„Lénárd Fülöp” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 91.83.162.190 (vita) szerkesztéséről JSoos szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
|||
1. sor:
'''Lénárd Fülöp''' (németül '''Philipp Eduard Anton (von) Lenard''') ([[Pozsony]], [[1862]]. [[június 7.]] – [[Lauda-Königshofen|Messelhausen]], [[1947]]. [[május 20.]]) osztrák-magyar [[fizikus]], egyetemi tanár, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tagja,
== Élete, munkássága ==
▲{{személy infobox}}
Pozsonyban végezte az elemi, majd a reáliskolát. Családja németül beszélt, de ő magyar iskolába járt és magyar nevelést kapott. [[Klatt Virgil]] volt a fizikatanára, aki később a munkatársa lett. Apja borkereskedő volt és kívánsága szerint borkémiát tanult Bécsben, de az nem az ő világa volt, ezért Budapestre ment, hogy a kémiát [[Than Károly]]nál vegye fel. [[Heidelberg]]ben és [[Berlin]]ben ezenkívül matematikát hallgatott. Doktorátusát [[1886]]-ban szerezte meg a [[Heidelbergi Egyetem]]en. [[Eötvös Loránd]] engedélyével rövid ideig a budapesti egyetemen is dolgozott.
Főleg [[Németország]]ban munkálkodott, a [[katódsugárzás|katódsugarak]] tulajdonságait kutatta. Sikerült a katódsugarakat (elektronokat) a nagyon ritka gázzal töltött kisülési csőből egy vékony fémfólián át kivezetnie – ez a kivezető nyílás lett az ún. „Lénárd-ablak”. Súlyos problémát okozott, hogy abban az időben úgy vélték, hogy:
* az atomok áthatolhatatlanok,
* a fémek atomjai szorosan illeszkednek egymáshoz;
tehát az elektronoknak a fémben el kellett volna nyelődniük. Lénárd arra a következtetésre jutott, hogy az atomok belsejében csak egy egészen kis tartomány áthatolhatatlan. Ezeket a tartományokat intenzív erőtereknek képzelte el és „dynamidáknak” nevezte el őket. Ez a modell [[Joseph John Thomson|J. J. Thomson]] atommodelljének kidolgozásáig volt érvényesnek tekinthető.<ref>[[Werner Braunbek]]: Az atommag regénye. Gondolat, Budapest, 1960. p. 22-23.</ref>
A fotoelektromos hatásra adott magyarázatát általában ma is elfogadják. Ezért és a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelléért [[1905]]-ben [[fizikai Nobel-díj]]at kapott. A Magyar Tudományos Akadémiával élete végéig fenntartotta a kapcsolatot. Körülbelül száz tudományos cikke jelent meg és két könyvet is írt.
== Világnézete, politikai tevékenysége ==
Mint az árja-kozmopolita ellentét kihangsúlyozója, a [[Nemzetiszocializmus|nemzetiszocialista]] rendszer aktív támogatója lett idősebb korában. Az ún. „Deutsche Physik” vezéralakjaként szerepe volt [[Albert Einstein]] eredményeinek lejáratásában.
„Lénárdnak meggyőződése volt, hogy sarlatánok veszik körül, akik elrabolták a dicsőségét, továbbá zsidó összeesküvők, akik a hiteles tudományt absztrakt és obskúrus matematikával igyekeznek helyettesíteni, így aztán természetes szövetségese volt a felemelkedőben lévő német [[Nemzetiszocialista Német Munkáspárt|nemzetiszocialista pártnak]]. [[Adolf Hitler|Hitler]] alatt ő lett az [[árja fajelmélet|árja]] fizika vezéregyénisége, és megírta a négykötetes Deutsche Physik (Német fizika) című munkáját, amely a relativitáselméletet mint zsidó csalást, Röntgent mint a zsidó fizika művelőjét kárhoztatta. Ez bizarrul és nevetségesen hangzott, annál is inkább, mivel Röntgen nem volt zsidó.<br>
Lénárd elveszítette a kapcsolatot az új iránnyal, amelyet a fizika a XX. században vett, s most már csupán a nemzetiszocialista propagandagépezet szócsöve volt. Utolsó éveit keserű elszigeteltségben töltötte, saját nagyszerű eredményei, amelyekkel kiérdemelte az elismerést és a Nobel-díjat, szinte feledésbe merültek.”<ref>Justin Pollard: Feltalálósdi - 100 tudományos felfedezés, ahogy valójában történt, Bp., HVG Könyvek, 2011, {{ISBN|978-963-304-056-0}}</ref>
== Fő művei ==
* Quantitatives über Kathodenstrahlen (Heidelberg, 1925);
* Über des Verhalten von Kathodenstrahlen (Bp., 1899);
* Über Kathodenstrahlen (Nobel-Vorlesung, Leipzig, 1906);
* Über Relativitätsprinzip, Aether, Gravitation (Leipzig 1918).
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források==
{{commonskat|Philipp Lenard}}
* [http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz9704/pallo.html Palló Gábor: Elektron és éterfizika: Lénárd Fülöp (1862–1947)], [[Fizikai Szemle]], 1997/4. 116.o.
* [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/eletrajz/html/ABC09006/09364.htm Magyar életrajzi lexikon]
* Kunfalvi Rezső: Lénárd Fülöp. In: {{MTudLex|1|533-534}}
{{FizikaiNobelDíj1901-1925}}
{{Magyar vagy magyar származású Nobel-díjasok}}
{{nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Fizika}}
| |||