„Porosz–osztrák–olasz háború” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kiskieg.
a jav
50. sor:
[[1867]]-ben a [[kiegyezés]] nyomán létrejött az [[Osztrák–Magyar Monarchia]]. A folyamatok felgyorsulásában ezen háború elvesztése is szerepet játszott osztrák részről. A háborút kihasználva a [[Kossuth Lajos|Kossuth-emigráció]] megpróbálta újból fellobbantani a szabadságharc tüzét Magyarországon. A poroszok csehországi hadműveleteiben [[Klapka György (tábornok)|Klapka György]] vezetésével egy légiónyi magyar is részt vett, amely előretört a [[Kárpátok]]ig, noha a hadműveletek már véget értek. A [[Felvidék]] peremén próbálkoztak megmozdulásokat szervezni a helyi lakosság fellázításával, ők azonban főleg [[szlovákok]] voltak és a korábbi évek tapasztalatai miatt nem kívánták támogatni a magyarokat. Az osztrák hadsereg is gyorsan reagált a behatolási kísérletekre. Emiatt Klapkáék egyetlen puskalövés nélkül távoztak az országból.
 
A következő lépés Bismarck számára a [[porosz–francia háború|francia háború]] volt, de [[1870]]-ben maga [[III. Napóleon francia császár|III. Napóleon]] üzent hadat Poroszországnak. A Francia Császárság azonban szövetségesek nélkül maradt a háborúban, így veresége elkerülhetetlen volt. 1870. szeptember 4-én kikiáltották a köztársaságot, ennek ellenére a hadműveletek folytatódtak. A megalázó fegyverszüneti feltételek miatt 19711871 tavaszán Párizsban radikális felkelés tört ki, megalakult a [[párizsi kommün|Kommün]], melyet a konzervatív „versailles-i kormány” a porosz megszállók csapatok háttértámogatásával is csak május végére tudott leverni, véres utcai harcokban. A hadi események végül [[1871]]. [[Január 18.|január 18-án]] a [[Versailles-i kastély|versailles-i palotában]] a [[Német Birodalom|Német Császárság]] (II. Birodalom) kikiáltásával zárultak le.
 
== További információk==