„Esztergom története” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
|||
15. sor:
[[Fájl:Ostryhom skulptura1.jpg|240px|bélyegkép|jobb|[[Melocco Miklós]] szobrász [[2006|2006-os]] munkája, ''István megkoronázása'' címen. István esztergomi koránázásának verzióját ábrázolja a [[Szent István tér (Esztergom)|várhegy]] északi rondelláján]]
I. István [[1000]]. [[december 25]]-i koronázásának egyik feltételezett helyszíne Esztergom. [[1001|1001-ben]] [[Ravenna|Ravennában]] a [[Pápa (egyházfő)|pápa]] jelenlétében került sor az [[esztergomi érsekség]] alapkőletételére. Ezzel Esztergom az ország vallási központjává vált. Az István által alapított [[Esztergom vármegye]] központja és [[érsek]]i székhely. Az [[esztergomi érsek]] [[1010|1010-től]] [[Magyarország]] legmagasabb katolikus egyházi tisztsége. István székesegyházat emeltetett a [[Szent István tér (Esztergom)|Várhegyen]], amelyet a bérmálását végző pap tiszteletére [[A középkori Szent Adalbert székesegyház|Szent Adalbert-templomnak]] nevezett el. Ez volt hazánk legelső [[székesegyház]]a, az első [[bazilika]], amely azonban már a [[12. század]] végén leégett. A [[11. század]]ban épült a Zeniapalotaia, vagy Szennye-palota, a királyi palota, ahol [[III. Béla magyar király|III. Béla]] uralkodásáig [[Magyarország uralkodóinak listája|az uralkodók]] laktak, és a [[tatárjárás]] utáni tulajdonosai is rendre világi előkelők voltak. Esztergom folyamatos harcoknak volt kitéve, [[1030|1030-ban]] [[II. Konrád német-római császár|Konrád császár]] rátámad Istvánra. Míg ő a határszéli megyéket támadta meg, a vele szövetséges [[csehek]] egészen Esztergomig nyomultak. István [[1031|1031-ben]] itt kötötte meg a békét [[III. Henrik német-római császár|III. Henrik császárral]]. István halála után az elűzött [[Péter magyar király|Orseolo Péter]] egészen Esztergomig pusztított [[1042|1042-ben]], de [[Aba Sámuel magyar király|Aba Sámuel]] közeledtének hírére visszavonult. Miután német befolyással [[Salamon magyar király|Salamon]] került a magyar trónra, a hercegek lázadozni kezdtek, de [[1073|1073-ban]] Esztergomban összegyűltek, majd mindegyikük 8-8 főemberével egy közeli Duna-szigeten hosszas tanácskozás után békét kötöttek.
[[1075|1075-ben]] már rév kötötte össze a várost a [[Duna]] túloldalával. Ekkor volt [[Párkány (település)|Kakath]] első okleveles említése is. [[1131|1031-ben]] olyan háborús hírek terjedtek a városban, hogy a [[Salzburgi főegyházmegye|salzburgi érsek]] a magyar portyázásokat megtorolva egészen Esztergomig mindent elpusztít. Az érsek seregei helyett azonban követét küldette Felicián esztergomi érsekhez, azt tudakolván, hogy [[II. Béla magyar király|II. Béla]] fenn kívánja-e tartani a békét. A [[13. század]] elejéig itt működött [[Pénzverés a kora Árpád-kori Magyarországon|az ország egyetlen pénzverdéje]], bár próbálták a pénzverést decentralizálni az országban. A pénzeken kezdetben olvasható ''„Regia Civitas”'' (''[[Belváros (Esztergom)|Királyi Város]]'') feliratot Salamon idején kezdte felváltani a ''Pannonia'' felirat. [[Kálmán magyar király|Könyves Kálmán]] idejében az Esztergomban állomásozó seregben, illetve a testőrségben sok orosz katonáskodott, akik letelepedtek a város körüli falvakban. Kálmán vezette be azt a gyakorlatot, hogy a [[vármegyerendszer]]ből befolyó jövedelmeket, amelyeket az ország minden részén beszednek, az [[ispán]] Esztergomba küldje, és csak itt vehetik ki belőle részüket az ispánok és a századosok. A király távollétében tartotta Lőrinc esztergomi érsek tíz püspökével az esztergomi [[zsinat]]ot, amelyen a magyar egyház rendjét szabályozták, ami a papokon keresztül olyan területekre is kiterjeszkedett, amely az egész magyar társadalmat érintette. A világi [[vallás]] ugyanis az ítélkezés jelentékeny részét átengedte az egyháznak, legalábbis a vallás által tiltott bűnök feletti ítélkezést.
| |||