„Bálint Zoltán (építész)” változatai közötti eltérés

zöldből kék
(zöldből kék)
(zöldből kék)
 
== Életpályája ==
[[Fájl:Esztergom TP Berpalota.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A Takarékpénztári Bérpalota Esztergomban, a [[Lőrinc utca (Esztergom)|Lőrinc utcában]] Bálint Zoltán és [[Jámbor Lajos (építész)|Frommer Lajos]] tervei alapján épült fel]]
Bleyer József gabonakereskedő és Politzer Júlia gyermeke.<ref> {{cite web |url=http://www.eltereader.hu/media/2014/06/Kovacs_EgyetemiTanarok_READER.pdf |title=Magyarországi egyetemi tanárok életrajzi adattára 1848–1944 I. Zsidó és zsidó származású egyetemi tanárok|accessdate= 2015-06-22|author=Kovács I. Gábor, Kiss Zsuzsanna, Takács Árpád |last= |first= |authorlink= |coauthors= |date= |year=2012 |month= |format= |work=Eötvös Loránd Tudományegyetem |publisher=ELTE Eötvös Kiadó |pages=}}</ref> Zenésznek csak közepes lett volna, így [[1888]]-[[1892]] között a Műegyetemen tanult, majd tanulmányúton járt Nyugat-Európában. Hazatérve [[Korb Flóris]] és [[Giergl Kálmán]] irodájában dolgozott, részt vett a millenniumi építkezéseken, és ennek kapcsán nagyobb művet is írt az ekkor készült épületekről. A kiállításon önálló színháztervét is bemutatta ([[1895]]), továbbá tervet készített a [[pusztaszer]]i emléktárgyak kiállítási pavilonjához.
 
[[1897]]-ben [[Jámbor Lajos (építész)|Jámbor Lajossal]] társult. Műveiken [[Lechner Ödön]] hatása érezhető, ám attól elsősorban tömegkomponálás, felülettagolás tekintetében sokszor eltértek. Budapesten több épületet emeltek, például [[Zala György (szobrász)|Zala György]] műtermes villáját ([[1898]]-[[1899]]); a Lederer-palotát ([[1903]]-[[1904]]); Bálint Zoltán és Jámbor saját bérházát; kislakásos bérházakat ([[1925]]), továbbá a Thököly úti Felsőkereskedelmi iskolát és az Állami Számvevőszék épületét. Az 1900-as párizsi [[világkiállítás]] magyar pavilonját fiatalon ő tervezhette.
[[Fájl:Bálint Zoltán sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Bálint Zoltán sírja [[Budapest]]en. [[Fiumei úti NemzetiÚti Sírkert|Kerepesi temető]]: 41-1-50.]]
 
Gyakran tervezett középületeket vidéki városokban, például Nagykanizsán a rendházat és a főgimnáziumot ([[1903]]); Fiuméban a főgimnáziumot ([[1913]]); [[Esztergom]]ban a Takarékpénztárnak bérházat. Nagyon szép, magyaros szecessziós épületük a Szatmárnémetiben álló Pannónia (Dácia) szálló. Terveik szerint készült [[Bornemissza Elemér]] szilvágyi kastélya. Részt vettek az Erzsébet-emlékmű különböző pályázatain ([[1902]], [[1903]], [[1910]], [[1913]]). [[1902]]-ben Zala Györggyel közösen első díjat, és az [[1910]]-es tervükért szintén első díjat kaptak. Ők készítették a budapesti Vörösmarty-szobor építészeti részét ([[1902]]).