Az eredetileg [[Budapest X. kerülete|Budapest X. kerületéhez]] - ma VIII. kerületéhez - tartozó [[Tisztviselőtelep (Budapest)|Tisztviselőtelep]]en kirendeltségként működő [[gimnázium]]ból 1907-ben megalakult a [[Magyar Királyi Állami Főgimnázium]]. A diákok számának növekedése miatt szükségessé vált egy - a gimnáziumnak helyet adó - új épület létrehozása. A főváros [[Gaál Mózes (író, 1863–1936)|Gaál Mózes]] iskolaigazgató közbenjárására egy 2095 [[négyszögöl]] nagyságú, négy utca által határolt telket ajándékozott a tanintézmény részére. Az oktatási minisztérium megbízásából [[Gaál Mózes]] és [[Kőrössy Albert Kálmán]] [[építész]] külföldi tanulmányútra indult, hogy [[építészet]]i és [[pedagógia]]i szempontból tanulmányozva a legújabb középiskolákat, tapasztalataikat az iskolaépület megtervezésénél felhasználhassák. Az iskolai évkönyv 1909/10. tanévi beszámolója ezt írja: ''„Október végén állott az épület, tető alá került… díszes homlokzatával szépen, fiatalosan néz a Népligetre, melynek lombos fái közül úgy hat a szemlélőre, miként ha tündérkastély volna.”'' A gimnázium 1911. májusában nyitotta meg kapuit a tanulók előtt, bár még ekkor sem volt egészen kész az épület. A korabeli iskolák között a legkorszerűbben kialakított és felszerelt gimnáziumnak számított, még annak ellenére is, hogy az [[elsőI. világháború]] alatt főleg az iskola berendezése károsodott. Az 1921-ben [[Széchenyi István Gimnázium (Budapest)|Széchenyi István GimnáziummáGimnázium]]má átnevezett, 1924-től reálgimnáziumként működő iskola - ahol [[Babits Mihály]] is tanított - egy 1924. szeptemberében kelt minisztériumi rendelet következtében a Tündérpalota nagy részét a [[Magyar Nemzeti Múzeum]] Néprajzi Gyűjteményének adta át, ami így raktárként, kiállítások helyszíneként funkcionált. A minisztérium utasítása a tervek szerint három évre szólt, de az 1975-ig működő gimnázium - ahol [[Hofi Géza]] is tanult - többé sosem kapta vissza az egész házat. A [[II. világháború]] időszaka felgyorsította az épület [[avulás]]át. A felújítása során [[kőporos vakolat]] került a [[homlokzat]]ra, ami rontotta a Tündérpalota megjelenését, mivel eltakarta a [[sgraffito]] díszítéseit. Az épület múzeumi részét 1972-ig az önállóvá vált [[Néprajzi Múzeum]] használta. A gimnázium [[jogutódlás|jogutódja]] 1972–1976 között nyomdaipari szakközépiskolaként volt jelen az épületben, majd megszűnése után a [[Radnai Béla Gyors- és Gépíró Szakiskola]] költözött a helyére. 1977-től városképi jelentősége miatt a Tündérpalota műemléki védelem alá került. 1996-1998 között a [[Magyar Természettudományi Múzeum]] Növénytára, a Magyar Nemzeti Múzeum restaurátorképzése és tanműhelyei, valamint az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum költözött az egyre romló állapotú épület különböző részeibe, máig használva azokat.
2013-ban az épület nagyfokú felújításon esett át. Az [[Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet]] (OFI) 520 millió forintot nyert az épület [[energiahatékonyság]]ának javítására, amiből korszerűsítették a nyílászárókat, modernizálták a világítási és fűtési rendszert, a helyreállított [[vakolat]]ra a [[hőszigetelés]]t javító nano[[kerámia]] bevonat került. Az egykori iskola sportpályáján [[napelem]]es rendszert alakítottak ki.
