wikidatából -->
| párt = <!-- Wikidatából -->
| választókerület =
| foglalkozás = <!-- Wikidatából -->
| iskolái = <!-- Wikidatából -->
| halál oka = <!-- Wikidatából -->
| vallás = <!-- Wikidatából -->
| aláírás = <!-- Wikidatából -->
| wikicommons = <!-- Wikidatából -->
| lábjegyzet =
}}
 
'''Teleki József''' ([[Pest (történelmi település)|Pest]], [[1790]]. [[október 24.]] – Pest, [[1855]]. [[február 15.]]) magyar történetíró, jogász, Erdély kormányzója, az [[Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ|Akadémiai Könyvtár]] alapítója, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] társalapítója és első elnöke [[1830]]-tól [[1855]]-ig.
 
== Családja ==
[[Teleki László (politikus, 1764–1821)|Teleki László]] hétszemélynök és [[Teleki Mária]] grófnő fia.
 
== Életpályája ==
Tanulmányait a [[Református kollégium (Kolozsvár)|kolozsvári református főiskolán]], majd 1806-tól a pesti egyetemen folytatta. A jogi tanulmányok elvégzése után két évig Pest vármegyénél volt törvényes gyakorlaton mint aljegyző, 1810-ben a [[Buda (történelmi település)|budai]] helytartótanácsnál gyakornokoskodott fogalmazóként. 1812-ben külföldi tanulmányútra indult. Először a [[göttingen]]i egyetemen tanult két évig, utána beutazta [[Németország]]ot, [[Hollandia|Hollandiát]], [[Svájc]]it és [[Olaszország|Itália]] északi részét. 1815-ben visszatérve, ismét elfoglalta hivatalos helyét és most már gyorsan emelkedett a ranglétrán: 1818-ban királyi helytartósági titoknok, 1824-ben a királyi tábla bárója és bírája lett, [[1827]]-ben [[Csanád vármegye]]i főispán és a rendszeres munkálatok kidolgozására kinevezett országos bizottság tagja, [[1830]]-ban [[Szabolcs vármegye]]i főispán, [[1832]]-ben a [[bécs]]i magyar udvari kancellária előadó tanácsosa lett.
 
Hitsorsosai belé vetett bizalma folytán már 1818-ban a pesti református egyházmegye algondnokává és 1824-ben a tiszamelléki egyházkerület és a sárospataki kollégium főgondnokává választották. 1827-ben a [[Magyar Tudományos Akadémia]] felállítása elhatározását követően ő vállalta a legtöbb részt az azt előkészítő munkálatokban. A nádor főherceg mint pártfogó által az Akadémia tervének kidolgozására megbízott választmány elnökévé, 1830. november 17-én az alapítók által az akadémiai igazgató tanács tagjává, a megalakult igazgató tanács által pedig elölülővé (az Akadémia első elnökévé) választatott, mely tisztet haláláig viselte (tiszteleti tag 1838. szeptember 7-én lett). Az 1840. évi országgyűlés [[Magyar Királyi Koronaőrség|koronaőr]]ré választotta, 1842-ben pedig Erdély kormányzóságát, mint a polgári kitüntetés legmagasabb fokát ruházták reá. Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-as forradalom]] után visszavonult a közéletből, és haláláig az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] élén tudományos munkásságot folytatott.
 
Az Akadémia alapítóinak sorában Teleki és testvérei [[1827. évi XII. törvény|{{formatnum:10000}} koronával]], Teleki maga 1855-ben {{formatnum:98240}} koronával vannak bejegyezve. Családjával együtt 24&nbsp;000 kötetre menő könyvtárát adta a még akkor segédeszközök nélkül működő szegény Akadémiának, és ezzel vetette meg az akadémiai nagy könyvtár alapját, amelyhez azután a Kresznerics-féle kézirat- és éremgyűjteményt és a ritkaságokban dús Veszerle-féle gyűjteményét is csatolta, és ebben három [[Corvinák|Corvinát]], amelyek közt Carbo Lajos addig ismeretlen műve, a ''De laudibus Regis Mathiae'' is megtalálható. (A [[Péczeli József]] komáromi református lelkész és író halála után az [[Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ|Akadémiai Könyvtár]] alapját is megvette.) 5000 forintot alapított könyvtárnoki hivatal létesítésére és 2000 forintot az éremtár növelésére. Végül pedig végintézkedésében saját kézikönyvtárát és a ''Hunyadiak kora'' című 12 kötetes nagy művét, a megjelent kötetek 1000 példányának egész jövedelmét, mintegy 25&nbsp;000 forintot, a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta történeti célra, hogy a bejövendő pénz tőkésítését követően, annak fele része után a kamatok egyhatoda az Akadémia alaptőkéjéhez csatoltassék, a többi öt hatoda a könyvtár növelésére fordíttassék, fele pedig a történettudományi osztály rendelkezésére bocsáttassék.
 
1848 után sokat betegeskedett, ami ellen a szakadatlan tudományos munkában keresett enyhülést. 1855. február 15-én hunyt el Pesten. A Magyar Tudományos Akadémián február 26-án [[Toldy Ferenc]] tartott fölötte emlékbeszédet.
 
==Művei==
* [http://real-r.mtak.hu/819/ ''Eggy tökélletes magyar szótár elrendeltetése, készítése módja'']. Pest, 1817.
* [http://real-r.mtak.hu/814/ ''A magyar nyelvnek tökélletesítése új szavak és új szóllásmódok által'']. Pest, 1821.
* ''Eger várának ostroma 1552-ben'', Auróra, 1822
* ''Első Lajos nápolyi hadviselései 1347.'', Auróra, 1823
* ''Hunyadi János eredete'' felolvasás az Akadémiában, 1850. május 24.
* ''Hunyadiak kora Magyarországon'', Pest, 1852-57. és 1863. I-VI. 1. része, X-XII. Aczélm. arczképekkel és hasonmásokkal. (I-V. 1852-56. VI. 1. része, a szerző kézirataiból Szabó Károly által sajtó alá rendezve 1863., X-XII. 1853., 1855., 1857.
 
== Származása ==
{{ősök top|width=100%}}
{{ősök-kompakt5
|style=font-size: 90%; line-height: 110%;
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Teleki_József_(kormányzó)”