„Közérdekű nyugdíjas-szövetkezet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Szövetkezet kategória hozzáadva (a HotCattel) |
kiegészítések és források |
||
1. sor:
A '''közérdekű nyugdíjas szövetkezet''' (rövidítve:'''KNYSZ''') Magyarországon a 2017. évi LXXXIX. törvénnyel bevezetett új [[szövetkezet]]i forma. A törvény 2017. július 1-jén lépett hatályba. A KNYSZ tevékenysége értékesítésre, beszerzésre, termelésre és szolgáltatásra irányulhat. A [[NAV]] adatai szerint 2017. augusztus 25-án már 24 közérdekű nyugdíjas szövetkezet szerepelt a nyilvántartásokban.
== Célja ==
{{idézet|5. Közérdekű nyugdíjas szövetkezet
25. § A közérdekű nyugdíjas szövetkezet (a továbbiakban: nyugdíjas szövetkezet) célja, hogy a még aktív időskorúak számára foglalkoztatást, munkaerőpiaci reaktivizálást biztosítson, a tagok gazdasági és szociális helyzetét előmozdítsa. A nyugdíjas szövetkezet célja továbbá, hogy a következő generációk számára a tagoknál felhalmozódott tudás, szakmai- és élettapasztalat átadásra kerüljön. A nyugdíjas szövetkezet a céljainak megvalósításával közérdeket is szolgál.<ref>A 2017. évi törvény 10. § (1) bekezdése a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény III. Fejezetét a következő 5. alcímmel és 25-34. §-sal egészítette ki.</ref>}}
==Alapítása==
== Főbb jellemzői == ▼
Közérdekű nyugdíjas szövetkezetet a Polgári Törvénykönyv szerint legalább hét, öregségi nyugdíjban részesülő személy hozhat létre a szövetkezet alapszabályának elfogadásával. Az általános szövetkezeti szabályoktól eltérően a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagja csak természetes személy lehet, aki vállalja a személyes közreműködést. A tagok legalább 90%-ának öregségi nyugdíjban részesülőnek kell lennie.<ref>{{cite web|url=https://www.hrportal.hu/hr/a-kozerdeku-nyugdijas-szovetkezet-mukodesenek-legfontosabb-szabalyai-20170914.html |title=A közérdekű nyugdíjas szövetkezet működésének legfontosabb szabályai |publisher=hrportal.hu}}</ref>
A törvény alkalmazása során öregségi nyugdíjasnak kell tekinteni azt a személyt, aki
* öregségi teljes nyugdíjban,
* öregségi résznyugdíjban,
* a nők 40 év jogosultsági idejének figyelembevételével megállapított nyugdíjban részesül.
Nem minősül öregségi nyugdíjasnak
* a korhatár előtti ellátásokban
* korkedvezmény érvényesítésével megállapított ellátásban,
* a táncművészeti életjáradékban,
* az átmeneti bányászjáradékban,
* szolgálati járandóságban,
* megváltozott munkaképességűek ellátásaiban
* rehabilitációs ellátásban,
* rokkantsági ellátásban részesülő személy.
▲== Főbb jellemzői ==
A '''KNYSZ''' a cégek részére költségként könyvelhető szolgáltatást nyújt. Ezáltal leegyszerűsödik a könyvelés, nincs felmondási procedúra és rugalmasabbá válik a munkaerő-beosztás, ezen dolgok működtetésére a KNYSZ saját adminisztrációt működtet. A munkabér kifizetése a KNYSZ által történik.
Az öregségi nyugdíjban részesülő tagnak a szövetkezet keretében vagy megbízásából végzett munkadíja után csak a 15% személyi jövedelemadót kell megfizetnie, mentesül az egyéb foglalkoztatási formában történő munkabért terhelő 10% nyugdíjjárulék és 4% egészségügyi hozzájárulás fizetése alól.<ref>{{cite web|url=https://ado.hu/rovatok/ado/a-kozerdeku-nyugdijas-szovetkezetrol |title=A közérdekű nyugdíjas szövetkezetről |author=Kovácsné Álmosdy Judit |date=2017-09-05 |publisher=ado.hu}}</ref>
A knysz szolgáltatásait igénybe vevő cégek szolgáltatásként rendelik meg a szövetkezettől a munkát, így mentesülnek a nyugdíjas közvetlen foglalkoztatása során a munkabérre rakódó adó- és járulékterhektől, a 19,5%-os szociális hozzájárulás, valamint a 1,5%-os szakképzési hozzájárulás fizetése alól. A szolgáltatás után járó áfa-kötelezettséget a fordított áfa-fizetés szabályai szerint kell teljesíteni, azaz a szolgáltatás igénybe vevője számolja el és fizeti be az áfát, ezáltal biztosítva a kedvező feltételeket a nyugdíjas szövetkezet működéséhez.<ref>[Áfa-tv. 142. § (1) bek. c) pont]</ref>
===A külső szolgáltatás===
A személyes közreműködés tekintetében a legfontosabb szabály, hogy a törvény szerint a KNYSZ öregségi nyugdíjban részesülő tagja a személyes közreműködését a nyugdíjas szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás (azaz külső szolgáltatás) keretében is teljesítheti. Ebben rejlik a nyugdíjas szövetkezetek működésének lényege, hiszen e szabály alapján szerződhet a szövetkezet a nyugdíjasokat alkalmazni kívánó foglalkoztatókkal (vállalkozásokkal, intézményekkel).
== Forrás ==
*'''2013. évi V. törvény''' a Polgári Törvénykönyvről
*'''2006. évi X. törvény''' a szövetkezetekről
*'''2017. évi LXXXIX. törvény''' egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával összefüggő módosításáról
*[www.nav.gov.hu/data/cms439112/Tajekoztato_nyugdijas_szovetkezet_kiegeszitett.pdf A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatója a közérdekű nyugdíjas szövetkezetekről]
== Jegyzetek ==
| |||