Wikipédia

„Apollónia (Illíria)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
HerculeBot (vitalap | szerkesztései)
6 166 szerkesztés
a Bot: {{Wd}} sablonhívás törlése a cikk létrehozása következtében
Nincs szerkesztési összefoglaló
30. sor:
'''Apollónia''' (ógörög ''Aπολλωνία'') az ókori [[Illíria]] déli részének egyik legjelentősebb, az {{ie|7}}. és az i. sz. 6. század között fennállt városa volt az [[Adriai-tenger]]be ömlő [[Vjosa]] (korabeli nevén Aóosz vagy Aous) egykori torkolatvidékén. A fénykorában 40-50 ezer lakosú város az északabbra fekvő [[Epidamnosz|Epidamnosszal]] együtt egy évezreden keresztül meghatározó szerepet játszott az [[illírek]] lakta vidék gazdasági, társadalmi és kulturális életében. Ma romváros, a középkori [[Szűz Mária-kolostor (Pojan)|Szűz Mária-kolostort]] és az Apollóniai Régészeti Múzeumot is magában foglaló régészeti park [[Albánia|Közép-Albániában]] (albán nevén ''Apoloni/Apolonia''), [[Fier]] városától 7 kilométerre nyugatra. Az ország egyik legjelentősebb régészeti emlékhelye, 2014 óta Albánia világörökségi listára [[Albánia javasolt világörökségi helyszínei|javasolt kulturális helyszíneinek]] egyike.{{refhely|Unesco 2014|.}}
 
A [[taulantok|taulant]] illírek szállásterületén az {{ie|7}}. század végén alapították a várost [[korinthosz]]i és [[Korfu|kerkürai]] [[görög gyarmatosítás|görög gyarmatosítók]]. A hajózható Aóosz közeli deltatorkolatánál létesített kikötő biztosította a [[polisz]] gyors kereskedelmi felvirágzását. A jövedelmező [[rabszolgaság|rabszolga-kereskedelem]] mellett a környék mezőgazdasági terményeit és [[aszfalt|bitumenjét]] juttatták el görög földre, valamint piacot teremtettek Illíria [[kézművesség|kézművestermékei]] számára. A saját pénzt is verető, virágzó Apollónia számos görög bevándorlót vonzott, ennek nyomán kiélesedtek a társadalmi ellentétek, és az {{ie|4}}. századra az illíreket elnyomó [[oligarchia]] alakult ki a városban. Az {{ie|4}}. század végétől a hátországban politikailag és katonailag megerősödött [[makedónok|makedón]], [[Epiruszepiróták|epiróta]] és illír államalakulatok fennhatóságukat vagy éppen szövetségesi rendszerüket gyakorta kiterjesztették Apollóniára is. Az {{ie|3}}. század második felére a [[Római Birodalom]] is részese lett e változékony geopolitikai rendszernek, és kezdettől Apollóniát használta hadi kikötőjéül és támaszpontjául. A rómaiak {{ie|228}}-ban [[protektorátus]]uk alá vonták a várost, amely {{ie|168-ban}} a meghódított illíriai részekkel együtt '''Apollonia''' néven<ref>A város a római uralom alatt is megőrizte görögös kultúráját és görög nyelvhasználatát, a szócikkben ezért következetesen az ''Apollónia'' alakot használjuk.</ref> a római közigazgatás, a birodalom része lett.
 
A római uralom alatt a város mint ''[[civitas libera]]'' megtarthatta önkormányzatát, görög kultúráját és [[ógörög nyelv|anyanyelvét]]. Az {{ie|2}}. század második felében a [[Via Egnatia]] egyik nyugati kiindulópontja lett, ami tovább növelte gazdasági szerepét. Emellett jelentős kulturális központ lett [[akadémia (közoktatás)|akadémiával]], [[könyvtár]]ral, és híres volt érett művészeti alkotásairól („a szobrok városa”). Az {{ie|49}}-ben kirobbant [[Polgárháborúk a Római Birodalomban|római polgárháború]] során [[Caius Iulius Caesar|Iulius Caesar]] illíriai támaszpontja, kevéssel később a leendő [[Augustus római császár|Augustus császár]] tanulmányainak helyszíne volt. Augustus uralkodásával Apollónia szabadságjogai kiteljesedtek, és egy addigra nagyrészt romanizált Illíriában továbbra is görög kultúrájú és önkormányzatú városként prosperált. Az i. sz. 3–4. század kedvezőtlen természetföldrajzi változásai azonban megpecsételték Apollónia sorsát. Földrengés következtében a folyó medre jóval délebbre került, a tengeröböl fokozatosan feltöltődött. A kikötő és tengerpart nélkül maradt kereskedőváros virágkora leáldozott. Az 5. században püspöki székhelyként a [[Bizánci Birodalom]] fennhatósága alá került, de a 6. századra végleg elnéptelenedett. Az elhagyott romváros területén a 13. században épült fel a [[Szűz Mária-kolostor (Pojan)|Szűz Mária-kolostor]].
66. sor:
 
{{szövegdoboz|float=right|keretszín = #A3B0BF|háttérszín = #CEDFF2|style = font-size: small;| Apollónia vallási életének részletei kérdőjelekkel terheltek. Egyes, az alapítás körülményeiből és a város elnevezéséből kiinduló feltételezések szerint az [[Apollón]]-kultusz egyik központja volt. Az ásatások során előkerült az istenség {{ie|250}} körülre datálható fejetlen szobra, valamint egy Apollón-oszlop is, amelynek ábrázolása – jóllehet, a római uralom alatti évszázadokban – az Apollóniában vert pénzérméken is megjelent.{{refhely|Jacques 2009|:105.;|Ceka 2013|:164., 325., 415.;|Gilkes 2013|:43.}} Írott forrásokból tudjuk, hogy a város egy egész juhnyájat tartott fenn, amelyet gazdasági haszonvétel helyett Apollónnak ajánlottak fel, és őrzése a város notabilitásainak feladata volt. Magát a nyájat szintén mitikus jelentőségű helyen legeltették: annál a bitumenbányánál, amelynél a korabeli beszámolók szerint „a kövek örök lánggal égtek” (ez a felszínre bukkanó [[metán]]gáz meggyúlásával, a [[lidércfény|lidércfénnyel]] magyarázható). A legenda szerint [[nimfák]] táncoltak a környéken fakadó meleg vizű forrásoknál, amit éppen ezért Nümphaion néven ismertek, és vélhetően a mai [[Selenica|Selenicával]] azonosítható.{{refhely|Durham 2001|:106.;|Morris 2006|:96–97.;|Ceka 2013|:415–416.}} Ugyanakkor a fennmaradt feliratok alapján az apollóniai szentélykörzetben [[Artemisz]] és [[Gaia]] istennőknek emelt templomok maradványait tárták fel, és Dionüszosz kultuszára utaló leletek is előkerültek, de Apollón-szentély meglétét nem igazolják az ásatások.{{refhely|Pollo & Puto 1981|:9.;|Ceka 2013|:415.;|Gilkes 2013|:43.}} Ismert olyan elmélet is, hogy bár a görög gyarmatosítók valóban az Apollón-kultuszt hozták magukkal, idővel az illírektől átvették Artemisz tiszteletét, amely a későbbiekben a város meghatározó kultusza lett.{{refhely|Zavalani 2015|:27.}} }}
A régió illírjei és [[Epiruszepiróták|epirótái]] eközben politikai és katonai téren egyaránt megerősödtek. Az {{ie|4}}. századra [[Illíria]] három nagyobb hatalmi központ, az [[Illír Királyság (ókor)|Illír Királyság]]{{Wd|Q16084290}}, az [[Épeiroszi Királyság]] és [[I. Dionüsziosz szürakuszai türannosz]] összecsapásainak helyszínévé vált.{{refhely|Pollo & Puto 1981|:10.;|Ceka 2013|:100.}} Apollónia ettől függetlenül megtarthatta szabad görög városi jogállását, gazdasági virágzása töretlenül folytatódhatott, annál is inkább, mert kereskedelmi kapcsolatai a megerősödött illír hátország irányába fejlődhettek, s kiterjedt gazdasági kapcsolatokat ápolt a környező amantok, [[büllionok]]{{Wd|Q12749025}} és [[atintánok]]{{Wd|Q4281263}} törzseivel, az [[Seman|Apszosz]], [[Shkumbin|Genuszosz]] és [[Drin|Drilón]] folyók völgyein pedig a feltörekvő illír néptörzsekkel.{{refhely|Jacques 2009|:120.;|Ceka 2013|:105., 114., 169.}} Nem csupán Apollónia volt a haszonélvezője az illír területekkel fennállt gazdasági kapcsolatoknak, de a város nagy szerepet játszott a [[hellenizmus|hellenisztikus]] tárgyi és szellemi kultúra illír földön való elterjesztésében is. Régészeti leletek igazolják, hogy az apollóniai fazekas- és fémművestermékek, pénzérmék nagy tömegben jutottak el illír területekre, de a város mintaként szolgált több városiasodó illír település építészeti megoldásaihoz is ([[Büllisz]], [[Dimalé]] stb.).{{refhely|Pollo & Puto 1981|:7., 12.;|Wilkes 1992|:133.;|Ceka 2013|:115., 165.;|Korkuti 2013|:105.}} A korinthoszi és kerkürai kapcsolatok hanyatlását jelzi, hogy Epidamnosz és Apollónia a 4. század végén saját ezüstdrachmát veretett, amelyet a görög óhazában ''illíriai drachma'' néven ismertek a következő három évszázadban. Emellett egy kevésbé értékes bronzpénzt is forgalomba állítottak, amelynek előlapjára a városnak nevet adó Apollón portréját, hátlapjára pedig az istenség kedvenc hangszere, a [[líra (hangszer)|líra]] képét nyomták.{{refhely|Jacques 2009|:96.;|Ceka 2013|:113.}} A gazdasági élet virágzása nyomot hagyott Apollónia településképén is: az {{ie|4}}. században épültek az [[agora]] legreprezentatívabb épületei, a szentélykörzet ([[temenosz]]) fala, a 3. században a [[ókori görög színház|színház]] és a [[nümphaion (épülettípus)|nümphaion]] épülete.{{refhely|Ceka 2013|:114., 164.}}
 
A gazdasági fejlődés, jóllehet, csak átmeneti időre, {{ie|314}}-ben szakadt meg, amikor [[Kasszandrosz makedón király]] fegyveres erővel birodalmához csatolta az illír partvidéket. Két évvel később a fellázadt városlakók korinthoszi segítséggel és [[Glaukiasz illír király]] katonai támogatásával kiverték Kasszandrosz embereit Apollóniából.{{refhely|Pollo & Puto 1981|:8., 11.;|Wilkes 1992|:124–125.;|Ceka 2013|:106.;|Zavalani 2015|:16.}} Apollónia nyugati, a síkságra nyitott városfalait ezt követően megerősítették, téglafalazattal megmagasították, a keleti városfalhoz pedig egy hatalmas, 100 méteres bástyát toldottak, amelyre katapultokat telepítettek, és teljes hosszában körtornyokkal csipkézték a falat.{{refhely|Ceka 2013|:114., 163.}} Az elkövetkező évszázad meg-megújuló külső támadásai igazolták a város megerősítésére irányuló törekvéseiket. I. e. 280 körül [[Monuniosz illír király]] terjesztette ki ideiglenesen fennhatóságát a tengerparti görög városokra, Epidamnoszra és talán Apollóniára is.{{refhely|Hammond 1966|:242., 247.;|Pollo & Puto 1981|:8.;|Wikes 1992|:129.;|Schütz 2002|:76.;|Jacques 2009|:120. (egyedüli forrásként említi, hogy Monuniosz Apollóniát is elfoglalta);|Ceka 2013|:135., 163., 165.;|Zavalani 2015|:16.}} A Glaukiasz és Monuniosz (illetve utódja, [[Mütilosz illír király|Mütilosz]]) Illír Királyságával való együttműködés társadalmi változásokat is hozott Apollónia életébe. Egyfelől nagyszámú illír telepes érkezett a városba, nevüket több e századból származó fogadalmi ajándék és sztélé örökítette meg (pl. Boito, Dazio, Szüra). Másfelől egyre több illír név tűnt fel a városi tisztviselők, sőt, a várost irányító [[prütanisz]]ok sorában is (pl. Genthiosz, Epikadosz), ami a korábbi oligarchikus társadalmi berendezkedés demokratizálódását jelzi.{{refhely|Pollo & Puto 1981|:8.;|Ceka 2013|:165.}} Mütilosz illír király támogatásával Apollónia csatlakozott az [[I. Alexandrosz épeiroszi király]]{{Wd|Q335658}} ellen szervezkedő, {{ie|279}}-ben megalakított [[Aitóliai Szövetség]]hez{{Wd|Q245273}}. Ennek jeleként Apollónia aitóliai minták alapján veretett új bronzérméket, amelyek előlapján [[Artemisz]] (esetleg [[Atalanté]]) portréja, hátlapján pedig egy dárdahegy és egy vadkan alsó állkapcsának ábrázolása látható.{{refhely|Ceka 2013|:175.}} Bár Apollónia részéről katonai összecsapásokra nem került sor, a város polgárai elsőként fordultak a [[Római Köztársaság]]hoz azzal a kéréssel, hogy katonai segítséget nyújtson az illíriai-épeiroszi politikai helyzet megszilárdításában.{{refhely|Pollo & Puto 1981|:12.;|Ceka 2013|:175.}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Apollónia_(Illíria)”