Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Redundáns hivatkozások eltávolítása a bevezetőből
| pozíciós térkép = Brassó belváros
}}
A [[brassó]]i '''Főtér''' vagy '''Tanács tér''' ({{ny-ro|Piața Sfatului}}, {{ny-de|Marktplatz}}) a városerőd központja és fontos turisztikai látványossága, a város legismertebb és leglátogatottabb helye,<ref>{{cite news |first=Liliana |last=Jighira |title=Piața Sfatului, loc de relaxare... în picioare |url=http://www.mytex.ro/stiri/546-expres/552188-brasov-piata-sfatului-loc-de-relaxare-in-picioare.html |publisher=Transilvania Expres |date=20170613 |accessdate=20170618}}</ref> emellett Románia egyik legnépszerűbb látnivalója.<ref name=transindex>{{cite news |title=A Parlament Románia legnépszerűbb turisztikai látnivalója |url=http://eletmod.transindex.ro/?hir=22673 |publisher=Transindex |date=20170526 |accessdate=20170618}}</ref> Arculatát a [[Régi brassói városháza|régi városháza]] uralja, magát a teret öt kompakt házsor szegélyezi, melyeket az egykori hetivásárok jellemző termékeire utalva neveztek el: Búzasor, Virágsor, Gyümölcssor, Kádársor, Lensor.{{refhely|Balázs|45–47. o.|azonos=B45}}
 
A Balkán és a Nyugat találkozásánál fekvő Brassó már a középkortól kezdve fontos kereskedelmi központnak számított, és a Főtér közel hétszáz éven keresztül a város fő vásártere volt, ahol a heti- és éves vásárokat tartották. A [[14. század]] elején még a falakon kívül helyezkedett el, majd miután a városerőd északkeleti irányban terjeszkedett, annak középpontjába került. A teret felvigyázó őrtorony mellé a szűcsök céhe kőgalériát épített; erre 1420 után a városi tanács egy új szintet emelt, és városházaként (Tanácsház) kezdte használni.{{refhely|Roth|68–70. o.|azonos=R68}}
 
Jelenlegi mérete és formája a [[16. század]]ból származik; ekkor újították fel a teret szegélyező házakat, és ekkor építették a műhelyeknek és fedett piacnak helyet adó [[Hirscher-ház|Kereskedőház]]at is. Méretei ellenére a tér nem tudta befogadni a sok árust, így a környező utcákat is kinevezték vásártérnek. Magukban a házakban gazdag szász [[patricius]]családok laktak, a középkori német településekre jellemzően a klasszicista és barokk stílusú épületek homlokzatának földszintjén árkádok voltak. Az [[Brassói tűzvész|1689-es tűzvész]] a legtöbb épületet elpusztította; a ma látható házak java része a 18. és [[19. század]]ban épült historizáló reneszánsz stílusban.{{refhely|Arne|47–49. o.|azonos=R47}}
 
A Főtéren volt Brassó legelső köztéri kőburkolata, legelső többemeletes háza; itt vezették be legelőször a közvilágítást, és egy időben vasút is közlekedett. A [[20. század]]ban a vásárok megszűntek, a teret leaszfaltozták, parkolóként és autóbusz-pályaudvarként használták, a régi városházában pedig múzeumot rendeztek be. A tér az 1980-as években nyerte el jelenlegi kinézetét; ekkor a lensori oldal kivételével gyalogos sétálózónává alakították át, a házakat kijavították és felújították, a régi városháza elé pedig szökőkutat építettek.{{refhely|Aldea|160–178. o.|azonos=A160}} Napjainkban az épületekben éttermek, üzletek, szállodák, múzeumok működnek, a téren pedig különböző rendezvényeket tartanak. A 34-ből 30 épület szerepel a romániai műemlékek jegyzékében.<ref name=lmi>{{RO műemlékek|BV}}</ref>
 
==Elnevezése==
Több utca találkozik itt: az északnyugati oldal (Lensor) délnyugat felé a [[Lópiac (Brassó)|Lópiacban]] (''Strada George Barițiu''), északkelet felé a [[Kolostor utca (Brassó)|Kolostor utcában]] (''Strada Mureșenilor'') folytatódik. A délkeleti oldal (Virágsor) északkeleti irányban a [[Kapu utca|Kapu utcában]] (''Strada Republicii'') folytatódik, délnyugaton a [[Johannes Honterus-udvar]] határolja. Déli irányba, a Hirscher- és Closius-házak között indul az [[Apollonia Hirscher utca]]. Kelet felé, a Czeides-ház alatti átjárón keresztül elérhető a [[Rózsapiac]] (''Piața George Enescu'').{{refhely|Jekelius|30–33. o.|azonos=J30}}
 
Rendhagyó módon a város [[Fekete templom|nagytemplom]]a nem a Főtéren helyezkedik el, hanem az azzal szomszédos Honterus-udvarban.{{refhely|Balázs|45–47. o.|azonos=B45}}
 
==Története==
A Balkán és a Nyugat találkozásánál fekvő Brassó már a középkortól kezdve fontos kereskedelmi központ volt.<ref name=ghid>{{cite book |last=Fulga |first=Ligia |title=Muzeul de Etnografie Brașov – Ghid |pages=32–35 |publisher=Brastar Print |location=Brassó}}</ref> A város 1364-ben kapott jogot [[I. Lajos magyar király]]tól éves vásárok szervezésére, de a hetivásárok rendezésének hagyománya valószínűleg ennél jóval régebbi. 1369-ben ugyancsak I. Lajostól [[Árumegállító jog|lerakati jogot]] (''ius stapulae'') kapott, ami azt jelentette, hogy a város területén áthaladó külföldi kereskedők kötelesek voltak az áruikat legalább három napon keresztül felkínálni a helyieknek.{{refhely|Aldea|158. o.;|Roth|53–55 o.}} Az éves vásárt [[Mindenszentek]] hetében tartották (később április első hetében és [[Úrnapja]] hetén is tartottak), a hetivásárokat kezdetben vasárnaponként, később péntekenként.{{refhely|Aldea|158. o.;|Pușcariu|211. o.}}
 
A 14. század második felében a város északkelet felé terjeszkedett, és megkezdték Brassó [[Brassó várfalai és bástyái|várfalainak]] építését, így a vásártér a város központjába került. Az őrtorony mellé a szűcsök [[céh]]e fedett kőgalériát épített, ahol a céh tagjai portékáikat tárolták és árulták. 1420-ban a céh engedélyezte, hogy erre az épületre egy új szintet emeljenek a város tanácsa számára; ez később összeépült az őrtoronnyal, és [[Régi brassói városháza|városházaként]] (Tanácsház) kezdték használni.{{refhely|azonos=R68Roth|68–70. o.}}
 
===A 16–18. században===
A tér a 16. században nyerte el jelenlegi kiterjedését és formáját;{{refhely|Arne|47–49. o.|azonos=R47}} ugyanekkor nevezték el az oldalait a hetivásárok jellemző termékeire utalva. Az északkeleti volt a ''Búzasor'' (''Kornzeile, Târgul Grâului'', ahol jellemzően [[bolgárszeg]]i és hegyvidéki románok vásároltak gabonát a [[barcaság]]i szász földművesektől), a délkeleti a ''Virágsor'' (''Blumenzeile, Târgul Florilor'') és a ''Gyümölcssor'' (''Obstzeile, Târgul Poamelor''), a délnyugati a ''Kádársor'' (''Böttcherzeile, Șirul Botelor''), az északnyugati pedig a ''Lensor'' (''Flachzeile, Șirul Inului''). Méretei ellenére a tér nem tudta befogadni a sok árust, így a környező utcákat is kinevezték vásártérnek: a jelenlegi [[Lópiac (Brassó)|George Barițiu utca]] volt a ''Lópiac'' (''Rossmarkt, Târgul Cailor''), az [[Apollonia Hirscher utca]] volt a ''Halpiac'' (''Fischmarkt, Târgul Peștelui'', ez később az [[Rózsapiac|Enescu tér]] területére költözött), illetve a ''Csergepiac'' (''Kotzenmarkt, Târgul Straielor'', bár itt egy idő után zöldséget és gyümölcsöt is árultak), a Diaconul Coresi utca volt a Tehénpiac (''Kühmarkt, Târgul Boilor'').{{refhely|Aldea|160–178. o.|azonos=A160}} Ezen túlmenően azt is meghatározták, hogy az egyes céhek tagjai mekkora területet foglalhatnak el sátraikkal.{{refhely|azonos=B45}} A fát és a takarmányt a városfalon kívül, a Postarét környékén adták-vették.{{refhely|Pușcariu|180. o.}}
 
1520-ban egy kutat említenek a Lensoron, 1524-ben pedig egyet a Virágsoron (ez utóbbit egy arany korona díszítette). 1523-ban a patakon átívelő hidat „hazugok hídjaként” említik (''circa pontem lygen''), mert úgy tartották, hogy leszakad, ha egy hűtlen asszony rálép.{{refhely|Jekelius|28–29. o.|azonos=J28}} A század közepén építették fel a [[Hirscher-ház|Kereskedőházat]], amelyben a helyi céhek mesterei számos műhelyt rendeztek be, és itt volt a város fedett piaca is. Ugyanekkor a teret szegélyező házak legtöbbjét felújították, reneszánsz stílusban építve át őket.{{refhely|Roth|117. o.}} A városháza előtt, a mai szökőkút helyén volt a [[pellengér]], ahol a törvényszegőket nyilvánosan megbotozták; közelében hajtották végre az akasztásokat, karóbahúzásokat, lefejezéseket is.{{refhely|Aldea|172–174. o.}} A teret évente két-három alkalommal takarították.{{refhely|Jekelius|37. o.}} Alatta a polgárok alagútrendszert ástak, ahol ostrom és háború esetére élelmiszert tartalékoltak.<ref>{{cite news |title=Tunelurile și grotele secrete ale Brașovului |url=http://adevarul.ro/locale/brasov/tunelurile-grotele-secrete-brasovului-reteaua-misterioasa-ziduri-Saua-tampei-locul-erau-tinuti-captivi-prizonierii-nemti-1_55127277448e03c0fde2d795/index.html |publisher=Adevărul |date=20150325 |accessdate=20170319}}</ref>
A város egyik leglátványosabb, legismertebb és legélénkebb helye; a Michelin ''Zöld könyve'' két csillaggal jegyzi.<ref name=michelin/> A TripAdvisor Traveler's Choice 2017-es összesítése szerint Románia tíz legnépszerűbb [[turisztikai látnivaló]]ja között van.<ref name=transindex/> Itt tartják a legtöbb szabadtéri ünnepséget, koncertet, kézműves vásárt, kulturális rendezvényt; 1992–2009 között itt szervezték az [[Aranyszarvas Fesztivál]]t, télen itt állítanak [[Karácsonyfa|karácsonyfát]]. Nyári hétvégeken 16. századi alabárdosoknak öltözött színészek elevenítik fel az őrségváltást.<ref>{{cite web |url=http://site.judbrasov.ro/page_Monumente-i-Cet-i_55.html |title=Monumente și Cetăți |accessdate=20170319 |publisher=Consiliul Județean Brașov}}</ref>
 
A 34-ből 30 épület műemléknek van nyilvánítva; ezek közül 5 országos, 25 helyi jelentőségű műemlék.<ref>{{RO name=lmiműemlékek|BV}}</ref> Az alábbi listában a számok a jelenlegi házszámokat jelölik.
 
===A régi városháza===